31990L0207[1]

A Bizottság irányelve (1990. április 4.) a kozmetikai termékek összetételének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 82/434/EGK második irányelv módosításáról

A Bizottság irányelve

(1990. április 4.)

a kozmetikai termékek összetételének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 82/434/EGK második irányelv módosításáról

(90/207/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel a kozmetikai termékek összetételének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésről szóló, 1982. május 14-i 82/434/EGK második bizottsági irányelv [1] általános vizsgálati módszert határoz meg a szabad formaldehid azonosítására és meghatározására;

mivel az újabb tudományos és műszaki ismeretek fényében bebizonyosodott, hogy ezt a vizsgálati módszert módosítani szükséges;

mivel az ezen irányelv által meghatározott intézkedések összhangban vannak a kozmetikaitermék-ágazat kereskedelme technikai akadályainak felszámolásáról szóló irányelvek műszaki fejlődéshez való hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 82/434/EGK irányelv mellékletének IV. fejezete helyébe az ehhez az irányelvhez tartozó melléklet szövege lép.

2. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1990. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az első bekezdés alapján elfogadott rendelkezésekben kifejezetten hivatkozni kell erre az irányelvre.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1990. április 4-én.

a Bizottság részéről

Karel Van Miert

a Bizottság tagja

[1] HL L 185., 1982.6.30., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

"IV. A SZABAD FORMALDEHID AZONOSÍTÁSA ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSA

1. CÉL ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

Ez a módszer az azonosítást és a formaldehid-donorok jelenlétének, illetve távollétének megfelelően két mennyiségi meghatározást ír le. Minden kozmetikai termék esetében alkalmazható.

1.1. Azonosítás

1.2. Általános kolorimetriás meghatározás 2,4-pentándionnal

Ez a módszer akkor alkalmazható, ha a formaldehid egymagában van jelen vagy olyan más tartósítószerekkel együtt, amelyek egyike sem formaldehid-donor.

Ellenkező esetben, illetve ha az eredmény meghaladja az engedélyezett legnagyobb töménységet, a következő ellenőrzési módszert kell alkalmazni.

1.3. Mennyiségi meghatározás formaldehid-donorok jelenlétében

A fent említett módszerben (1.2.) a származékképzés során a formaldehid-donorok elhasadnak és túl magas eredményhez vezetnek (kötött és polimerizált formaldehid).

A szabad formaldehidet el kell választani folyadék-kromatográfiával.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

A mintának ezzel a módszerrel meghatározott szabad formaldehidtartalmát tömegszázalékban fejezzük ki.

3. AZONOSÍTÁS

3.1. Alapelv

A szabad és kötött formaldehid kénsavas közegben a Schiff reagenst rózsaszínűre vagy mályvaszínűre változtatja.

3.2. Reagensek

Minden reagensnek analitikai tisztaságúnak, a víznek pedig ioncseréltnek kell lennie.

3.2.1. Fukszin

3.2.2. 7 H2O-val hidratált nátrium-szulfit

3.2.3. Tömény sósav (d = 1,19)

3.2.4. Kénsav, kb. 1 M

3.2.5. Schiff reagens:

Mérjünk be 100 mg fukszint (3.2.1.) egy főzőpohárba és oldjuk fel 75 ml vízben, 80°C-on. Lehűlés után adjunk hozzá 2,5 g nátrium-szulfitot (3.2.2.). Töltsük fel 100 ml-re.

Két hétig eltartható.

3.3. Eljárás

3.3.1. Mérjünk be 2 g mintát egy 10 ml-es főzőpohárba.

3.3.2. Adjunk hozzá két csepp kénsavat (3.2.4.) és 2 ml Schiff reagenst (3.2.5.). Ennek a reagensnek alkalmazáskor teljesen színtelennek kell lennie.

Rázzuk össze és hagyjuk állni öt percig.

3.3.3. Ha öt perc alatt rózsaszínű vagy mályvaszínű elszíneződés észlelhető, akkor a formaldehid 0,01 %-ot meghaladó mennyiségben van jelen. Ebben az esetben a szabad és az összetett formaldehidet a (4.) módszer, valamint szükség esetén az (5.) módszer szerint kell meghatározni.

