BH+ 2005.7.318 A közüzemi szerződés megkötéséhez a fogyasztó az óra, a csatlakozó berendezés felülvizsgálatát kérheti. Ilyen kérelem hiányában a szolgáltató a mérőóra hitelességét, sérülésmentességét nem köteles felülvizsgálni, a fogyasztót pedig a korábbi fogyasztóval kötött szerződés szerinti jogok illetik és kötelezettségek terhelik, ami azt jelenti, hogy a szerződésszegésért a felelőssége fennáll [1994. évi XLVIII. tv. 50. §, 34/1995. Korm. r. 9. § és 13. §].

A M.-i, L. u. y. számú ingatlannak 1990. november 26. napjától az alperes házastársa a tulajdonosa. Az ingatlanra ettől az időponttól kezdődően az alperest holtigtartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az ingatlan villamos-energia ellátására a peres felek között közüzemi szerződés jött létre.

A felperes szakemberei az ingatlanon 1998. április 7. napján ellenőrzést tartottak, melynek során megállapították, hogy a mérőnél "az üveg és a burkolat közötti részen sérülési nyomokat találtak. Az OMH plombák felbontása után a burkolatban idegen anyagot találtak". A megrongált fogyasztásmérőt dobozba helyezték, azt lezárták és aláírták. A büntetőeljárás során beszerzett szakvélemény megállapította, hogy a villanyóra burkolati lemeze és a leolvasó ablak között lévő ragasztóanyag kikaparásra került. A keletkezett résen keresztül fóliacsík, illetve színes film-csík behelyezésével a forgó alumínium tárcsa működése befolyásolhatóvá vált, amelynek megtörténtét az is alátámasztja, hogy a mérőórában fólia-reszelék és színes film darabkák találhatók. A változtatások alkalmatlanná tették a mérőórát a hiteles mérésre.

Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet, a mérőórát tartalmazó lezárt dobozt - az azon lévő ragasztószalagot - az alperes aláírta. Az alperes ellen a cselekmény miatt büntetőeljárás indult. A M.-i Városi Bíróság végzésével az alperes ellen lopás vétsége miatt folyamatban volt büntetőeljárást megszüntette, mert megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - azok valósága esetén sem - állapítható meg, hogy a vád tárgyává tett bűncselekményt az alperes követte el.

A felperes keresetében 264 089 forint felemelt díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Álláspontja szerint az alperes a fogyasztásmérő hitelességének, épségének megőrzésére vonatkozó kötelességét nem teljesítette, ezzel a közüzemi szerződést megszegte. A szerződésszegés következményeként köteles felemelt díj fizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 264 089 forintot és annak 1998. május 25. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 32 000 forint perköltséget. Álláspontja szerint a felperes bizonyította, hogy az alperes a közüzemi szerződést az 1994. évi XLVIII. tv. (továbbiakban: VET.) 50. § (1) bekezdésének d) és e) pontja értelmében megszegte. A szerződésszegés következményeként az alperes a VET. 51. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében felemelt díjat köteles fizetni.

Az alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva, a keresetet elutasította és (kiegészített ítéletében) a felperest perköltségben marasztalta. Indokolásában kifejtette: a felperes a perben nem bizonyította, hogy a szerződés megkötésekor az órát rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta az alperes birtokába, ezért nem bizonyított, hogy a szerződés megkötésekor a mérőóra hiteles, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban volt. Így az sem nyert bizonyítást, hogy a szabálytalan vételezés az alperes birtoklásának idejére esik, ezért az alperes a szerződésszegés miatt felelősséggel nem tartozik. Miután a fogyasztási adatok sem támasztják alá a szabálytalan vételezést, ezért a keresetet alaptalannak találta és elutasította.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a VET. 48., 50. és 51. §-át, valamint a 34/1995. (IV. 5.) Korm. r. 1. számú mellékletének 13. §-át, és ellentétes az 1991. évi XLV. tv. 13. §-ában írt rendelkezéssel is. A jogerős ítélet a hivatkozott jogszabályok téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a szolgáltatót bizonyítási kötelezettség terheli a fogyasztásmérő sérüléseinek keletkezési időpontjára, illetve a szabálytalan vételezés kezdő időpontjára. Az alperes a közüzemi szerződés létrejöttét követően a mérő hibájára utaló bejelentést, kifogást nem tett. Nem igényelte a mérőóra ellenőrzését, vagy hitelesítését. A számlákat folyamatosan fizette. Nem vitatta tehát a mérő hiteles voltát. A mérőberendezés megrongált állapota miatti szerződésszegés ugyanakkor megállapítható, amelynek következményét az alperesnek kell viselnie.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet az alábbiak szerint jogszabálysértő: