3143/2014. (V. 9.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján 2014. április 17-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Szegedi Törvényszéknél az Alkotmánybírósághoz címezve.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján a Szegedi Törvényszék 2014. április 15-én kelt 19.Pk.20.729/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] 2. A Szegedi Törvényszék nemperes eljárásban a támadott végzésben érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét, amelyet a Szegedi Helyi Választási Iroda Vezetőjének 3/2014. (III. 27.) HVI határozata [amelynek egyes pontjait a Szegedi Helyi Választási Iroda Vezetőjének 4/2014. (III. 28.) HVI határozata módosította - a továbbiakban: együttesen: HVIHat.] ellen nyújtott be a Ve. 307/Q. §-a alapján. A HVIHat. a Ve. 306/A.-306/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően Szeged Megyei Jogú Városban a helyi önkormányzati képviselők választásán az egyéni választókerületek határait állapítja meg.
[4] A Szegedi Törvényszék szerint a HVIHat. a rendelkező részében részletezettek szerint megállapította Szeged Megyei Jogú Városban az önkormányzati képviselők választásán az egyéni választókerületek határait a Ve. 306/A-306/D. §-aiban foglalt rendelkezésekre hivatkozással. A határozat rendelkező részében rögzítette azt is, hogy a központi névjegyzék alapján az egyéni választókerületben választásra jogosultak számát és az egyéni választókerület választásra jogosultjai számának a településen, egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérésének mértékét a határozat melléklete tartalmazza. Döntését azzal indokolta, hogy a Ve. 306/A. § (1) bekezdése alapján a helyi választási iroda vezetőjének hatásköre és feladata, hogy a 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni (önkormányzati) választókerületeket kialakítsa. Határozatát a Ve. 306/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megtartva a helyi választási bizottsággal véleményeztette, mely azzal teljes egészében egyetértett. A Ve. 306/C. § b) pontja alapján a 2010-ben kialakított és megállapított szegedi önkormányzati választókerületek teljeskörű felülvizsgálata vált szükségessé, amelyek változtatási kényszert jelentettek, mert a választókerületek választópolgárainak számtani átlagától több választókerületben a választópolgárok száma jelentősen eltért; a +1-20%-os mértéket meghaladva négy esetben, míg további tíz választókerületben +1-5-15%-os eltérés is aránytalanságot eredményezett. A Ve. 351. § (1a) bekezdése alapján a helyi önkormányzati választások választókerületeit első alkalommal 2014. március 31-ig kellett kialakítani.
[5] A HVIHat. ellen a Ve. 307/Q. §-a folytán alkalmazandó Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében felülvizsgálati kérelem nyújtható be, míg a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt nem a 221. § (1) bekezdése, illetve a 222. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
[6] A bíróság e körben rámutatott arra, hogy a korábbi szabályozással ellentétben a Ve. jelen esetre kialakított jogorvoslati rendszere eltérően határozza meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult jogorvoslati kérelmet benyújtani. Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele - egyéb formai feltételek mellett - az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Az érintettség akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat.
[7] A jogi képviselővel eljáró kérelmező felülvizsgálati kérelmében érintettségére ugyan hivatkozott azzal, hogy Szegeden található állandó lakcíme, azonban ezen túl nem jelölt meg semmilyen olyan konkrét tényt, körülményt, adatot, amelyből a bíróság az ügyben való közvetlen érintettségére következtetni tudott volna. Ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem állapítható meg. A bíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy a kérelmező állandó lakhelye Szegeden található, egyéb konkrét tény, körülmény hiányában semmiképpen nem értelmezhető úgy, hogy a saját, illetve Szeged valamennyi - a határozatban újraszabályozott húsz - választókerületét illetően érintettsége megállapítható lenne. Hangsúlyozza a bíróság, hogy a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező egyébként sem jelölt meg a felülvizsgálni kért határozattal összefüggésben olyan sérelmet, amely a választókerületek határainak megállapításával összefüggésben saját jogaira vagy kötelezettségeire közvetlenül kihatna.
