BH 2010.2.43 Ha a kapcsolattartás módosítása iránt indított perben az alperes viszontkeresetében a kapcsolattartás szünetelésének megállapítását kéri a bíróságtól, és erre tekintettel a bíróság a jogerős ítéletnek a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezésének végrehajtását felfüggeszti, a gyermeket gondozó szülő nem köteles az eljárás jogerős befejezéséig önként, a jogosult által igényelt módon a kapcsolattartást biztosítani. Ha ezt megtagadja, ezzel személyhez fűződő jogot nem sért [Csjt. 92. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 32. §, Ptk. 75. §].

Pertörténet:

Gyulai Törvényszék P.20173/2008/5., Szegedi Ítélőtábla Pf.20550/2008/3., Kúria Pfv.20641/2009/3. (*BH 2010.2.43*, EH 2009.2048)

***********

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben az alperessel szemben személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását kérte, elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára 12 000 forint másodfokú perköltség megfizetésére, megállapítva, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének díját és a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint a peres felek házastársak voltak. Házasságukból három gyermek született. A peres felek házasságát a bíróság jogerős ítéletével felbontotta, és a három kiskorú gyermeket az alperesnél helyezte el. Az ítélet szabályozta a felperes és a kiskorú gyermekek közötti kapcsolattartás jogát is, oly módon, hogy a felperes minden páratlan hét szombati napján, reggel 9 órakor jogosult volt a gyermekeket az alperes lakásáról magával vinni és vasárnap 17 óráig volt köteles őket oda visszavinni. Ezen túlmenően az időszakos kapcsolattartást is rendezte. A felperesnek a kapcsolattartási jogának gyakorlásával kapcsolatban az alperessel, illetve az alperes családjával, szabálysértési eljárást is eredményező konfliktusa keletkezett. Ezért a felperes a városi bíróságnál keresetet indított, amelyben a kapcsolattartás módosítását oly módon kérte, hogy a gyermekeket ne az alperes lakásán kelljen átvennie. A perben az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte a felperes kapcsolattartási jogának hat hónapra történő szünetelésének a megállapítását, illetve a felperes kapcsolattartási jogának ideiglenes intézkedéssel történő megszüntetését. Az elsőfokú bíróság 2007. augusztus 2-án kelt és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a jogerős ítéletnek a felperesi kapcsolattartásra vonatkozó részét az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Ezt követően 2007. október 15-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság a kapcsolattartást módosítva úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyermekeket nem az alperes lakóhelyén, hanem a B., Cs. Áruház földszintjének a J. Kávézóval egyvonalba eső részén jogosult átvenni és ott köteles a gyerekeket az alperesnek visszaadni. Az ítélet ellen az alperes elkésett fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés elutasításával, illetve az alperes igazolási kérelmének elutasításával kapcsolatos eljárás 2008. május 5-én fejeződött be.

A per alatt a felek tárgyaltak arról, hogy a kapcsolattartási jog végrehajtásának felfüggesztésétől függetlenül az alperes hajlandó - a korábbi ítéletnek megfelelően - a felperes részére kapcsolattartást biztosítani, amit a felperes egyetlen alkalommal igénybe is vett. Ezt követően azonban a felek között ismét vita támadt, ezért az alperes kijelentette, hogy a bíróság jogerős döntéséig a felperes részére a kapcsolattartás jogát nem biztosítja.

A felperes kereseti álláspontja szerint az alperes azzal a magatartásával, hogy a per során részére a kapcsolattartást nem biztosította, megsértette az apai minőségéből eredő alapvető személyiségi jogait.