4. ÁLTALÁNOS KOLORIMETRIÁS MEGHATÁROZÁS 2,4-PENTÁNDIONNAL

4.1. Alapelv

A formaldehid 2,4-pentán dionnal, ammónium-acetát jelenlétében, 3,5-diacetil-1,4-dihidro-lutidint képez. Ezt butanán-1-ollal kivonjuk és a kivonat abszorbenciáját 410 nm-en megmérjük.

4.2. Reagensek

Minden reagensnek analitikai tisztaságúnak, a víznek pedig ioncseréltnek kell lennie.

4.2.1. Vízmentes ammónium-acetát

4.2.2. Tömény ecetsav, d204 = 1,05

4.2.3. Alacsony nyomáson, 25 mm Hg, 25o-on frissen desztillált 2,4-pentándion - nem mutathat semennyi abszorpciót 410nm-en.

4.2.4. Butan-1-ol

4.2.5. Sósav, 1 M

4.2.6. Sósav, kb. 0,1 M

4.2.7. Nátrium-hidroxid, 1 M

4.2.8. Frissen készített keményítő oldat, amely megfelel az Európai gyógyszerkönyv 1980-as 2. kiadása I-VII-1-1 részének (1g/50ml víz)

4.2.9. 37-40 %-os formaldehid

4.2.10. Jód mérőoldat, 0,05 M

4.2.11. Nátrium-tioszulfát mérőoldat, 0,1 M

4.2.12. 2,4-pentán-dion reagens

Oldjunk fel egy 1000ml-es mérőlombikban:

- 150g ammónium-acetátot (4.2.1. pont),

- 2ml 2,4-pentán-diont (4.2.3. pont),

- 3ml ecetsavat (4.2.2. pont).

Töltsük fel 1000ml-re vízzel (az oldat pH-ja 6,4 körül van).

Ezt a reagenst frissen kell készíteni

4.2.13. 2,4-pentándion nélküli reagens (4.2.12. pont)

4.2.14. Standard formaldehid: törzsoldat

Öntsünk 5 g formaldehidet (4.2.9. pont) egy 1000 ml-es mérőlombikba és töltsük fel vízzel 1000 ml-re.

Állapítsuk meg az oldat erősségét a következőképpen:

Vegyünk ki 10,00 ml-t; adjunk hozzá 25,00 ml jód mérőoldatot (4.2.10. pont) és 10,00 ml nátrium-hidroxid oldatot (4.2.7. pont).

Hagyjuk állni öt percig.

Savanyítsuk meg 11,00 ml HCl oldattal (4.2.5. pont) és határozzuk meg a jódfelesleget nátrium-tioszulfát oldattal (4.2.11. pont) keményítő oldat (4.2.8. pont), mint indikátor jelenlétében.

1 ml 0,05 M jód (4.2.10. pont) fogyása megfelel 1,5 mg formaldehidnek.

4.2.15. Standard formaldehid: hígított oldat

Hígítsuk fel a formaldehid törzsoldatot először 1/20 majd 1/100 arányban vízzel.

Ez az oldatnak milliliterenként körülbelül 1 μg formaldehidet tartalmaz.

Számítsuk ki a pontos tartalmat.

4.3. Eszközök

4.3.1. Szokásos laboratóriumi felszerelés

4.3.2. Fáziselválasztó szűrő, Whatman 1 PS (vagy ezzel egyenértékű)

4.3.3. Centrifuga

4.3.4. Vízfürdő készlet 60°C-ra állítva

4.3.5. Spektrofotométer

4.3.6. Üveg küvetta, 1 cm-es optikai úthosszal.

4.4. Eljárás

4.4.1. Mintaoldat

Egy 100ml-es mérőlombikba a vizsgálati mintából 0,001 gramm pontossággal mérjünk be kb. 150 μg formaldehid-mennyiségnek megfelelő (grammban) mennyiséget.

Töltsük fel 100 ml-re vízzel és keverjük össze (S oldat).

(Ellenőrizzük, hogy a pH 6-hoz közeli; ha nem, akkor hígítsuk a sósavoldattal (4.2.6. pont).)

Tegyük egy 50 ml-es Erlenmeyer lombikba a következőket:

- 10,00 ml S oldat,

- 5,00 ml 2,4-pentándion reagens (4.2.12.),

- annyi ioncserélt vizet, hogy a végső térfogat 30 ml legyen.

4.4.2. Referencia oldat

A referencia oldat használatával a vizsgálati minta háttérszíne által okozott esetleges zavaró hatás kiküszöbölhető:

Tegyük egy 50 ml-es Erlenmeyer lombikba a következőket:

- 10,00 ml S oldat,

- 5,00 ml reagens (4.2.13.),

- annyi ioncserélt víz, hogy a végső térfogat 30 ml legyen.

4.4.3. Vakpróba

Tegyük egy 50 ml-es Erlenmeyer lombikba a következőket:

- 5,00 ml 2,4-pentán-dion reagens (4.2.12.),

- annyi ioncserélt víz, hogy a végső térfogat 30 ml legyen.

4.4.4. Mennyiségi meghatározás

4.4.4.1. A 4.4.1., 4.4.2. és a 4.4.3. pont szerinti keverékeket rázzuk össze. Állítsuk az Erlenmeyer lombikokat 60oC-os vízfürdőbe pontosan tíz percre. Hagyjuk hűlni két percig jeges vízzel teli fürdőben.

4.4.4.2. Vigyük át egy 50 ml-es választótölcsérbe, amely 10 ml 1-butanolt (4.2.4. pont) tartalmaz. Öblítsük át mindegyik lombikot 3-5 ml vízzel. Rázzuk erősen a keveréket pontosan 30 másodpercig. Hagyjuk a fázisokat szétválni.

4.4.4.3. Szűrjük le a bután-1-olos fázist a mérőlombikba (4.3.2. pont) fáziselválasztó szűrőn keresztül. Centrifugálás (3000 g, 5 perc) is alkalmazható.

4.4.4.4. Mérjük meg a 4.4.1. pont szerinti mintaoldat kivonatának A1 abszorbanciáját 410 nm-nél a 4.4.2. pont szerinti referencia oldat kivonatához képest.

4.4.4.5. Hasonlóképpen mérjük meg a 4.4.3. szerinti vakoldat kivonatának A2 abszorbanciáját bután -1-olhoz képest.

MEGJEGYZÉS:

Az összes fenti műveletet attól a pillanattól számított 25 percen belül kell elvégezni, amikor az Erlenmeyer lombikot a 60oC-os vízfürdőbe helyeztük.

4.4.5. Kalibrációs görbe

4.4.5.1. Tegyük egy 50 ml-es Erlenmeyer lombikba a következőket:

- 5,00 ml hígított standard oldat a 4.2.15. pont szerint,

- 5,00 ml 2,4-pentán-dion reagens (4.2.12.),

- annyi ioncserélt vizet, hogy a végső térfogat 30 ml legyen.

4.4.5.2. Folytassuk a 4.4.4. pontban leírtaknak megfelelően és mérjük meg az abszorbanciát bután -1-olhoz (4.2.4.) képest.

4.4.5.3. Ismételjük meg az eljárást 10, 15, 20 és 25 ml hígított standard oldat (4.2.15.) felhasználásával.

4.4.5.4. A nullapont meghatározásához (amely a reagensek színezettségének felel meg) járjunk el a 4.4.4.5. pontban megadottak szerint.

4.4.5.5. Szerkesszük meg a kalibrációs görbét, miután kivontuk a nullapont értékét a 4.4.5.1 és 4.4.5.3. pont szerint kapott egyes abszorbanciákból. A Beer törvény 30 μg formaldehid mennyiségig érvényes.

4.5. Számítás

4.5.1. Vonjuk ki A2-t A1-ből és olvassuk le a kalibrációs görbéről (4.4.5.5. pont) azt a μg-ban kifejezett C mennyiséget, amely a mintaoldatban jelen lévő formaldehidnek felel meg (4.4.1.).

4.5.2. Számítsuk ki a mintaformaldehid tartalmát (% m/m) a következő képlet segítségével:

formaldehidtartalom %-ban = % =

10

· m

ahol:

m = a vizsgálati részlet tömege a g-ban kifejezve.

4.6. Megismételhetőség [1]

0,2 %-os formaldehidtartalom esetén azonos mintán, párhuzamosan végzett két mennyiségi meghatározás eredményei közötti eltérés nem haladhatja meg a 0,005 %-ot a 2,4-pentán-dionos kolorimetriás meghatározás esetén.

Ha a szabad formaldehidtartalom mennyiségi meghatározása a 76/768/EGK irányelvben meghatározott legnagyobb koncentrációt meghaladó eredményt ad, azaz:

a) 0,05 %- és 0,2 %- között van egy címkézetlen termékben;

b) 0,2 %- felett van, akár címkézett akár címkézetlen termékben,

akkor az alábbi, 5. pontban meghatározott eljárást kell alkalmazni.

5. MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁS FORMALDEHID-DONOROK JELENLÉTÉBEN

5.1. Alapelv

A különálló formaldehidet sárga lutidin származékká alakítjuk 2,4-pentán-dionos reakció segítségével egy oszlopkimenethez illeszthető reaktorban és a keletkező származék abszorbanciáját 420 nm-en megmérjük.

5.2. Reagensek

Minden reagensnek analitikai tisztaságúnak, a víznek pedig ioncseréltnek kell lennie.

5.2.1. HPLC tisztaságú vagy azzal megegyező minőségű víz

5.2.2. Vízmentes ammónium-acetát

5.2.3. Tömény ecetsav

5.2.4. 2,4-pentándion (4oC-on tartva)

5.2.5. Vízmentes dinátrium-foszfát

5.2.6. 85 %-os ortofoszforsav (d = 1,7)

5.2.7. HPLC minőségű metanol

5.2.8. Diklór-metán

5.2.9. 37-40 %-os (w/v) formaldehid

5.2.10. Nátrium-hidroxid, 1 M

5.2.11. Sósav, 1 M

5.2.12. Sósav, 0,002 M

5.2.13. Frissen készített keményítő oldat, amely megfelel az Európai gyógyszerkönyvnek (lásd 4.2.8.pont)

5.2.14. Jód mérőoldat, 0,05 M

5.2.15. Nátrium-tioszulfát mérőoldat, 0,1 M

5.2.16. Mozgó fázis:

Dinátrium-foszfát (5.2.5.) vizes oldata, 0,006 M, ortofoszforsavval (5.2.6.) pH 2,1 értékre beállított;

5.2.17. Oszlop utáni reagens:

Oldjunk fel egy 1000 ml-es mérőlombikban:

- 62,5 g ammónium-acetátot (5.2.2.),

- 7,5 ml ecetsavat (5.2.3.),

- 5 ml 2,4-pentán-diont (5.2.4.).

Töltsük fel 1000 ml-re vízzel (5.2.1.).

Ezt a reagenst tartsuk távol a fénytől.

Eltarthatóság 25oC-on legfeljebb 3 nap.

Az oldat színe nem változhat meg;

5.2.18. Standard formaldehid: törzsoldat

Öntsünk 10 g formaldehidet (5.2.9.) egy 1000 ml-es mérőlombikba és töltsük fel 1000 ml-re vízzel.

Állapítsuk meg ennek az oldatnak az erősségét a következőképpen:

Vegyünk ki 5,00 ml-t; adjunk hozzá 25,00 ml jód mérőoldatot (5.2.14.) és 10 ml nátrium-hidroxid oldatot (5.2.10.).

Hagyjuk állni öt percig.

Savanyítsuk meg 11,00 ml HCl oldattal (5.2.11.) és határozzuk meg a jód mérőoldat feleslegét nátrium-tioszulfát oldattal (5.2.15.) titrálva, használjunk keményítő oldat (5.2.13.) indikátorként.

1 ml jód oldat (5.2.14.) megfelel 1,5 mg formaldehidnek.