[8] A választási eljárásban hivatalból bizonyítás felvételére lehetőség nincs, ezért a kérelmezőt terhelte a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi törvényi követelményének határidőben történő előterjesztése, ebből következően érintettségének pontos megnevezése és annak igazolása is. Jelen esetben a kérelmező érintettsége tekintetében ennek a törvényi követelménynek nem tett eleget, ezért a bíróságnak a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. Utalt egyben a bíróság arra, hogy a Kúria Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.I.37.440/2014/3. és Kvk.I.37.469/2014/2. sorszámú végzéseiben korábban már ilyen tartalmú döntéseket hozott.
[9] A fentiekben ismertetett bírósági végzés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszban az indítványozó előadja, hogy a határozat a választókerületek kialakítása során nem vette figyelembe Szeged településszerkezetét, földrajzi és egyéb helyi sajátosságait. A választókerületek kialakítása ellentétes az egyenlő képviselet elvével, alkalmas lehet a választások politikai eredményének befolyásolására, ezért a - határozatot érdemben nem vizsgáló - bírói végzés ellentétes az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésével, valamint sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXIII. cikk (1), (4) és (5) bekezdéseiben biztosított jogát, illetve a jogorvoslathoz való jogát [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése].
[10] Az indítványozó sérelmezi a Szegedi Törvényszék törvényértelmezését a Ve. 221. § (1) bekezdésében előírt érintettségre, mint a jogorvoslati kérelem benyújtására feljogosító követelményre vonatkozóan. Álláspontja szerint állandó szegedi lakcíme, illetve aktív választójoga alapján közvetlen érintettsége egyértelműen megállapítható. Kifejti, hogy a támadott végzés - a Pp. 3. § (3) bekezdése, és az 50. § (1) bekezdése mellett - sérti a jogorvoslathoz való jogát, továbbá rámutat, hogy a végzés megfosztotta választójogának általános és egyenlő, az alkotmányos normáknak maradéktalanul megfelelő érvényesülésétől.
[11] Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a Szegedi Törvényszék tárgybeli végzésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg.
[12] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a HVIHat. határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja. A Ve. 3. § 14. pontja értelmében a választási iroda választási szervnek minősül.
[13] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[14] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.
[15] 5.1. Fellebbezését az indítványozó a HVIVHat. ellen hiányosan - a közvetlen érintettségének pontos megnevezése és annak igazolása nélkül - nyújtotta be, azért azt a Szegedi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[16] 5.2. Az indítványozó nemcsak alapvető jogok, hanem az Alaptörvény más szabályai sérelmére is hivatkozott az alkotmányjogi panaszban: az Alaptörvény XXIII. cikke (4) bekezdésére, valamint a 35. cikk (1) bekezdésére, amelyek tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz vizsgálatának e körben nem lehet helye, mivel azt csak az Alaptörvényben biztosított jogra lehet támasztani.
[17] 5.3. A panasz állítja, hogy a támadott végzés sérti a Pp. 3. § (3) bekezdését, és 50. § (1) bekezdését, de ehhez kapcsolódó alaptörvény-ellenességre nem hivatkozik.
[18] 5.4. Az indítványozó jogorvoslattal összefüggő joga sérelmére történő hivatkozása tekintetében megállapítható, hogy a Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében fellebbezést a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be; a 222. § (1) bekezdése szerint az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelemmel élhet. Az indítványozó dominánsan a Szegedi Törvényszék végzésében az ügyben való érintettségével összefüggő megállapításokat, a Ve.-nek a bíróság által végzett értelmezését sérelmezte. A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal - mely elvi síkon lehet többek között akár az, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti -, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, [jelen esetben a Szegedi Törvényszék] dönt el (3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [16]).
[19] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012 (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]). (3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [18])
[20] 5.5. Az indítványozó állította, hogy a támadott bírósági végzés megfosztotta választójoga általános és egyenlő érvényesülésétől, attól, hogy a helyi egyéni választókerületek hatályos törvényeknek és alapelveknek megfelelő kialakítása által politikai akaratát és szándékát kifejezésre juttathassa.
[21] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírósági végzés és az indítványozónak az Alaptörvény XXIII. cikke (1) és (5) bekezdése által garantált passzív és aktív választójog gyakorolhatósága között nincs összefüggés.
[22] 5.6. Az indítványozó beadványa alapján megállapítható, hogy a panaszban megjelölt aggályok a Szegedi Törvényszék döntését érintően nem tartalmaznak kifejezetten olyan érvelést, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatát megalapoznák.
[23] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2014. április 28.
Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/850/2014.