BH 2019.6.170 A jogosultat késedelmi kamat abban az esetben is megilleti, ha az arra vonatkozó jogainak fenntartása nélkül fogadta el a pénztartozás részteljesítését [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 293. §, 316. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 105. § (1) és (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő 2010. január 29-én közbeszerzési eljárás alapján a perbeli beruházás tárgyában vállalkozási szerződést kötöttek. A vállalkozói díj bruttó összegét 1 432 967 584 forintban határozták meg, és rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Utaltak arra, hogy az alperes megrendelőként az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza. Megállapodtak abban, hogy a felperes a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. A szerződés a vállalkozói díj kifizetése tekintetében tartalmazta, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a P. R. Nonprofit Közhasznú Kft. a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik akként, hogy az alperes a saját részét a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül, míg a közreműködő szervezet a támogatás részét a számla kézhezvételétől számított 60 napon belül egyenlíti ki.

[2] A vállalkozási szerződés 2010. május 25-én kelt 1. számú módosítása rendelkezett - egyebek mellett - arról, hogy a felperes a részszámláját a projektmenedzseri feladatokat ellátó Városfejlesztési Kft. részére köteles átadni.

[3] A felek a vállalkozási szerződés 2010. november 2-án kelt 2. számú módosításában a vállalkozói díj bruttó összegét 1 465 944 810 forintban állapították meg, egyúttal módosították a kivitelezés teljesítésének pénzügyi és műszaki ütemtervét, míg a szerződés 2010. december 29-én kelt 3. számú módosításában a műszaki átadás-átvétel befejezésének és a birtokba adásnak a határidejét 2011. április 30-ig meghosszabbították.

[4] A műszaki átadás-átvétel 2011. április 28-án megtörtént, és az arról készült jegyzőkönyv szerint a beruházás hiánypótlás nélkül rendeltetésszerű használatra alkalmas.

[5] A felperes a vállalkozási szerződés és módosításai szerint a részszámláit az alperes műszaki ellenőre által kiállított teljesítésigazolásokkal, valamint a végszámláját a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvvel együtt az alpereshez benyújtotta, aki a számlákat csak késedelmesen egyenlítette ki.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes keresetében 22 962 376 forint vállalkozói díj és annak 2011. november 11-től a kifizetés napjáig járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301/A. §-ának megfelelő mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott - ítéletével a keresettel egyezően marasztalta az alperest. Mindenekelőtt utalt arra, hogy - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásának megfelelően - az alperesnek kellett bizonyítania azt a tényállítását, hogy a felperes késedelmesen teljesített, és a teljesítés ideje nem egyezik a számlák kiállításának időpontjával. Ehhez képest a perbeli, alapos és ellentmondásmentes szakvélemény alapján bizonyítást nyert, hogy a felperes a számlákat a teljesítésigazolási jegyzőkönyvek szerint állította ki, és azok az esetleges hibákkal, hiányokkal és a dokumentumok átadásával kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak. Emellett a számlákon szereplő teljesítési időpontok egyeztek a teljesítésigazolási jegyzőkönyvekben feltüntetett időpontokkal. Az elsőfokú bíróság ezért azt állapította meg, hogy az egyes részszámlák kapcsán a felperes határidőben teljesített, a teljesítése hiba- és hiánymentes volt, továbbá - az alperes hivatkozásával szemben - a dokumentumok átadására vonatkozó kötelezettségének is eleget tett.

[9] Minthogy az alperes a számlákat határidőben nem egyenlítette ki, a Ptk. 298. § a) pontja szerinti kötelezetti késedelmére tekintettel a felperes jogosult volt a Ptk. 301/A. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamat felszámítására. Miután pedig az alperes által fizetett összegek az egész tartozás kiegyenlítésére nem voltak elegendőek, a felperes a Ptk. 293. §-a alapján jogosult volt azokat elsősorban a késedelmi kamatra, míg az ezt követően fennmaradó összeget a főtartozásra elszámolni.

[10] Az elsőfokú ítélet szerint az alperes érdemi védekezésében foglaltakkal szemben a Ptk. 316. § (1) bekezdése azért nem volt alkalmazható, mert a pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor a jogosultnak nem kell jogfenntartó nyilatkozatot tennie a főtartozás ki nem egyenlített részére, illetve a késedelmi kamattal összefüggő igényére annak érdekében, hogy ezt az igényét később érvényesíthesse. Jogfenntartó nyilatkozat hiányában is érvényesül a már hivatkozott Ptk. 293. §-ában írt szabály, és a jogosult e jogosultságával csak akkor nem élhet, ha a késedelmikamat-követeléséről kifejezetten lemondott. Ilyen joglemondás azonban az adott esetben a felperes részéről nem történt.

[11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezésben előadottakra tekintettel utalt arra, hogy bár a felperes a részére előírt, a nyilatkozattételre és az okiratok csatolására vonatkozó határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet terjesztett elő, és az elsőfokú bíróság által ezt követően meghosszabbított határidőben a késedelmi kamat számításával összefüggő kimutatását, a számlarészletezőket és az átutalási bizonylatokat is benyújtotta. Az elsőfokú bíróság ezért ezeket az okiratokat helytállóan vette figyelembe. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a megismételt eljárásra adott, a számlák késedelmes teljesítése kapcsolatos jogfenntartásra vonatkozó iránymutatását az alperes tévesen értelmezte. A felperes ugyanis 2010. december 29-én kizárólag a 2010. december 18-án esedékes számlák tekintetében nyilatkozott arról, hogy ha az alperes azokat késedelem nélkül nyújtja be a közreműködő szervezetnek, és a további számlák összegéből az önrészt határidőben megfizeti, akkor további igényt nem érvényesít. Ezt a feltételhez kötött joglemondó nyilatkozatot nem lehetett kiterjesztően, valamennyi számlára kiterjedően értelmezni. Az alperes ugyanakkor az adott nyilatkozatban említett számlákat sem fizette meg határidőben, s így a fellebbezésében megalapozatlanul hivatkozott a Ptk. 316. § (1) bekezdése alkalmazásának szükségességére.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a perben eljárt bíróságok új eljárás lefolytatására utasítását kérte.

[13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.