1246/D/2007. AB határozat

alkotmányjogi panaszról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 16. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó ugyanazon kérelmében két alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az egyikben a Legfelsőbb Bíróság Pfv. 21.755/2005. sz. döntésére hivatkozva vizsgálni kérte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)- alkalmazáskor hatályos -271. §-át, míg a másik kérelem a Legfelsőbb Bíróság Pk. III. 25. 102/2006/2. számú végzése alapján a Pp. 16. §-a alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére irányult. Az Alkotmánybíróság tárgyuk különbözőségére tekintettel a Pp. 16. §-ának vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (2) bekezdése alapján elkülönítette és jelen eljárásban bírálta el.

2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a Pp. 13. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ügy elintézéséből ki van zárva, s abban mint bíró nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható (elfogultság) . A Pp. 16. §-a szabályozza a kizárási okok érvényesítésének módját, s ennek keretében a 16. § (4) bekezdés úgy szól, hogy az elfogultságot, a fél a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesíthet, ha valószínűsíti, hogy az okról csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, s ezt nyomban be is jelenti. Az indítványozó ügyében a felülvizsgálat során eljáró tanács a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Ezt követően az indítványozó a felülvizsgálati tanáccsal szemben elfogultsági kifogást nyújtott be. (A felülvizsgálati tanács elfogultságát az indítványozó abban látta, hogy olyan jogszabálysértésre hivatkozott a jogerős döntés hatályon kívül helyezésekor, amely a felperes felülvizsgálati kérelmében nem szerepelt.) Az elfogultsági kifogást elbíráló Legfelsőbb Bíróság a Pk. III. 25.102/2006/2. számú végzésében kifejtette, hogy a Pp. 16. § értelmében a bírák kizárása csak a már megindított perben lehetséges, elfogultsági kifogást a Pp. 16. § (4) bekezdése értelmében a tárgyalás megkezdése után csak kivételesen lehet érvényesíteni. Ugyanakkor kizárási kérelem előterjesztésére befejezett ügyben már nincs lehetőség. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság ezen - kizárás iránti kérelmet elutasító - döntésére alapozta alkotmányjogi panaszát, amelyben - a Pp. 16. §-ával összefüggésben - azt sérelmezte, hogy az ítélet kézhezvételét követően már nem lehet elfogultságra alapozott kizárási okot bejelenteni. Álláspontja szerint ez sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonságot és az Alkotmány 57. §-ában foglalt pártatlan bírósághoz való alapjogot. Az indítványozó a vizsgálni kért rendelkezés megsemmisítésén túl kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőlegesen tiltsa meg a konkrét ügyében való alkalmazhatóságot.

II.

1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései szerint:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(...)

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

2. A Pp. jelen ügyben érintett szabályai értelmében: "13. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;

b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;

c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;

d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;

e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság) .

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

(...)

16. § (1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy az előző §-ok értelmében kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.

(2) A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(3) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi.

(4) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a 13. § (1) bekezdésének e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint "Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva." A 48. § (2) bekezdés pedig kimondja, hogy "Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani."

Jelen ügyben megállapítható, hogy az indítvány az Abtv. 48. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, az indítványozó kérelmét határidőn belül nyújtotta be.

2. Az alkotmányjogi panasz a Pp. bíróság kizárására vonatkozó 16. §-át érintette, közelebbről a 16. § (4) bekezdését. Az indítványozó az elfogultsági kifogás bejelent-hetőségének időbeli korlátját az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és 57. § (1) bekezdése szempontjából sérelmezte.

