BH 2019.5.124 Elköveti társtettesként a rablás bűntettét, aki a társaival szándékegységben cselekedve járó motorral várakozik, és miután a társai a sértettől elvették a táskáját, és a gépkocsiba ugrottak, a táskáját visszaszerezni próbáló, és a gépkocsiba kapaszkodó sértettet a gépkocsival elindulva 30-40 méteren keresztül a földön vonszolja, amíg az a gépkocsit el nem engedi [Btk. 13. §, 365. §].

Kapcsolódó határozatok:

Bajai Járásbíróság B.55/2006/4., Kecskeméti Járásbíróság B.222/2011/28., Kecskeméti Törvényszék B.454/2016/53., Szegedi Ítélőtábla Bf.482/2017/19., Kúria Bfv.861/2018/6. (*BH 2019.5.124*), Kúria Bfv.1408/2019/8.

***********

[1] A törvényszék a - megismételt eljárásban - 2017. május 23. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 365. § (2) bek., (3) bek. c) pont, (4) bek. b) pont] és testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2018. március 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: a vagyon elleni erőszakos cselekményét társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bek. a) pont 1. ford., (3) bek. c) pont, (4) bek. b) pont] minősítette, a szabadságvesztést 7 évre súlyosította, míg egyebekben járulékos korrekciók mellett helybenhagyta.

[4] A tényállás lényege: 2014. április 1. napján 20.30 óra tájban K. belvárosában közlekedett a három terhelt. A III. r. terhelt vezette a tulajdonát képező személygépkocsit, utasai az I-II. r. terheltek voltak. A terheltek felfigyeltek a pénzváltóból kijövő, a parkoló személygépkocsijához igyekvő sértettre. Látták, hogy nála pénz van és valamelyikük ötletére eldöntötték, hogy követni fogják a pénz megszerzése érdekében.

[5] A sértett a pénzváltóban 6 324 250 forint értékben vásárolt 20 500 eurót betette a személygépkocsijában lévő táskájába. A táskában volt még összesen 184 000 forint értékben a laptopja, a mobiltelefonja és egyéb ingóságai. A táskát a gépkocsi hátsó ülésére helyezte. Az autó sötétített üvegei miatt az utasterébe kívülről belátni nem lehetett.

[6] A sértett elindult, a terheltek követték. A sértett megállt egy üzlet előtt (amely a tulajdonában áll) és oda bement. A terheltek az üzlethez közel álltak meg. A III. r. terhelt járó motorral a személygépkocsiban maradt. A II. r. terhelt kiszúrta a sértetti személygépkocsi jobb oldali első kerekét, az I. r. terhelt pedig könyökével betörte az autó jobb oldali hátsó ablakát és onnan kivette a sértett táskáját. A sértett az üzletből távozni kívánt. Ekkor vette észre kb. 8 méter távolságból a kocsija körül lévő terhelteket, s ezért kiszaladt a boltból. Ennek hatására az I-II. r. terhelt futni kezdett a III. r. terhelt személygépkocsija felé. A sértett kiabált, hogy álljanak meg, adják vissza a táskáját, és követte az I-II. r. terhelteket. A kiabálást a III. r. terhelt is hallotta.

[7] Az I-II. r. terhelt beugrott a III. r. terhelt személygépkocsijába: a II. r. terhelt a jobb oldali első ülésre, míg az I. r. terhelt a sértett táskájával a hátsó ülésre ült. Közben odaért a sértett. Azért, hogy az eltulajdonított táskát visszaszerezze, illetve hogy megakadályozza a terheltek menekülését - s miután a vezetőülés ablaka le volt húzva -, jobb kézzel belekapaszkodott a személygépkocsi bal oldali B-oszlopába. Akkor a gépkocsi már mozgásban volt. Miután a terheltek mindezt észlelték, a III. r. terhelt, mindkét társa azon buzdítására, hogy adjon gázt, nagyobb sebességre kapcsolt.

