A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21077/2011/9. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §, 85. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22213/2009/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20165/2010/14., *Kúria Pfv.21077/2011/9.* (BH+ 2012.5.193)

***********

Pfv.IV.21.077/2011/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mester Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Strasser Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 31.P.22.213/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.165/2010/14. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem és az alperes által Pfv.3. sorszám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 250.000 (Kétszázötvenezer), a másodfokú perköltség összegét 50.000 (ötvenezer) forintra felemeli.

Az alperes csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére kötelezését mellőzi.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt forint 48.000 (negyvennyolcezer) forint csatlakozó fellebbezési, felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni az államnak, külön felhívásra.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ".." című könyvében közöltekkel megsértette emberi méltósághoz, becsülethez és jóhírnévhez való jogát, valamint .. emlékét és ezáltal a felperes kegyeleti jogát. A jogsértés miatt az alperes további jogsértéstől való eltiltását, magánlevélben történő elégtételadásra, valamint 5.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 90.000 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 300.000 forint illetéket.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Nem vagyoni kártérítés iránti keresetét 100.000 forintra leszállította.

Az alperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú perköltség összegének 200.000 forint + áfa összegre való felemelését kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5.000 forint + áfa fellebbezési eljárási költséget. A felperest 24.000 forint fellebbezési eljárási illeték, az alperest 5.000 forint csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte az állam javára.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes a könyvben beszámolt a néhai .. költő 95. születésnapja alkalmából rendezett zártkörű vacsoráról, amelyen alperesen kívül részt vett a költő ..nak nevezett felesége, .. táncművész (a könyv szerint: ..) és .. főszerkesztő.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a regényből a felperes és az elhunyt költő személye egyértelműen beazonosítható volt. Ugyanakkor az alperes az eseményeket és az arról alkotott véleményét oly módon közölte, hogy sem tartalmában, sem kifejezésmódjában nem volt sértő, nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás kereteit, nem sértette sem a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, sem pedig .. emlékét. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a felperes közszereplőként az erőteljesebb, sértő, bántó kritika elviselésére is köteles. A PK. 12.számú állásfoglalás alapján az alperes alkotmányos keretek között megmaradó véleményét tartalmazza a könyv, ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az írásmű szubjektív, érzelmi töltésű megfogalmazásokat is tartalmaz.

Az alperes csatlakozó fellebbezését sem ítélte alaposnak, mivel az elsőfokú bíróság a perköltség összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§ (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogi képviselő által kifejtett munkára tekintettel helytállóan állapította meg.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 75. § (1) bekezdését, 76., 78. és 85. § (3) bekezdését sérti. Hivatkozott arra, hogy a becsület az emberről a társadalomban kialakult értékítélet, amelynek alakulásában jelentős szerepe van az egyes polgárok egyénről alkotott véleményének. Amennyiben ezek a megnyilvánulások nem valósak, alkalmasak arra, hogy sértsék a személy becsületét. A becsület sérelmével jár a valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tények ilyen tényt kifejező értékítéletnek a közlése is. Hivatkozott arra is, hogy az Alkotmány 54. §-a az emberi méltóságot is védelem alá helyezi. Utalt az Alkotmánybíróság 23/1990. (X.31.), 64/1991. (XII. 17.), valamint 34/1992. (VI.1.), 33/1998. (VI.25.) és a 36/1994. (VI.24.) sz. határozataira és a BH 1980/377. számú eseti döntésre. A Legfelsőbb Bíróság Pf.V.21.086/1975. számú döntésére is hivatkozott, amely szerint a szépirodalmi alkotásokra is érvényes, hogy azok részleteiben sem sérthetik mások személyhez fűződő jogát.

Előadta, hogy a keresetben megjelölt tényállítások egy múltbeli eseményre, történésre vonatkoznak, ezért azok tényállítások. Így az alperes által a könyvben leírtak nem véleménynek minősülnek. A felperes álláspontja szerint a szereplők beazonosíthatósága erősíti azt a látszatot, hogy az alperes valós történésekről számolt be. A felperes viselkedését, kinézetét, barátaihoz, férjéhez való viszonyát leíró tényállítások súlyosan sértik a felperes becsületét, emberi méltóságát és jóhírnevét. Azt a hamis látszatot keltik, hogy egy harsány, ledér nő, aki idős férje szeme láttára vacsoraasztalnál kezd viszonyt más férfival. Ezzel női mivoltában alázza meg az alperes könyve. Emellett káros szenvedélytől függő alkoholistának, míg a férjét kiszolgáltatott, szerencsétlen idős embernek tünteti fel. Azt sugallja, hogy a költő közszereplései alkalmával kifejtett véleménye nem a sajátja volt, hanem a felperes által a háttérből diktált vélemény. Súlyosan sértik a közlések a költő emlékét, emberi méltóságát, művészi nagyságát.

Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a megállapított elsőfokú perköltség összegét sérelmezte. Hivatkozott arra: az ügyben eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy olyan perben kell a munkavégzést megállapítani, amelyben a felső határ az IM rendelet szerint 300.000 forint + áfa. Ezzel szemben 72.000 forint + áfát állapítottak meg a részére. Az ügyben egy rövid beadvány és egy rövidebb tárgyalást követően részletes alperesi védekező iratot terjesztett elő, majd ezt követte egy négy órás tárgyalás. Mindezek alapján reális a nagyobb összegű munkadíj.