A Pp. 16. § (1) bekezdése értelmében a bíróságnak hivatalból kell ügyelnie az eljárás egész menetében arra, hogy a törvény szerint kizárt bíró az eljárásban ne vegyen részt. Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője - a pártatlan bíráskodás alkotmányos követelményét szem előtt tartva - hivatalból kezdeményezi. Az Alkotmánybíróság a 67/1995. (XII. 7.) AB határozatában fejtette ki részletesen a bíróság pártatlanságával kapcsolatos álláspontját. "A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében" (ABH 1995, 346, 347.) . Leszögezte továbbá azt is, hogy a pártatlanság kérdését objektív és szubjektív nézőpontból egyaránt vizsgálni kell. "A pártatlanság [...] egyrészt azt a követelményt támasztja, hogy a bíróság tagjai személyes előítéletektől mentesek legyenek, másrészt - objektív nézőpontból vizsgálva -megvan-e a pártatlanság megfelelő látszata." (ABH 1995, 346, 347-348.) [Lásd továbbá: pl. 17/2001. (VI. 1.) AB határozat, ABH 2001, 222, 227-228.; 32/2002. (VI. 4.) AB határozat, ABH 2002, 153, 161.]

Jelen ügyben megállapítható, hogy a Pp. 16. § (4) bekezdése az elfogultsági kifogás bejelentésének idejét tekintve valóban tartalmaz egyfajta korlátozást. A tárgyalás megkezdése után a fél csak akkor érvényesítheti elfogultsági kifogását, ha valószínűsíti, hogy a tárgyalás megkezdése után szerzett arról tudomást. E korlátozásnak azonban garanciális oka van. E szabály lényegében azt kívánja elkerülni, hogy a félre (várható) kedvezőtlen döntés esetén ne lehessen megalapozatlanul késleltetni az eljárás befejezését. Ezért az elfogultsági kifogás bejelent -hetőségének ezen időbeli korlátozása szükségesnek tekinthető elsősorban a jóhiszemű pervitel és az eljárások ésszerű határidőn belül való befejezése érdekében. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a Pp. 16. § (4) bekezdésében nem arról van szó, hogy a tárgyalás megkezdése után a fél elfogultsági kifogást nem érvényesíthet, hanem pusztán arról, hogy a tudomásszerzést követően köteles azt nyomban bejelenteni, következésképpen az Alkotmány

57. § (1) bekezdésébe foglalt pártatlan bíráskodáshoz való jog a Pp. e szabálya által nem sérül.

Nem sérül továbbá a jogállamiság, és az abból eredő jogbiztonság sem. A szabályozás a tárgyalás megkezdése után benyújtható elfogultsági kifogás érvényesíthetőségének világos és egyértelmű szabályozását adja (a tudomásszerzés után az okot nyomban be kell jelenteni) . A Pp. 16. § (4) bekezdése, de lényegében a kizárási eljárás Pp. 16. §-ába foglalt valamennyi szabálya előre látható feltételeket és érthető szabályokat fogalmaz meg a jogintézmény érvényesülésére, ezért alkotmányellenesség az Alkotmány 2. § (1) bekezdés alapján sem állapítható meg.

Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy elfogultsági kifogást az eljárás befejezését követően nem lehet érvényesíteni. A Pp. 16. § (1) bekezdése értelmében a bíróság arra ügyel, hogy az eljárásban ne vegyen részt kizárt bíró; a 16. § (4) bekezdés értelmében pedig, ha a kizárási okot a fél jelenti be, a bejelentésnek - főszabály szerint - az eljárás bármely szakában helye van. E szabályokból is világosan kitűnik, hogy maga a kizárás az eljáráshoz kötődik. Nem sérti sem a pártatlan bírósághoz való jogot, sem pedig a jogállamiságot, hogy az eljárás befejezését követően nem lehet kizárás iránti kérelmet (így elfogultsági kifogást) érvényesíteni, s e címeken kétségbe vonni a jogerős döntés tartalmát.

A fenti indokok alapján az Alkotmánybíróság a Pp. 16. § bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban jelölt jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelmet elutasította, egyben elutasította azt az indítványt is, amely a sérelmezett rendelkezés konkrét ügyben való alkalmazása tilalmának megállapítására irányult.

Budapest, 2007. december 10.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró