A Zalaegerszegi Törvényszék K.20943/2011/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (JÖVEDÉKI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 339. §, 340. §, 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 7. §, 16. §, 17. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 104. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 29. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Vértényiné dr. Futó Gabriella

Zala Megyei Bíróság

9.K.20.943/2011/3. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Dr. Balogh Árpád Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe szám; ügyintéző: dr. Balogh Árpád ügyvéd) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott

ítélet:

A bíróság az alperes 931-15/2011.NAV NYDRVPF számú határozatát az elsőfokú 1543-6/2011. számú határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.000,-/harmincötezer/ Ft perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A bíróság a közigazgatási iratok és a felek nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes jogelődje, mint fuvarozó 2009. március 28-án a helységnév vasút és egyben határállomáson belépő vonatjegyzéken árubejelentést tett, és egyben kérte a vasúti kocsin szállított TCKU 930338-0 számú konténer szállítmányának egyszerűsített vámeljárásban történő továbbítását. A fuvarlevél szerint a konténerben cipő árumegnevezés szerepelt, melynek vevője a vevő neve, szállítmányozója a szállítmányozó neve. A benyújtott okmányok alapján a elsőfokú hatóság neve (elsőfokú hatóság) 2009. március 31. napján részleges vámvizsgálatot rendelt el és megállapította, hogy a konténerben a számlán feltüntetett cipők közül 826 pár érkezett meg, és a konténer 41900 karton Marlboro típusú cigarettát is tartalmazott. Az ugyanezen napon meghozott végzésével elrendelte a konténer lefoglalását, amelyet a felperes jogelődje, mint ellenőrzött átvette. Az elsőfokú hatóság ezt követően felhívta a felperest a konténer tulajdonosa adatainak közlésére. Felhívásra a szállítmányozó neve arról tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a lefoglalt áruról nem volt tudomása, és kérte a konténer továbbengedését, lévén, hogy arra visszaszolgáltatási kötelezettséget vállalt. Az elsőfokú vámhivatal a lefoglalást feloldotta, és döntéséről értesítette a felperes jogelődjét is. A felperes nevében nyilatkozattételre feljogosított nyilatkozattevő neve a 2010. december 11-én tartott meghallgatásán előadta, hogy a szállítást/behozatalt az kft. neve-vel kötött keretszerződés alapján teljesítette a felperes. Ennek keretében átveszi a szerelvény okmányait, elvégzi a kiléptetési formaságokat, majd kiállítja a belépő vonatjegyzékeket, és vámvizsgálatra előkészíti. Az előzetes áruvizsgálat lehetősége fel sem merült, a zárak sértetlenek voltak. Előadta, hogy a fuvarozásba való belépéskor a szállítmány felett rendelkezési jogot szerez a felperes, amely keretében árubejelentési, árunyilatkozat adási és árubemutatási kötelezettségük van. Az alperes beszerezte a keretszerződést, majd a 2011. január 11-én kelt 1543-4/2011. számú végzésével tájékoztatta a felperest, hogy vele szemben közigazgatási hatósági eljárást indított, mert a megismételt eljárásban végrehajtott meghallgatások, illetve benyújtott okmányok alapján megállapította, miszerint a felperes azzal, hogy a szállítmányt szállításra átvette, belépett a fuvarozásba és a birtokosi helyzete is a vámvizsgálatkor fennállt.

Az elsőfokú hatóság 2011. március 8. napján hozta meg az 1543-6/2011.ZMVPI számú határozatát, amelyben a felperessel szemben 771.462.800,-Ft jövedéki bírságot szabott ki. A felperes e határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben a felhozott érveket az alperes nem osztotta, ezért a keresettel támadott 931-15/2011.NAV NYDRVPF számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A közigazgatási határozatok indokolásukban a jövedéki adóról és a jövedéki termék forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 15-16-17. §-aiban foglaltakra hivatkoztak. Idézték a Jöt. 114. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, hangsúlyozva, hogy a felperes vette át és mutatta be árutovábbításra, illetve vámvizsgálatra az adózatlan jövedéki terméket tartalmazó konténert, rendelkezési joga volt a szállítmány felett, következésképpen annak birtokosa volt. A felperes saját döntése volt, hogy az árunyilatkozat benyújtása előtt előzetes vizsgálatot nem kért, csupán a konténer sértetlenségét ellenőrizte. Az alperes rámutatott, hogy a jövedéki ellenőrzés nyomán indult eljárásban a Jöt. és nem a Nemzetközi Fuvarozás Szabályai az irányadóak. Az adófizetési kötelezettség a jövedéki adó megfizetése nélküli jövedéki termék birtoklása esetén a terméket birtokló személyt vagy szervezetet terheli.

Kereset és ellenkérelem:

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint megsértette a perbeli jövedéki törvénysértés felfedezéskor hatályos Jöt 114. §-át, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésében és 15. § (2) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (1) bekezdésében foglaltakat. Rámutatott, hogy a felperes a jövedéki törvénysértés vámhatósági felfedezésekor, azaz 2009. március 29-én nyilvánvalóan nem tartozhatott a Jöt. 114. § (4) bekezdésének hatálya alá, ugyanis nem folytatott jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet. Esetbéen a 2009. március 29-én hatályos rendelkezés az irányadó, nem pedig a 2009. évi CXIII. törvény (Mód. tv.) 64. § (1) bekezdésével módosított rendelkezése. A szigorúbb, minden gazdálkodó szervezetre irányadó bírságolás kötelezettségét 2009. december 31. napja után tette lehetővé a jogszabály - fejtette ki a felperes.

A kereseti álláspont szerint a Jöt. és Ket. rendelkezéseit azzal sértette meg az alperes, hogy a Jöt. szigorúbb rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal - közel két év elteltével - alkalmazta vele szemben. A felperes rendelkezési jogát a 2006. évi LXXVII. törvényben megfogalmazottak határozzák meg: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény kimondja, miszerint az áru feletti rendelkezési jog nem a fuvarozóé, hanem addig, amíg az átvevő nem lép be a fuvarozási szerződésbe, a feladóé, azt követően pedig az átvevőé. Ez a rendelkezés a vámvizsgálat időpontjára is vonatkozik, hiszen ez az idő is része a fuvarozási intervallumnak. Mindebből következően a felperesnek, mint a fuvarozónak a konténer és benne az áru felett semmilyen rendelkezési joga nincs. Az alperes előtt ismert volt a feladó, az átvevő és az áru tulajdonosának személye is. A valótlan tartalmú bevallás következményeit a feladónak kell viselnie, ugyanis a feladó felel a fuvarozás szabályai szerint a fuvarlevélbe bejegyzett adatok helyességéért. Mint fuvarozó lezárt, ép és sértetlen konténert vett át továbbításra, majd ugyanilyen állapotban állította vám elé, következésképpen jogellenes cselekedettel nem lehet vádolni. Önmagában pedig a vámáru elé állítás nem alapozhatja meg a jövedéki felelősségét.