BH 1994.1.23 Az engedményezés szabályainak alkalmazása a szerzői díj iránt érvényesített igény elbírálása körében [Ptk. 328. §, 1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §, 8. § (1) bek., 28. § (2) bek., 31. § (1) bek., 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt. V.) 24. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 9772 forint szerzői díjat. Ítéletének indokolása szerint a kézirat átadása után a szerzői díj esedékessé vált. A könyvkiadó vállalat alperes a fordítást átadta az E. Nyomda Kiadói Kft.-nek, aki a művet meg is jelentette, de ez a kiadó sem fizette meg a szerzői díjat. A szerzői jogról szóló I969. évi III. törvény (Szjt.) 31. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes volt köteles a szerzői jogdíjat megfizetni. Jogosult volt az alperes a kiadói jogát mint vagyoni jogát más kiadóra engedményezni, de erről a felperest nem értesítette, így a szerzői díjért továbbra is köteles helytállni.

Az elsőfokú ítélet rendelkező része ellen a felek nem fellebbeztek, e részében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet nem érintette. Az ítélet indokolása ellen az alperes fellebbezett. Az elsőfokú ítélet indokolását annyiban kérte megváltoztatni, hogy a felperes tudott fordításának az E. Nyomda Kiadói Kft. részére történt átadásáról, az új kiadóval felvette a kapcsolatot. Ennek alapján - álláspontja szerint - a fordítói díj és járulékai, valamint a költség megfizetésére elsődlegesen az E. Nyomda Kiadói Kft. köteles és csak másodlagosan az alperes.

A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.