A Pécsi Törvényszék P.20289/2015/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 164. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 301. §, 339. §, 349. §, 355. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Barth Andrea

A Pécsi Törvényszék (név) ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve, felperes címe szám alatti lakos felperesnek, - (név) ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve, alperes címe szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 844.716,- (nyolcszáznegyvennégyezer-hétszáztizenhat) forintot és az ez után 2013. január 14. napjától június 30. napjáig terjedő időre járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező, 2013. július 1. napjától pedig a kifizetés napjáig terjedő időre, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A keresetet az ezen felüli részében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 141.015,- (egyszáznegyvenegyezer-tizenöt) forint elsőfokú részperköltséget, valamint az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására - 180.800,- (egyszáznyolcvanezer-nyolcszáz) forint le nem rótt elsőfokú illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására - 50.700,- (ötvenezer-hétszáz) forint le nem rótt elsőfokú illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Pécsi Törvényszéken írásban, három egyező példányban lehet előterjeszteni, a Pécsi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatának jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (területi hivatal) lehet személyesen benyújtani, vagy postán megküldeni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s:

A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, mint adós ellen a (1. név) Zrt. végrehajtást kérő kérelmére 2011. július 14. napján (2. név) közjegyző (ügyszám). szám alatt elrendelte a végrehajtást 80.277,- forint és járulékai behajtása iránt. A végrehajtásban az alperes járt el, mint önálló bírósági végrehajtó. Az általa készített kimutatás szerint 2012. január 30. napján az adós végrehajtást kérővel szemben fennálló tőketartozása 11.170,- forint volt, figyelemmel azonban a végrehajtónak járó díjra, költségátalányra, illetve a végrehajtás költségeire, tartozása összesen 170.773,- forintot tett ki.

Az adós meghatalmazottja útján 2012. március 5. napján 20.000,- forintot, 7-én 50.000,- forintot, július 9-én pedig 20.000,- forintot fizetett meg a fenti tartozására. Majd, szintén meghatalmazottja útján, egyeztetett alperes irodájában tevékenykedő végrehajtó helyettessel, akivel szóban megállapodtak, hogy a felperes a még fennálló tartozását továbbra is fizetheti részletekben. A végrehajtó helyettes a megállapodásról okiratot nem készített, hivatalos feljegyzést sem helyezett el az aktában.

Az alperes a fennálló követelés behajtása érdekében betekintett az ingatlan-nyilvántartási rendszerbe, megkereste a (3. név)át az adós foglalkoztatójának közlése iránt, a (4.név)át, az illetékes munkaügyi központot, valamint a nyugdíjfolyósító igazgatóságot, továbbá pénzügyi intézményeket. Mindezek alapján tudomására jutott, hogy a felperest "társas vállalkozó munkaviszonya mellett a (5. név) Kft. is foglalkoztatja", de számára munkabérből eredő jövedelmet nem folyósít, továbbá, hogy munkaügyi központ a felperest nem tartja nyilván álláskeresőként, a (6. név) Takarékszövetkezet pedig közölte az adós vállalkozói pénzforgalmi folyószámlájának számát, az (7. név) Zrt. pedig lakossági bankszámlájának számát.

Mindezek ellenére az alperes nem adott ki hatósági beszedési megbízást a pénzintézetek felé, annak érdekében, hogy a felperes tartozását behajtsa, nem tett további intézkedést az adós tényleges munkahelyének felkutatása iránt sem, így többek között nem kereste meg a (8. név) illetékes szervét annak közlése érdekében, hogy az adós valójában dolgozik-e, ha igen, van e munkabérből származó jövedelme.

A végrehajtást kérő (1. név) Zrt. 2013. február 6. napján az alpereshez megérkezett iratban bejelentette, hogy a felperes tartozása kiegyenlítésre került, így amennyiben a végrehajtási költségeket is megfizette, úgy a végrehajtás megszüntetését kéri.

Mindeközben azonban a felperes ellen a (9. név) Körjegyzősége is végrehajtási eljárást indított összesen 21.467,- forint adótartozás behajtása érdekében, mely végrehajtást szintén az alperes folytatta le.

2012. január 3. napján az alperes lefoglalta a felperes tulajdonát képező Suzuki Swift típusú személygépkocsit, melynek becsértékét 1.200.000,- forintban állapította meg, a gépjárművet azonban az adós őrizetében hagyta, a forgalomból történő kivonását nem kérte. A gépjárművet a 2013. január 14. napjára kitűzött árverésen értékesítette 420.000,- forint vételárért. A felperes ekkor fennálló összes tartozása a végrehajtási költségekkel együtt 23.287,- forint volt.

Az alperes 2013. január 15. napján 32. sorszám alatt díjjegyzéket készített, és az ennek alapján az adósnak visszajáró 285.284,- forintot a felperesnek visszautalta.

A személygépkocsi árverési értékesítése ellen a felperes meghatalmazottja útján végrehajtási kifogást terjesztett elő, melyet a Szekszárdi Járásbíróság a - Szekszárdi Törvényszék 3.Pkf.20.529/2014/3. számú végzésével helybenhagyott - 1701-20.Vh.176/2014/9. számú végzésében alaposnak ítélt és az alperes által a 233.AV.54/2011. számú végrehajtási ügyben a (rendszám) forgalmi rendszámú Suzuki Swift típusú személygépkocsi 2013. január 14. napján történt árverését megsemmisítette.