5.2.19. Standard formaldehid: hígított oldat

Hígítsuk fel a törzsoldatot kezdeti erősségéhez képest 1/100 arányban a mozgó fázissal.

Ennek az oldatnak 1 ml-e kb. 37 mg formaldehidet tartalmaz.

Számítsuk ki a pontos tartalmat.

5.3. Eszközök

5.3.1. Szokásos laboratóriumi felszerelés

5.3.2. Ingadozásmentes HPLC pumpa

5.3.3. Alacsony nyomású ingadozásmentes pumpa a reagens számára (vagy egy második HPLC pumpa)

5.3.4. Befecskendező szelep 10 μl-es hurokkal

5.3.5. Oszlopkimenethez illeszthető reaktor a következő összetevőkkel:

+ egy 1 literes háromnyakú lombik;

+ egy melegítőkráter 1 literes lombikhoz;

+ két Vigreux oszlop, legalább 10 lappal, kettő léghűtéses;

+ 1,6 mm-es rozsdamentes acélcső (a hőcseréléshez) - belső átmérő 0,23 mm, hossz = 400 mm;

+ 1,6 mm-es tefloncső - belső átmérő, 0,30 mm, hossz = 5 m (csomózás) lásd 1. függelék);

+ egy T-darab, holttérfogat nélkül (Valco vagy azzal egyenértékű);

+ három csatlakozó holttérfogat nélkül

Vagy: egy Applied Biosystems PCRS 520 oszlop utáni modul, vagy azzal egyenértékű, 1 ml-es reaktorral felszerelve;

5.3.6. Membránszűrő, 0,45 μm-es pórusmérettel

5.3.7. SEP-PAKR C18 vagy azzal egyenértékű töltet

5.3.8. Használatra kész oszlopok:

- Bischoff hypersil RP 18 (NC típus, C 25,461805 hivatkozás)

(5 μm, hossz = 250 mm, belső átmérő = 4,6 mm),

- vagy Doupont, Zorbax ODS

(5 μm, hossz = 250 mm, belső átmérő = 4,6 mm),

- vagy Phase SEP, spherisorb ODS 2

(5 μm, hossz = 250 mm, belső átmérő = 4,6 mm).

5.3.9. Előoszlop

Bischoff K1 hypersil RP 18 (K1 G 6301 1805 hivatkozás)

(5 μm, hossz = 10 mm, vagy ezzel egyenértékű).

5.3.10. Az oszlop és az előoszlop Ecotube-rendszer segítségével van összekötve (A 15020508 Bischoff hivatkozás) vagy ezzel egyenértékű.

5.3.11. Szereljük össze a készüléket (5.3.5.) a 2. függelék diagramján bemutatottak szerint.

A befecskendező érték utáni csatlakozásokat a lehető legrövidebbre kell méretezni. Ebben az esetben a reaktor kivezetése és a detektor bevezetése közötti rozsdamentes acélcső a keverék mérés előtti hűtése céljából van elhelyezve, és a hőmérséklet a detektorban ismeretlen, de állandó.

5.3.12. UV látható detektor

5.3.13. Adatrögzítő

5.3.14. Centrifuga

5.3.15. Ultrahangos fürdő

5.3.16. Rotációs keverő (vortex vagy azzal egyenértékű)

5.4. Eljárás

5.4.1. Kalibrációs görbe

Ezt a görbét a hígított standard formaldehid oldat koncentrációjának függvényében felrajzolt csúcsmagasságok adják meg.

Készítsük el a mérőoldatokat, a standard formaldehid oldatnak (5.2.19.) a mozgó fázissal (5.2.16.) történő hígításával:

- 1,00 ml oldat (5.2.19.) hígítva 20,00ml-re (kb. 185 μg/100ml),

- 2,00 ml oldat (5.2.19.) hígítva 20,00ml-re (kb. 370 μg/100ml),

- 5,00 ml oldat (5.2.19.) hígítva 25,00ml-re (kb. 740 μg/100ml),

- 5,00 ml oldat (5.2.19.) hígítva 20,00ml-re (kb. 925 μg/100ml),

A mérőoldatokat tartsuk laboratóriumi hőmérsékleten egy órán keresztül, és frissen készítsük el.

