BH 2011.3.59 I. Társtettesként elkövetett csalás bűncselekményében állapítandó meg a bűnössége annak a hitelintézeti vezetőnek, aki az ingófedezettel biztosított gyorshitel eszköz- és egyéb fedezete megléte tekintetében közreműködik a hitelintézet tévedésbe ejtésében és tisztában van azzal, hogy a kölcsön felvevőjénél a visszafizetés reális feltételei nincsenek meg [Btk. 20. § (3) bek., 318. § (1) bek., 3/2009. BJE].

II. Az ügy másodfokú elintézéséből nincs kizárva az a bíró, aki az ügyben 2003. július 1-jét megelőzően az 1973. évi I. törvény rendelkezései szerint a terhelt előzetes letartóztatása kérdésében határozott [Be. 21. § (3) bek. a) pont].

Pertörténet:

Veszprémi Járásbíróság B.1751/2003/72., Veszprémi Törvényszék Bf.354/2007/5., Kúria Bfv.503/2009/5. (*BH 2011.3.59*, BH+ 2010.9.378)

***********

Az elsőfokú bíróság a 2006. szeptember hó 19. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett hitelezési csalás bűntettében. Ezért őt - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 1 év 4 hónap börtönre ítélte.

Az ellene 1 rb. jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és 1 rb. felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1956-ban született közgazdász egyetemi végzettségű büntetlen előéletű III. r. terhelt a vádbeli időszakban K. bank Rt. fiókjának a vezetője volt.

I./a. Előzményként rögzítette a bíróság, hogy az V. r. terhelt 2000 december 12-i dátummal kettő db 6 millió forint vételárat tartalmazó olyan fiktív számlát állított ki, amely szerint az A. Kft. az általa lízingelt, de valójában nem is létező faipari gépeket a T. 98. Kft.-nek értékesítette.

A T. 98. Kft. nevében eljáró Ny. E. és az I. r. terhelt 2000 decemberében és 2001 januárjában tárgyalásokat folytatott a III. r. terhelttel, mint a K. bank Rt. v.-i fiókvezetőjével arról, hogy a T. 98. Kft. a banktól ingófedezettel biztosított, ún. kontakt gyorshitelt kíván felvenni.

Az első találkozás alkalmával a III. r. terhelt tájékoztatta Ny. E.-t arról, hogy a kontakt gyorshitelhez milyen iratok benyújtása szükséges.

A második találkozóra a kft. képviselői a T. 98. Kft. mérlegét, készletnyilvántartását, és eszközkartonjait is vitték. Azokon az I. r. terhelt könyvelője már szerepeltette az V. r. terhelttől kapott fiktív számlákon feltüntetett nagyipari sorozatvágót, és rönkhasító szalagfűrészt.

A III. r. terhelt a vele közölt adatokat számítógépre vitte, és az így elvégzett előszűrés eredményeként közölte I. r. terhelttel és Ny. E.-vel, hogy a T. 98. Kft.-nek a megjelölt feltételekkel nem adható hitel. Ny. E. a nemleges választ nem vette tudomásul, és aziránt érdeklődött III. r. terhelttől, hogy miként lehetne mégis hitelt kapni.

A III. r. terhelt erre azt a tanácsot adta, hogy a gépek fedezeti értékét kell megnövelni, vagyis azokat legalábbis papíron fel kell újítani, és emellett újabb gépet lehetne felleltként aktiválni.

1/b. Ilyen előzmények után Ny. E. az I. r. terheltnek a nagyipari sorozatvágó és rönkhasító szalagfűrész felújításáról kettő darab fiktív felújítási számlát adott át. A 2000. december 18-ra visszadátumozott hamis felújítási számlákat az I. r. terhelt a T. 98. Kft. könyvelőjével lekönyveltette. Megkérte, hogy az eszközkartonon tüntesse fel a felújítást, és felleltként aktiváljon egy targoncát is.

Az így megnövelt értékkel a hitel eszközfedezetét összesen 8 965 000 forint értékűnek tüntették fel.

1/c. A III. r. terhelt javaslatára, a hitelkérelemhez csatoltak egy 2001. január 31-i keltezéssel ellátott hamis nyilatkozatot is, mely szerint I. r. terhelt 6 480 000 forint, a IV. r. terhelt pedig 720 000 forint tagi hitelt bocsát a T. 98. Kft. rendelkezésre.

1/d. Az V. r. terhelttől származó 32652. és 32653. sorszámú fiktív számlák felhasználásával az I. r. terhelt és Ny. E. a T. 98. Kft. nevében 2001. január 24-én hitelkérelmet nyújtott be a K. bank V.-i Fiókjához úgy, hogy azt a közben jogerősen elítélt I. r. terhelt helyett, a kft. ügyvezetőjévé előlépett IV. r. terhelt írta alá. A kérelmet hamis ingófedezetre, hamis tagi hitelre és sehol fel nem lelhető 3 350 000 forint értékben megjelölt faáru készletre hivatkozva 10 millió forint hitel elnyerése érdekében nyújtották be.

A III. r. terhelt így már elegendőnek találta a fedezetet, és a kérelmet befogadta. M. A. üzletkötővel előterjesztést készíttetett a bank cenzúra bizottságához, amely a hitelt engedélyezte. 2001. február 8-án a bank képviseletében eljáró M. A. és a T. 98. Kft.-t képviselő IV. r. terhelt - közjegyző előtt - 9,5 millió forint összegű kontakt gyorshitel tárgyú bankkölcsönszerződést, ingó jelzálogszerződést, és vagyont terhelő zálogszerződést kötött.

A szerződés létrejöttekor az I. r. terhelt, Ny. E., valamint a III. r. terhelt tudta, hogy az annak alapjául szolgáló, a T. 98. Kft. hitelkérelméhez benyújtott iratokban, és a bankfiók által elkészített egyszerűsített cenzúra előterjesztésben írt adatok valótlanok, és a Kft. a hitelt visszafizetni nem tudja.

2001. február 9-én a IV. r. terhelt a 9,5 millió forintból felvett 8,3 millió forintot, B. T. I. r. terhelt 2001. február 26-án előbb 1,1 millió forintot, majd 100 000 forintot és ezzel a hitelkeretet teljes mértékig kimerítették.

A T. 98. Kft. részéről eljáró I. r. terhelt ezt követően a hitel törlesztő-részleteit egy ideig fizette. Összesen 406 767 forintot fizetett vissza, amit a bank kamatként számolt el. A hitel lejártáig a tőkét egyáltalán nem tudta visszafizetni, erre reális esélye már s szerződéskötéskor sem volt.

A terheltek a K. Bank Rt.-nek 9,5 millió forint kárt okoztak, mely kár nem térült meg.

A hitelügylet kapcsán a III. r. terhelt folytatta le a tárgyalásokat és ő készítette elő ténylegesen a hitellel kapcsolatos előterjesztést. Előkészítő és ellenőrző kötelezettségét súlyosan megszegte azzal, hogy a T. 98. Kft. által a fiókhoz benyújtott iratok valóságtartalmát nem ellenőrizte, sőt maga adott ötletet a fedezeti adatok meghamisítására. A helyszíni vizsgálatot nem folytatta le annak ellenére, hogy ez a K. Bank Rt. kontakt gyorshitel vonatkozásában kiadott szabályzata szerint kötelező volt. Nem ellenőrizte, hogy a fedezetként felajánlott vagyontárgyak zálogtárgyként elfogadhatóak-e. Ezért nem derült fény arra sem, hogy a T. 98. Kft. 2001. január és február hónapokban faipari készletek, és faipari gépek tárolására alkalmas telephellyel sem rendelkezett.

A III. r. terhelt már a számítógépes előszűrés alapján tudta, hogy a hitelügyletet el kellene vetni, az előterjesztést mégis eljutatta a cenzúra bizottsághoz, mert számított arra, hogy a bizottság ezt követően már csak a formai követelmények meglétét ellenőrzi, és a hitelkérelmet nem utasítja el.