A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40001/2016/10. számú határozata általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása tárgyában. [1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5/B. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.001/2016/10.

A Fővárosi Ítélőtábla az ... (....) felperesnek a ...... jogtanácsos által képviselt .... alperes ellen általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. november 4-én kelt 27.G.41.895/2015/7. számú ítélete ellen az felperes .... á ltal benyújtott és az felperes .... által fenntartott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes .../3. nyomtatványszámú "... lakóközösség-biztosítás" általános szerződési feltételei 15.2. pontja tisztességtelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmet elutasító részében helybenhagyja, a 20.11. és a 28.11. pontjai tisztességtelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmet elutasító részében - a perköltség és a feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően - megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes .../3. nyomtatványszámú ".... lakóközösség-biztosítás" általános szerződési feltételeinek 20.11. és 28.11. pontjai az alperessel fogyasztói szerződést kötő valamennyi félre kiterjedő hatállyal mint tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenek; az állam által az alperesnek fizetendő perköltség összegét 20.000 (húszezer) forintra, az állam által viselendő feljegyzett (kereseti) illeték összegét 42.000 (negyvenkettőezer) forintra leszállítja.

Kötelezi az alperest, hogy az alábbi közleményt 30 napon belül, a saját költségére tegye közzé két országos napilapban akként, hogy az egy héten keresztül megjelenjen, továbbá a saját honlapja nyitóoldalán akként, hogy az 60 napon keresztül fennmaradjon.

"Közlemény:

A Fővárosi Ítélőtábla az felperes ... felperes keresetére az ... ... Zrt. alperes ellen indult perben a 2016. március 8-án kelt 16.Gf.40.001/2016/10. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperes ....3. nyomtatványszámú "... lakóközösség-biztosítás" általános szerződési feltételeiben azon feltételek (20.11. pont és 28.11. pont), amelyek szerint

"A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85 %-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait".,

az alperessel fogyasztói szerződést kötő valamennyi félre kiterjedő hatállyal mint tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenek.

Az azonos megszövegezésű kikötések azért tisztességtelenek, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztók hátrányára állapítja meg azáltal, hogy az alperes a biztosítási díj tekintetében értékkövetést alkalmazva a biztosítási díjat - a kárgyakoriságtól függetlenül - rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja), ezzel szemben a 85 %-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait a fogyasztó részére már nem téríti meg, azaz az alperes korlátozott teljesítéséhez nem igazodik a fogyasztó díjfizetési kötelezettsége, továbbá azáltal, hogy a fogyasztó a szerződéskötéskor nem látja, és előre sem láthatja megfelelő tájékoztatás hiányában, hogy a közösségi ingóságok milyen ütemben és mikor érik el a 85 %-ot meghaladó avultságot."

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 42.000 (negyvenkettőezer) forint le nem rótt kereseti részilletéket és 24.000 (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési részilletéket.

A felperes által le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési részilletéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi gazdasági társaság biztosítási és egyéb pénzügyi tevékenységet végez fő tevékenységként. 2013. január 1. és 2013. december 31. napja közötti időben alkalmazta fogyasztókkal kötött szerződéseiben az .../3. nyomtatványszámú "... lakóközösség-biztosítás" elnevezésű általános feltételeket. Ennek 15.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a jelen feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év, felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év, családi baleset-biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év alatt évülnek el.

A vagyonbiztosítás szerződési feltételeinek II/A. pontja az épület egészére kötött vagyonbiztosítás kapcsán a 18.1.2. pontban kimondja, hogy a biztosító kockázatviselése - külön díjfizetés nélkül - kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiztosítási összeg 5 ezrelékéig. A 20.11. pont szerint a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait. A II/B. pont a közös tulajdonra vagy a szövetkezeti tulajdonra kötött vagyonbiztosítás kapcsán a 26.2. pontban a fentiekkel egyezően úgy rendelkezik, hogy a biztosító kockázatviselése - külön díjfizetés nélkül - kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiztosítási összeg 5 ezrelékéig. A 28.6. pont szerint a biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható vagy ha az a 28.11. pontban felsorolt vagyontárgy. A 28.11. pont kimondja, hogy a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait.

A fogalommeghatározások szerint avult érték: ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új értékéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.

Az alperes a közösségi ingóságok után szed díjat, a díjat az épületbiztosítás díjába építi be.

A felperes 2014. március 12-én előterjesztett keresetében a Ptk. 209.§ (1) bekezdése és a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1. § i) pontja, valamint a 2. § e) pontja alapján az alperes fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételei (ÁSZF) - 15.2., 20.11., és 28.11. pontja - tisztességtelenségének, és ezért érvénytelenségének megállapítását kérte. Kérte továbbá a Ptké.II. 5/B. §-ának (1) bekezdése alapján a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítani és elrendelni, hogy a kikötés alkalmazója saját költségére a kikötés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény országos napilapban, valamint a weboldalán történő közzétételéről gondoskodjon, melynek szövegét és közzététel módját a bíróság állapítsa meg. Kérte az alperes perköltség megfizetésére kötelezését is.

A 15.2. pontban foglalt kikötés vonatkozásában a Ptk. 205/B. § (2), a Ptk. 324. § (1) és a Ptk. 325. § (1) bekezdésére utalással arra hivatkozott, hogy az ÁSZF ezen pontja jelentősen eltér az elévülési idő törvényi szabályozásától, erről a fogyasztót külön tájékoztatni kell, azt a fogyasztónak kifejezetten el kell fogadni, erre azonban a feltétel szerint nem kerül sor. A feltételnek ilyen módon szabályozása önmagában kizárja, hogy a felek megállapodjanak az elévülési idő módosításáról, ezért a feltétel tisztességtelen. Az ilyen feltételt a Kúria is a Pfv.VIII. 22.152/2010/10. számú ítéletében érvénytelennek nyilvánította.