A Fővárosi Törvényszék Pf.640701/2013/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 81. §, 164. §, 177. §, 228. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 346. §, 544. §, 559. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 12. §, 29. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Juhász Krisztina, Nemoda Valéria, Velinskyné dr. Lovas Kinga Patrícia
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság
73.Pf.../2013/4.
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság
dr. Sipos Balázs Tihamér ügyvéd (....) által képviselt
felperes neve(felperes címe) felperesnek,
dr. Havasi Karolin ügyvéd (....) által képviselt
alperes neve(alperes címe) alperes ellen
kártérítés megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.P....2012/31. számú 2013. szeptember 27. napján kelt ítélete ellen benyújtott alperes 32. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi
Í t é l e t e t
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes marasztalását 579.416 (ötszázhetvenkilencezer-négyszáztizenhat) Ft tőkére, annak 2011. augusztus hó 16. napjától 2013. június hó 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező, 2013. július hó 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára leszállítja, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 142.319 (száznegyvenkétezer-háromszáztizenkilenc) Ft elsőfokú perköltséget.
Egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 192.185 (százkilencvenkétezer-száznyolcvanöt) Ft, az alperest, hogy 33.915 (harmincháromezer-kilencszáztizenöt) Ft le nem rótt kereseti illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 83.748 (nyolcvanháromezer-hétszáznegyvennyolc) Ft másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy 256.275 (kétszázötvenhatezer-kétszázhetvenöt) Ft, az alperest, hogy 45.225 (negyvenötezer-kétszázhuszonöt) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.768.190 Ft és ennek 2011. március 25. napjától járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Keresetét arra alapította, hogy a tulajdonában álló ... forgalmi rendszámú BMW személygépkocsival 2011. március 25. napján (város neve) belterületén, a Utca1 út és Utca2 út körforgalmi csatlakozásában idegenhibás balesetet szenvedett, mert a fél az általa vezetett ... forgalmi rendszámú személygépkocsival nem adott elsőbbséget a felperesnek a körforgalomba való behajtáskor. A gépkocsik összeütköztek és a felperes gépkocsija a körforgalom kijáratánál lévő oszlopnak ütközött, a felperesi gépkocsi javítási költsége 3.768.190 Ft volt. A károkozó gépkocsinak a baleset idején az alperesnél volt kötelező gépjármű - felelősségbiztosítása.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta az ütközés tényét, azt is, hogy a felperesi gépjármű sérülései a kereset szerinti baleset során keletkeztek, továbbá, hogy a felperes a gépkocsit kijavíttatta. Hivatkozott arra is, hogy a felperesi gépjármű oszloppal ütközése a felperes ésszerűtlen kormánymozdulata miatt következett be.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.768.190 Ft-ot és ennek 2011. május 25. napjától járó késedelmi kamatát, valamint 407. 118 Ft perköltséget. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 226.080 Ft eljárási illetéket az alperes köteles külön felhívásra az államnak megfizetni.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában hivatkozott a Ptk. 559. § (1) bekezdésében foglaltakra, valamint a baleset idején hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § , 27. § és 28. § (1) bekezdésében írtakra, valamint a Ptk. 346. § (1), 339. § (1), 355. § (4) bekezdésében foglaltakra és a Pp. 164. § (1) bekezdésére. Megállapította, hogy az alperesi nyilatkozatra tekintettel a felperesnek kellett bizonyítania azt, hogy a baleset következtében a gépkocsija megsérült és a javítási költséget is. Ennek keretén belül a bíróság meghallgatta tanúként tanú1-et, aki a baleset idején a felperes utasa volt. A tanú elmondta, hogy a baleset 2011. március 25-én következett be egy körforgalomban, ahol egy fekete színű Mitsubishi Colt az autójuk oldalának ütközött, az ő autójuk megcsúszott és egy oszlopnak ütközött. A gépkocsi javítását a tanú végezte el.
Az elsőfokú bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg felet, aki a 9. számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak szerint elmondta, hogy a baleset (város neve)ban történt a körforgalomban, 2011. március 25. körül, a tanú úgy látta, hogy a felperes villantott neki, ezt úgy értelmezte, hogy beengedi a körforgalomba, de összeütköztek. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette azt is, hogy a tanú ugyanilyen tartalmú nyilatkozatot tett a ... Rendőr-főkapitányságon is. Ezen bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a két autó ütközése bekövetkezett. Tekintettel arra, hogy az alperes vitatta a kijavítási költséget és azt is, hogy a gépkocsi sérülése az ütközésből származott, ezért a bíróság a felperes indítványára szakértőt rendelt ki. (szakértő neve) igazságügyi szakértő megállapította, hogy nem áll rendelkezésre olyan információ, amely kizárná a két gépjármű ütközését a baleseti helyszínen, a felek által leírt módon. Azt is tartalmazza a szakvélemény, hogy az a körülmény, hogy a felperes gépkocsija oszlopnak ütközött, ez a vezető jelentős irracionális beavatkozásakor következhet be. Az elsődleges ütközésből származó sérülések javítási költségét bruttó 579.416 Ft-ban, a másodlagos ütközésből származó sérülések javítási költségét bruttó 3.768.190 Ft-ban határozta meg. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a másodlagos ütközés is okozati összefüggésben van az alperesi biztosított felróható magatartásával, érvelése szerint a másodlagos ütközés bekövetkezését kiváltó okok számosak, de amennyiben az alperes biztosítottja megadja a felperesnek az elsőbbséget, a másodlagos ütközés sem következik be. Az alperes a perben hivatkozott arra, hogy a felperes által becsatolt ... nyelvű iratokban a felperes ellentmondásosan jelölte meg a baleset időpontját. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy ez megfelel a valóságnak, megítélése szerint azonban a tanúvallomások és a rendőrségi iratok ellenében ez az ellentmondás nem alkalmas arra, hogy a felperes állítását a baleset bekövetkezésével kapcsolatban kétségbe vonja. Az ítélet tartalmazza, hogy a bíróság mellőzte a felperes kötelezését a gépkocsi megvásárlásával kapcsolatos iratok, a casco kötvény, az alkatrészek beszerzését igazoló iratok becsatolására vonatkozóan, arra tekintettel, hogy a bíróság nem kötelezheti a feleket bizonyítékok csatolására. Szintén mellőzte az alperesnek azt az indítványát, hogy a bíróság a ... biztosítót keresse meg, mert annak neve és címe nem állt rendelkezésre. Az elsőfokú bíróság a kamatról a Ptk. 301. §-a alapján döntött, a perköltségről pedig a Pp. 78. §-a alapján rendelkezett.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!