BH 2007.3.82 A közös tulajdont megszüntető ítéletben a megváltási ár kifizetésével egyidejűleg bejegyezhető tulajdonváltozás feltüntetésének törlésére ad alapot az, ha azt az összeget, amelynek kifizetése igazolásához az ítélet a bejegyezhetőséget kötötte, utóbb a bíróság perújítási eljárás eredményeként megemelte [Inytv. 62. §].

A felek házastársak voltak. Házasságukat a bíróság jogerős részítéletével felbontotta. Ezt követően sor került a házastársi közös vagyon megosztására is, a felek 1/2-1/2 arányú közös tulajdonában volt, az sz.-i Sz. u. 55. szám alatti házas ingatlanukra is kiterjedően.

A bíróság az ingatlannak a felperes tulajdonában volt eszmei hányadát "bérlő által lakottan" (amely valójában az ingatlanban kialakított üzlethelyiségnek a felperes általi kizárólagos használatát jelentette) az alperes tulajdonába adta a jogerős ítéletben meghatározott 6 755 000 forint megváltási ár ellenében azzal, hogy az alperes a teljes elszámolás, a követeléseinek beszámítása eredményeként 2 159 393 forintot tartozik a felperesnek kiegyenlíteni.

Elrendelte a földhivatal megkeresését az alperes tulajdonszerzésének bejegyzése iránt azzal, hogy a tulajdonváltozás átvezetését a 2 154 393 forint kifizetésének igazolásával egyidejűleg kell teljesíteni. Az alperes időközbeni teljesítésére és ennek igazolására figyelemmel a földhivatal a korábbi - jogerős ítéleten alapuló - megkeresés szerint teljesítette a tulajdonváltozás átvezetését.

A jogerős ítéletnek az alperes terhére megállapított térítési összeg meghatározása ellen a felperes perújítással élt, állítva, hogy a közös tulajdonú ingatlan lényegesen magasabb értéket képvisel a jogerős ítéletben figyelembe vett értéknél.

A bíróság jogerős ítéletével az alperes terhére megállapított megtérítési összeg tekintetében hatályon kívül helyezte az ítéletet és az alperest további 4 900 000 forint megfizetésére kötelezte. Az alperes teljesítéséhez kötött tulajdonváltozás átvezetésére vonatkozó megkeresést az ítélet nem érintette, az alperesnek az összegszerűségében hatályon kívül helyezett rendelkezés szerinti teljesítése alapján bejegyzett tulajdonjogáról nem határozott.

A felperes a jelen eljárás alapjául szolgáló keresetében az alperes tulajdonjoga bejegyzésének törlését és tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését kérte, mert az alperes tulajdonszerzését eredményező, a teljesítettnél 9 900 000 forinttal magasabb megtérítési összeget az alperes nem egyenlítette ki.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert az volt a jogi álláspontja, hogy "nincs helye külön perben megállapítási kereset formájában kérni az ingatlan­nyilvántartási bejegyzés törlését". A tulajdonváltozás bejegyzésének megakadályozása iránti igényt a felperes a perújítási eljárás során érvényesíthette volna, az alapügyben hozott ítélet végrehajtásának felfüggesztése vagy perfeljegyzés elrendelése lett volna kérhető, és így a földhivatali megkeresés módosítása akár a perújítási ítélet kiegészítésével is elérhető lenne.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben­hagyta. Rámutatott arra, hogy a felperesnek a jelen perben előterjesztett keresete - annak tartalma alapján - nem megállapítási, hanem marasztalási keresetként értékelendő: "annak tűrésére kéri kötelezni az alperest, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az alperes tulajdonjogát töröljék és a felperes tulajdonjogát jegyezzék be. Fogalmilag a kérelem az Inytv. 62. §-a szerinti törlési kereset." A felperesnek az a hivatkozása azonban, hogy a perújítás eredményeként felemelt megváltási árat az alperes ténylegesen nem fizette meg, a másodfokú bíróság kifejtett jogi álláspontja szerint nem éleszti fel a jogerős ítélet alapján átjegyzett tulajdonjogot. Az a tény, hogy a megváltási ár mértéke változott, "nem perben, hanem perújítási eljárásban volna értékelhető, ezen igényt a jelen per felperese a korábbi perújítási eljárásban érvényesíthette volna, illetőleg új perújítási kérelemmel tudhatott volna élni", természetesen az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén.

Az e helyett előterjesztett törlési per a célzott joghatás elérésére nem alkalmas, de kizárja az alperes által indítványozott permegszüntetést is, mert nem állapítható meg a jelen kérelem ténybeli alapjának azonossága a korábbi per ténybeli alapjával, hiszen a felperes a keresetét olyan későbbi tényre alapítja, amelyet a korábbi ítélet nem értékelhetett, így ítélt dolog megállapítására nincs lehetőség.

A felek közötti végrehajtási per nem eredményez perfüggőséget, mert az ott célzott joghatás a végrehajtás megszüntetése, a jelen perben pedig a felperes tulajdonjogának visszaállítása az érvényesített igény.