A kalibrációs görbe linearitása az 1,00 és 15,00 μg/ml közötti koncentráció-tartományban megfelelő.

5.4.2. Mintaelőkészítés

5.4.2.1. Emulziók (krémek, alapozók, szemkihúzók)

Mérjünk be egy dugóval ellátott 100 ml-es lombikba 0,001 g-os pontossággal 100 μg formaldehidnek megfelelő mennyiséget (grammban) a vizsgálati mintából. Adjunk hozzá pontosan bemért 20,00 ml diklór-metánt (5.2.8.) és 20,00 ml sósavat (5.2.12.). Keverjük össze a rezgő keverő (5.3.16.) és az ultrahangos fürdő (5.2.15.) segítségével. Válasszuk el a két fázist centrifugálással (3000 gn két percig). Eközben mossuk át a patront (5.3.7.) 2 ml metanollal (5.2.7.), majd kondicionáljuk 5 ml vízzel (5.2.1.).

Hajtsunk át 4 ml-t a kivonat vizes fázisából a kondicionált patronon, öntsük el az első 2 ml-t és tegyük el az azt követő részletet.

5.4.2.2. Arc- és testápolók, samponok

Mérjünk be egy dugóval ellátott 100 ml-es lombikba 0,001 g-os pontossággal egy 500 μg formaldehidnek megfelelő mennyiséget (grammban) a vizsgálati mintából.

Töltsük fel 100 ml-re a mozgó fázissal (5.2.16.).

Szűrjük le az oldatot egy szűrőn (5.3.6.) keresztül, és fecskendezzük be, vagy vezessük át egy olyan tölteten (5.3.7.), amelyet előzetesen a fenti módon (5.4.2.1.) kondicionáltunk. Minden oldatot közvetlenül az elkészítése után be kell fecskendezni.

5.4.3. Kromatográfiás körülmények

- A mozgó fázis átfolyási sebessége: 1ml/perc,

- A reagens átfolyási sebessége: 0,5 ml/perc,

- A detektor kimenetén a teljes átfolyási sebesség: 1,5 ml/perc,

- Befecskendezett térfogat: 10 μl,

- Oldási hőmérséklet: nehéz elválasztások esetén merítsük az oszlopot olvadó jeges fürdőbe: várjuk meg amíg a hőmérséklet állandósul (15 - 20 perc).

- Az oszlop utáni reakció hőmérséklete: 100°C,

- Detektálás: 420 nm-en.

MEGJEGYZÉS:

A teljes kromatográfiás rendszert és az utóoszlopot is használat után át kell mosni vízzel (5.2.1.). Ha a rendszert két napnál hosszabb ideig nem használják, akkor az átmosás után metanolos (5.2.7.) mosást is alkalmazni kell. Újrakondicionálás előtt a rendszeren vizet kell átnyomni az átkristályosodás elkerülése érdekében.

5.5. Számítás

Emulziók esetében: (5.4.2.1.):

Formaldehidtartalom %-ban (m/m,)

C · 10

· 100

=

C · 10

Arc- és testápolók, samponok esetében (5.4.2.2.):

Formaldehidtartalom:

C · 10

· 100

=

C · 10

ahol:

m = a vizsgálati minta tömege g-ban (5.4.2.1.),

C = formaldehid koncentráció μg/100ml-ben a kalibrációs görbéről leolvasva (5.4.1.).

5.6. Megismételhetőség [2]

0,05 %-os formaldehidtartalom esetén azonos mintán, párhuzamosan végzett két mennyiségi meghatározás közötti különbség nem haladhatja meg a 0,001 %-ot.

0,2 %-os formaldehidtartalom esetén azonos mintán, párhuzamosan végzett két mennyiségi meghatározás közötti eltérés nem haladhatja meg a 0,005 %-ot.

[1] ISO 5725 szabvány szerint

[2] ISO 5725 szabvány szerint

--------------------------------------------------