[8] A sértett próbálta megállítani a személygépkocsit. Benyúlt a lehúzott ablakon, hogy megfogja a III. r. terhelt vállát, azonban ez nem sikerült, mivel ennek ellenére a III. r. terhelt nem lassított, hanem a gépkocsi sebességét tovább növelte. A sértett a kezével kapaszkodva futott a személygépkocsi mellett, de annak sebessége miatt ez egy idő után már nem sikerült. Továbbra is kapaszkodott, de a III. r. terhelt ennek ellenére kb. 30-40 méter hosszon húzta őt a földön a gépkocsival akként, hogy a jobb oldala, deréktól lefelé a betonhoz ért. A sértett még kapaszkodott a személygépkocsiba, amikor a III. r. terhelt azt az utca bal oldalán parkoló autó felé kormányozta, amit a sértett észlelt. Félve attól, hogy nekiütközik az autónak, elengedte a személygépkocsi B-oszlopát, levált arról és arccal előre a földre zuhant. A terheltek elhajtottak.

[9] A terheltek a táskában lévő pénzen egyenlő arányban megosztoztak, majd a táskát kidobták.

[10] A sértett sérüléseket szenvedett. Eltört az orrcsontja, ami nyolc napon túl gyógyult. Ezt meghaladóan nyolc napon belül gyógyultak a homloka jobb oldalán, az orrán, a bal kezének I. ujján és a jobb térdén keletkezett bőrhorzsolódások.

[11] Az elsőfokú bíróság jogi értékelésének lényege szerint az I-III. r. terheltek célja a sértett táskájának (pénzének) eltulajdonítása volt. A lopást az I. r. terhelt hajtotta végre az értékekkel teli táska elvételével, amiben segítségére volt a II. r. terhelt, aki a személygépkocsi kerekét kiszúrta. A lopás befejeződött. Azt követően menekültek el a lopott táskával együtt. Ezután pedig a lopott dolgok megtartása végett utóbb erőszakot alkalmaztak azzal, hogy a sértettet 30-40 méteren keresztül a földön húzták, s végül a III. r. terhelt próbálta úgy kormányozni a személygépkocsit, hogy a sértett azt elengedje. Ez az erőszak lenyűgöző hatású volt a sértettre.

[12] Az elsőfokú bíróság szerint a rablást, tényállási elemet megvalósítva az I. r. terhelt (a táska elvételével) és a III. r. terhelt (az erőszak alkalmazásával) társtettesként, míg a II. r. terhelt (a személygépkocsi kerekének kiszúrásával) bűnsegédként követte el.

[13] Összegezve: az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a sértett tetten (lopáson) érte a tolvaj I-II. r. terhelteket, majd a sértettel szemben a menekülés és a dolog megtartása érdekében az I-III. r. terhelt lenyűgöző erejű (vis absoluta) erőszakot alkalmazott.

[14] A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy az I-III. r. terheltek nem rablási, hanem lopási célzattal közelítették meg a sértettet. Kifejtette, hogy a lopás elkövetési magatartását képező elvétel a dologra gyakorolt kétmozzanatú behatás: az első szakasza az addigi tényleges uralom (birtokállapot) megszüntetése, a második szakasza az új, tényleges uralom megszerzése az elkövető által. Következésképpen a lopás akkor befejezett, ha az eredeti birtokosnak már nincs reális lehetősége a korábbi birtoklás helyreállítására.

[15] Hivatkozott a Kúria Bfv.III.859/2017/13. számú ítéletére, amely szerint a lopás mindaddig kísérleti stádiumban marad, amíg a jogtalan eltulajdonítást célzó magatartás a birtokos jelenlétében, a szeme előtt történik, a birtokos azt folyamatosan figyelemmel kíséri és tettenérés okán, követve, üldözve az elkövetőket lehetősége is van közbeavatkozni [71].