ÍH 2014.138 TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS - ÍRÁSBELI TANÚVALLOMÁS

I. A titkos információgyűjtés 90 napra engedélyezhető és legfeljebb 90 nappal hosszabbítható meg. Annak ismételt meghosszabbítására ugyanabban az ügyben nincs törvényes lehetőség [Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 71. § (3) bekezdés; Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 58. § (4) bekezdés, Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 32. § (5) bekezdés, Be. 206/A. § (2) és (3) bekezdés, Be. 78. § (4) bekezdés].

II. Nem értékelhető bizonyítékként az írásbeli tanúvallomás, ha abból nem tűnik ki, hogy a tanú a rá vonatkozó figyelmeztetéseket megértette-e és ennek tudatában teszi meg vallomását [Be. 85. § (6) bekezdés].

III. Minden tanú esetében a tanú személyére vonatkozó adekvát figyelmeztetést kell alkalmazni. Nem szükséges minden tanúval szemben a Be.-ben fellelhető összes figyelmeztetés alkalmazása [Be. 81-84. §-ai].

A megyei bíróság nyolc vádlottal szemben járt el, ítéletében a vádlottak bűnösségét többrendbeli emberkereskedelem bűntettében, kerítés bűntettében, kitartottság bűntettében állapította meg. Ezért a vádlottakat különböző tartamú szabadságvesztés büntetésre, pénzmellékbüntetésre, közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész az I. r., a III. r., a IV. r. és a VII. r. vádlottak terhére részben eltérő minősítés miatt, illetve a büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott felmentés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő minősítés és enyhítés, a III. r. és V. r. vádlott és védőjük elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, a VI. r. vádlott enyhítés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő minősítés miatt fellebbezett, míg a VII. r. vádlott és védője felmentés miatt jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta.

A másodfokú bíróság a Be. 348. § (1) bekezdése alapján - a Be. 349. § (1) bekezdésére figyelemmel - a fellebbezésekkel megtámadott ítéletet az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a megyei bíróság több eljárási szabályt is sértett, ezért ítélete részben megalapozatlan. Ez a megalapozatlanság azonban a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételével, illetőleg az iratok tartalmára figyelemmel kiküszöbölhető volt.

A másodfokú bíróság az eljárási szabálysértéseket az alábbiak szerint összegezte.

1. Az elsőfokú bíróság a titkos információgyűjtéssel beszerzett bizonyítékokat oly módon értékelte ítéletében, hogy a lehallgatásról készült jegyzőkönyveket nem olvasta fel, illetőleg a CD lemezeket nem hallgatta meg és így ezeket nem tette a bizonyítás anyagává.

A másodfokú bíróság a lehallgatásról készült hangfelvételek lejátszásával ezt az eljárási szabálysértést kiküszöbölte.

A védelem vitatta a titkos információgyűjtés útján beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságát, amelyet a másodfokú bíróság részben alaposnak tartott, és ítéletében az alábbiakat fejtette ki.

A titkos információgyűjtés engedélyezését és végrehajtását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), a Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.), illetve a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) szabályozza. Mindegyik törvény meghatározza, hogy milyen bűncselekmények gyanúja esetén, milyen különleges eszközök, milyen időtartamban alkalmazhatók.

Mindhárom jogszabályban közös, hogy a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra lehet engedélyezni, ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben további 90 nappal meghosszabbíthatja [Rtv. 71. § (3) bek.; Nbtv. 58. § (4) bek., Vámtv. 32. § (5) bek.].

A titkos információgyűjtés folytatására a hatóságnak tehát legfeljebb 180 nap áll rendelkezésre. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a törvényben meghatározott határidő objektív, az nem tágítható, annak meghosszabbítására ugyanabban az ügyben nincs törvényes lehetőség. Erre akkor sincs lehetőség, ha a 180 nap elteltével a nyomozó hatóság ugyanazon érintett személy vonatkozásában más különleges eszköz alkalmazását, vagy más hívószámú telefon lehallgatásának engedélyezését indítványozza. De nem alapozza meg a határidő meghosszabbítását az a körülmény sem, ha más személlyel szemben, vagy más bűncselekmény miatt látja indokoltnak a nyomozó hatóság a titkos információgyűjtés folytatását. A Be. 206/A. § (2) és (3) bekezdése értelmében ugyanis a titkos információgyűjtés eredménye felhasználható az engedélyben meg nem jelölt bűncselekmény bizonyítására is, illetve minden elkövetővel szemben, ha ezek vonatkozásában is fennállanak a törvényi feltételek. Minden egyéb esetben új eljárást kell kezdeményezni.