A Fővárosi Törvényszék G.41895/2015/7. számú határozata általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205/B. §, 209. §, 209/A. §, 209/B. §, 325. §, 327. §, 544. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, 2. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Csonka Balázs

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

27.G.41.895/2015/7.

A Fővárosi Törvényszék az

Ügyész (eljáró ügyészi szerv: Fővárosi Főügyészség cím1) felperesnek

a dr. ... jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet.

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi az államot, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000,- (negyvenezer) forint perköltséget. A feljegyzett 84.000,- (nyolcvannégyezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy az illeték megfizetésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

Indokolás

Az alperesi gazdasági társaság biztosítási és egyéb pénzügyi tevékenységet végez fő tevékenységként. 2013. január 1. és 2013. december 31. napja közötti időben alkalmazta fogyasztókkal kötött szerződéseiben az ... nyomtatványszámú "..." elnevezésű általános feltételeket. Ennek 15.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a jelen feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év, felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év, családi baleset-biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év alatt évülnek el. A vagyonbiztosítás szerződési feltételeinek II/A. pontja az épület egészére kötött vagyonbiztosítás kapcsán a 18.1.2. pontban kimondja, hogy a biztosító kockázatviselése - külön díjfizetés nélkül - kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiztosítási összeg 5 ezrelékéig. A 20.11. pont szerint a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait. A II/B. pont a közös tulajdonra vagy a szövetkezeti tulajdonra kötött vagyonbiztosítás kapcsán a 26.2. pontban a fentiekkel egyezően úgy rendelkezik, hogy a biztosító kockázatviselése - külön díjfizetés nélkül - kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiztosítási összeg 5 ezrelékéig. A 28.6. pont szerint a biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható vagy ha az a 28.11. pontban felsorolt vagyontárgy. A 28.11. pont kimondja, hogy a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú közösségi ingóságok kárait. A fogalommeghatározások szerint avult érték: ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új értékéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést. Az alperes a közösségi ingóságok után szed díjat, a díjat az épületbiztosítás díjába építi be.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy tisztességtelen, ezért érvénytelen az ÁSZF 15.2., 20.11. és 28.11. pontja. Kérte az érvénytelenségnek az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal történő megállapítását, valamint az alperes kötelezését arra, hogy saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon az érvénytelenség megállapításáról. Keresete a 2013. július 14. és 2014. május 9. napja közötti időszakra vonatkozott.

Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bekezdésére és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés i) és 2.§ e) pontjára hivatkozott. Kifejtette, hogy a 15.2. pont jelentősen eltér az elévülési idő Ptk.-beli szabályozásától, ezért erről a fogyasztót külön tájékoztatni kell, a fogyasztónak pedig kifejezetten el kell fogadnia a feltételt. Erre azonban nem került sor, így a feltétel tisztességtelen. Arra is hivatkozott, hogy az 1, illetve 2 éves időtartam a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit jelentős mértékben korlátozza, tartós betegség, távollét esetén a rövid elévülési idő miatt a fogyasztó lehetséges, hogy nem tudja már bíróság előtt érvényesíteni az igényeit.

A 20.11. és 28.11. pont kapcsán arra hivatkozott, hogy a biztosító a díjat indexálja és a 20.6. pont a káridőponti új érték megtérítését deklarálja, ennek ellenére a támadott feltételek csak avult értéken történő térítést tesznek lehetővé. A biztosított az új érték megtérítése érdekében egyre emelkedő díjat fizet, mégis csak avult értéken történő térítéshez jut, ez pedig tisztességtelen. Állította, hogy a káridőponti avult érték fogalma a fogyasztó részére határozatlan, meghatározhatatlan, az avultság mértékéről a fogyasztónak nincsen tudomása. Utalt arra, hogy a fogyasztó maga határozza meg a biztosítási összeget, amelynek során azzal számol, hogy új értéken történő térítéshez juthat, nem hívják fel a figyelmét az avult értéken történő szolgáltatásra. Hivatkozott az EBH 2010.2221. számon közzétett eseti döntésre, amely szerint tisztességtelenek a biztosító által alkalmazott általános szerződési feltételek, melyekkel a biztosító új érték biztosítást vállal, azonban a 75 % avultság elérése esetén csak az avult érték megtérítésére vállalt kötelezettséget.