BH 2019.4.117 Az aránytalan sérelem okozásának tilalma körébe nem tartozik a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése. [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (3) bekezdés, 78. § (1) bekezdés].

Pertörténet:

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.257/2017/4., Gyulai Törvényszék Mf.25927/2017/5., Kúria Mfv.10252/2018/3. (*BH 2019.4.117*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2007. június 1-jétől állt az alperes alkalmazásában forgácsoló szakmunkás munkakörben. 2015. szeptember 1-jén hibás munkavégzés miatt a felperes írásbeli figyelmeztetésben részesül, mellyel szemben a bírósághoz fordult.

[2] 2016. július 18-án az alperes megrovásban részesítette a felperest. A megrovás indokolásában kifejtette, hogy a munkavállaló ok nélkül megtagadta egy olyan munkáltatói utasítás elvégzését, amelyre megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. A munkáltató határozata ellen a felperes nem élt jogorvoslattal.

[3] 2016. szeptember 1-jén a felperes éjszakás műszakban dolgozott, amikor a munkahelyi vezetője utasította alkatrész darabolására. A felperes ezt a feladatot nem végezte el, közölte, hogy nem hajlandó arra, majd eltávozott. Később a gyáregység termelési igazgatója is megkérte a feladat elvégzésére, a felperes azonban ekkor sem volt hajlandó az utasítást végrehajtani.

[4] Az alperes 2016. szeptember 5-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolásban rögzítette, hogy a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegte, mivel a 2016. szeptember 1-jén a munkahelyi vezetője kifejezett felszólítására nem volt hajlandó a feladatot elvégezni, majd eltávozott. Amikor később a gyáregység termelési igazgatója is megkérte a feladat elvégzésére, ekkor sem volt hajlandó az utasítást végrehajtani.

[5] A munkáltatói intézkedés rögzítette, hogy a felperes a szakképzettségét és gyakorlatát tekintve is képes a darabológéppel ráállni az új munkadarab darabolására, ennek ellenére a jogszerű munkáltatói utasítást megtagadta úgy, hogy semmilyen objektív akadálya nem volt az utasítás teljesítésének.

[6] Az intézkedés indokolása szerint a vállalatnál érvényes Kollektív Szerződés 4.4.1. g) pontja alapján munkáltatói azonnali hatályú felmondási ok különösen: hatályos megrovással rendelkező munkavállaló által elkövetett újabb vétkes kötelezettségszegés. A felperes 2016. július 18-án megrovásban részesült, amely a Kollektív Szerződés értelmében 2 év alatt évül el, így ezzel a cselekményével újabb kötelezettségszegést követett el, amely a Kollektív Szerződés szerint különös azonnali hatályú felmondási ok.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[7] A felperes keresetében az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését, valamint a munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogellenességére alapítottan jövedelempótló kártérítést, valamint 2 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés megfizetését kérte.

[8] Keresetében előadta, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem volt jogszerű, mert a selejtek géphiba miatt keletkeztek. Elismerte, hogy 2016. június 18-án megrovásban részesült, azonban azzal kapcsolatban azért nem élt jogorvoslattal, hogy a megrovás elleni kifogás ne legyen akadálya a megegyezésnek.

[9] Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi vezetője megkérte, hogy az alkatrész daraboláshoz állítson be egy harmadik és negyedik gépet, amin egy másik munkatárs fog dolgozni, azonban ezt nem vállalta, mert a munkatársa is ki volt oktatva a daraboló kezelésére, beállítására, neki pedig ez nem tartozik a munkaköri kötelezettségébe. Kifejtette, hogy őt darabbérben fizetik, ha beállítást végez, az munkabér kiesést okoz. A beállításon múlik a minőség, más gépének beállítását azért sem vállalta, mert ez azzal járhat, hogy a gép selejtet gyárt, amelynek esetleges következményeit a munkáltató később ráhárítaná.

[10] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és másodfokú bíróság ítélete

[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[12] Az indokolásban a bíróság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1), 56. § (1), 54. § (1) és 78. § (1) bekezdését jelölte meg.

[13] Az írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a derékszögesség ellenőrzése a szakmunkásnál a szakmai szokásokhoz tartozik, többféle mérőeszköz is rendelkezésre áll, és a felperesnek észre kellett volna venni a derékszögesség hiányát. A felperes ezt elmulasztotta, így enyhe fokú gondatlansága megállapítható.

[14] Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban megállapította, hogy a felperes nem vitásan megtagadta a munkáltatói utasítás teljesítését, azonban ennek feltételei nem álltak fenn. A műszakvezető és a termelési igazgató gépbeállításra vonatkozó kérései munkáltatói utasításnak minősülnek, és a munkaköri leírás feladatmeghatározásai között feltüntették, hogy az üzemvezető, műszakvezető közvetlen irányítása alatt a rábízott feladatok szakszerű, biztonságos elvégzése a felperes feladata. A felperes a gépbeállításra képes volt, ennek ellenére tagadta meg az utasítást. Az eltérő bérezés, munkakör és a felperes által felhozott kifogások nem tették lehetővé a felettesek utasításának megtagadását.

[15] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezéssel élt.

[16] A törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes 2015. szeptember 23-án kelt írásbeli figyelmeztetése jogellenes. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rendelkezett a perköltség, illetve az illeték fizetéséről is.

[17] Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperes a gép hibáját - nem egyenesen vág a gép - 2015. augusztus 15-én jelezte a karbantartóknak, valamint megjelölte azt is, hogy álláspontja szerint milyen alkatrész hibájára vezethető ez vissza. A derékszögesség ellenőrzése nem szerepelt a felperes munkaköri kötelezettségei között.

[18] A kiegészített tényállás alapján a törvényszék megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy az alperes írásbeli figyelmeztetése megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. A törvényszék álláspontja szerint a felperes a selejt gyártása során a merőlegesség ellenőrzésének elmulasztásával munkaköri kötelezettségét nem szegte meg, így vele szemben a joghátrányt jogellenesen alkalmazták.

[19] A műszakvezető és termelési igazgató azon kérése, hogy a felperes állítsa be a gépet, munkáltatói utasításnak minősült. A felperes ennek nem tett eleget. Nincs jelentősége annak, hogy nem a saját gépét kellett volna beállítani, illetve annak, hogy a másik munkavállaló is rendelkezett a gép beállításához szükséges ismeretekkel. A munkáltató utasításának betartása a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, és ezt a kötelezettségét a felperes szándékosan szegte meg. A kötelezettségszegés jelentős mértékű volt, így megalapozta a munkáltató azonnali hatályú felmondását.