A Debreceni Törvényszék K.30134/2007/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. §, 18. §, 19. §, 26. §, 27. §, 68. §, 80. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 78. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

7.K.30.134/2007/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint közigazgatási bíróság a Dr. Bencző Ákos ügyvéd (4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. 1.) által képviselt (...) felperesnek a ... jogi előadó által képviselt (...) alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon meghozta a következő

ítéletet:

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 442.684,- (Négyszáznegyvenkettőezer-hatszáznyolcvannégy) forint perköltséget, valamint térítsen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 900.000,- (Kilencszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A megyei bíróság a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

S.A. (...) eladó, T.L. (...) mint használati jog jogosultja, valamint a felperes mint átalakulás alatt álló részvénytársaság, mint vevő között 2004. július 21-én adásvételi szerződés jött létre a D. települési ... hrsz-ú ingatlan tekintetében.

Az ingatlan vételárát a szerződés 8. pontjában 142.785.000,- Ft-ban határozták meg.

A szerződés 5. pontjába a felperes mint vevő kijelenti, hogy a 2004. május 12. napján megtartott közgyűlésén elhatározta a társaság szétválását. A szétválási szerződés szerint a társaságból kiválik a ... Kft, amely a szétváló társaság vagyonából a ... hrsz-ú ingatlannal kapcsolatos kötelmi jogokat szerzi meg jogutódként.

A szerződő felek rögzítették, hogy a szétválás bejegyzése a ... Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt folyamatban van.

A szerződés 9. pontjában a felek rögzítették, hogy a megvásárolt ingatlan birtokába jelen szerződés aláírásával egyidejűleg léphet a felperes, ezen időponttól használni jogosult azt, szedheti a hasznait és köteles viselni az ingatlannal kapcsolatos terheket is.

A szerződés 10. pontja szerint az eladó külön nyilatkozatban adja hozzájárulását ahhoz, hogy a vevő, illetőleg a szétválásnak a cégjegyzékbe történő bejegyzését követően a vevő jogutódja a ... Kft tulajdonjoga vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

A szerződés 13. pontjában a felperes kinyilatkozta, hogy fő tevékenysége szerint ingatlan forgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, az ingatlant továbbértékesítés céljából szerzi meg, kéri ezen körülményt az illeték kiszabása során figyelembe venni.

Az akkor hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ..Megyei Illetékhivatal mint illetékhatóság ... /2004. sorszámú fizetési meghagyásában a felperes nyilatkozatára tekintettel a felperest 2.858.700,- Ft illeték megfizetésére kötelezte 2%-os illetékkulcs alkalmazásával elfogadva a szerződésben megjelölt vételárat.

A fizetési meghagyás indokolásában rögzítette, hogy ha a felperes 2006. július 21. napjáig a megszerzett ingatlant nem adja el és ennek megtörténtét az ezt követő 15 napon belül nem igazolja, az egyébként fizetendő és a fizetési meghagyással megállapított illeték különbözetének kétszeresét pótlólag kell megfizetnie.

A fizetési meghagyást a felperes képviselője 2004. október 20-án átvette.

A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.

A felperes a fizetési meghagyásban megjelölt időpontig az illetékhivatal felé a továbbértékesítést nem igazolta, ezért a ... Megyei Illetékhivatal .../2006. sorszámú 2006. november 03-án kelt határozatában a már kiszabott 2.858.700,- Ft illetéken felül a felperes terhére 22.845.600,- Ft illeték pótelőírását rendelte el.

Indokolásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 23/A § (7) bekezdésére hivatkozott, amelynek értelmében ha az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlan forgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illeték kiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, illetve az eladást nem igazolja, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként (Itv. 19. § (1) bekezdés alapján) fizetendő és a 23/A § (1) bekezdése alapján megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.

A tovább eladás igazolásának végső határideje 2006. augusztus 05-én lejárt, a felperes az igazolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, ezért került sor az egyébként fizetendő illeték különbözetének kétszeres pótlólag előírásra.

A felperes kérelemmel fordult a ... Megyei Illetékhivatal felé, hogy a fenti számú pótelőírást tartalmazó határozatát saját hatáskörben vonja vissza.

Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú határozat tévesen tartalmazza, hogy a felperes megszerezte a D.-i ... hrsz-ú 1/1 tulajdoni hányadát.

A felperes előadása szerint az általa csatolt a ... Körzeti Földhivatal által hozott ... sorszámú határozatával a ... Kft szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződés alapján, és ezen a címen jegyezte be a földhivatal a kft tulajdonjogát.

Hivatkozott az illetéktörvény 18. §-ának (1) bekezdésére, és kifejtette, hogy az illeték megfizetésére csak az ingatlan tulajdonjogát megszerzőjét lehet kötelezni.

Utal a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 117. § (3) bekezdésének rendelkezésére, amely szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az érvényes jogcímen túl az szükséges, hogy a tulajdonos változást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

A felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be, ezért az illetékhivatal határozata alapjául szolgáló tényállást tévesen állapítottam meg.

Az elsőfokú illetékhatóság a felperes kérelmét fellebbezésnek tekintette és felterjesztette azt a 273/2006. (XII.23.) Kormányrendelet alapján immáron hatáskörrel rendelkező alpereshez.

Az alperes 8529130350. sorszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Indokolásában hivatkozott az Itv. 3. § (3) bekezdés a.) pontjára, amely szerint a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, az illeték alapja pedig az Itv. 68. § (1) bekezdése értelmében az ingatlannak abban az időpontban fennálló forgalmi értéke, amikor a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak.