A hírnév- és becsületvédelem joggyakorlata a polgári és a büntetőjogban (ORAC, 584 B/5 oldal, 2024)

Kiadással kapcsolatos információk

Szerkesztette:

Koltay András - Szomora Zsolt

© Koltay András, Szomora Zsolt (szerk.), 2024

© Szerzők, 2024

© ORAC Kiadó Kft., 2024

Sorozatszerkesztő: Koltay András

Szerzők:

Koltay András (3., 5., 6., 8. fejezet)

Kovács Helga (3., 7., 10., 11., 12., 14., 15., 26., 27. fejezet)

Monori Zsuzsanna (16., 17., 21., 23., 24., 27. fejezet)

Sorbán Kinga (18., 20., 26. fejezet)

Szikora Tamás (1., 4., 9., 13., 15., 25. fejezet)

Szomora Zsolt (2., 4., 19., 22., 24., 25. fejezet)

Szakmai partner: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A borítón Sandro Botticelli La Calunnia (Rágalmazás) című festménye látható (1494-95). A festmény egy allegória kilenc alakkal. Balra az Igazság, meztelenül, az ég felé mutatva, a fáklyát kezében tartó Rágalmazás pedig a földön fekvő áldozatot a hajánál fogva rángatja előre (Wikimedia Commons).

Minden jog fenntartva.

A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a könyv bármelyik részét sokszorosítani, bármilyen adatrendszerben tárolni, illetve bármiféle formában vagy eszközzel terjeszteni, beleértve a mechanikus (fénymásolást, fényképészeti és más rögzítést), valamint az elektronikus módszereket is.

ISBN 978 963 258 643 4

Budapest, 2024

Az ORAC Kiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.orac.hu • E-mail: info@orac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Rövidítésjegyzék

1952-es Pp. - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

1959-es Ptk. - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1978-as Btk. - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

Alapjogi Charta - az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Be. - 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

Btk. - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

EJEB - Emberi Jogok Európai Bírósága

EJEE - Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről)

Ekertv. - 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

EUSZ - az Európai Unióról szóló szerződés

EUMSZ - az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Jat. - 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

Mttv. - 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Pp. - 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

Ptk. - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Smtv. - 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

Szabs. tv. - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Ve. - 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról

Bevezetés

A hírnév- és becsületvédelem kérdései az alkotmányos jogállam kiépülése óta folyamatosan a nyilvánosság figyelmét élvezik. A magyar társadalom, benne politikusokkal, közéleti személyiségekkel, hírességekkel, újságírókkal, egyéb véleményformálókkal és természetesen a jogalkotókkal, jogalkalmazókkal és tudományos kutatókkal immár több mint három évtizede birkóznak azzal a kérdéssel, hogy milyen keretek között lehet valakit bírálni, kritizálni, mit enged meg a szólásszabadság alkotmányos védelme, és meddig terjednek a közügyekben érintettek személyiségi jogai.

A kezdetekben az Alkotmánybíróság határozta meg a kérdésre adható válaszok alapvető körvonalait, de valójában a bíróságokon dőlt el az, hogy hol húzódnak a közéleti viták határai. Nehéz munka volt ez, jobbára kapaszkodót nyújtó történelmi és jogi hagyományok nélkül. A kérdéshez kapcsolódó valamennyi alapfogalomnak megfelelő jelentést kellett adni, szakjogi és alkotmányos szempontból is. Hogyan alkalmazandó az alkotmányos alapjogvédelemre tekintettel a törvény betűje? Ki a közéleti szereplő? Mi a közügy? Mi az a híresztelés, és ki lehet-e bújni a felelősség alól mások véleményének közlése esetén? Milyen módon kell alkalmazni a jogági kódexek szabályait a közviták esetében? Mit jelent az emberi méltóság jogi védelme? Van-e a médiának többletjoga, illetve többletkötelezettsége más beszélőkhöz képest? Milyen módon érinti a felmerülő kérdéseket az online véleménynyilvánítás lehetőségeinek egyre szélesebb köre? Hogyan alkalmazható a jogági kódexek dogmatikai és szankciórendszere ezen ügyekben, figyelemmel az alapjogi követelményekre is? Ezek csak ízelítők a számos egyéb kezelendő probléma közül.

A két nagy jogági kódex megszületése - 2012-ben a Btk., majd 2013-ban a Ptk. - kisebb-nagyobb mértékben érintette a joggyakorlatot, az alkotmányjogi panasz benyújtásának lehetősége egyedi bírósági döntésekkel szemben - amelyet az Alaptörvény tett lehetővé - pedig jelentősen kibővítette az AB gyakorlatát is, továbbá hozzájárult az egységesebb joggyakorlat kialakulásához. Ahogy itt-ott az EJEB gyakorlata, így a nemzetközi alapjogvédelmi követelmények hivatkozása is elkezdett megjelenni egyes hazai ítéletekben. A kódexek későbbi módosításai szintén jelentős mértékben hatottak az e kötetben vizsgált kérdésekre adható válaszokra. Az AB 2014 után kimondatlanul is jelentősen módosította korábbi gyakorlatát, továbbá újabb elemekkel is gazdagította azt, és az így meghatározott alkotmányos szempontok figyelembevétele immár valóban kötelező a bíróságok számára, amely körülmény jelentősen hozzájárult a jogbiztonság növekedéséhez és az egységes joggyakorlat formálódásához. Arra is esély nyílt, hogy a polgári és a büntetőjogi ítélkezés közelebb kerüljön egymáshoz, azonos alkotmányos szempontokra egyaránt ügyelve. A hírnév- és becsületvédelem területén a párhuzamos felelősségi rendszerek létezése önmagában is érdekes kutatási apropót nyújt.

2014-et megelőzően a hírnév- és becsületvédelmi joggyakorlat átfogó elemzése a sokféle eltérő bírósági megközelítésre tekintettel szinte lehetetlen feladat lett volna. A témával foglalkozó tudományos elemzések csak nagyon ritkán hatoltak mélyebbre

- 17/18 -

a vonatkozó AB döntések elemzésénél, illetve a Legfelsőbb Bíróság által közzétett elvi jelentőségű döntések vagy BH-k bemutatásánál. Már akkor is sejthető volt, hogy egy ilyen merítés szükségszerűen a felszínen marad, és nem alkalmas arra, hogy a valóságot - azt, hogy valójában milyen a vizsgált kérdések jogalkalmazói gyakorlata - a maga egészében bemutassa. Ma már, az új kódexek hatálybalépését követően és az alkotmányjogi panasz kardinális szerepére figyelemmel, a joggyakorlat egységesülésének szintjét érzékelve érdemes nekilátni egy átfogó elemzésnek.

A kötet szerzőinek célja az volt, hogy a vizsgált időszak valamennyi elérhető és legalább a törvényszéki (büntetőügyekben), illetve ítélőtáblai (polgári perekben) szintre jutó ügyben született döntést alaposan mérlegre tegyék. Megítélésünk szerint egy ilyen kutatás alkalmas arra, hogy megmutassa a vizsgált kérdések bíróságok általi megítélésének valós képét. A tisztelt Olvasó a kötet áttekintése után remélhetőleg érzékelni fogja, hol tart a jogalkalmazói gyakorlat a hírnév- és becsületvédelem ügyében.

Hangsúlyozottan csak a közügyeket érinti döntésekre fókuszáltunk, tekintettel arra, hogy a hírnév- és becsületvédelem általános megközelítései ezen ügyekben hoznak elő sajátos és nehezen megválaszolható, alapjogi szempontból is kiemelten érzékeny kérdéseket. Kizártuk tehát az egyértelműen magánjellegű viták nyomán indult pereket. A kutatást 2017-ben, hét évvel ezelőtt kezdtük el. A kezdeti években a döntések összegyűjtésével és a meghatározott szempontrendszer szerinti feldolgozásával bajlódtunk. Úgy határoztunk, hogy a 2012-es Btk. és a 2013-as Ptk. hatálya alatt született döntésekkel foglalkozunk, és 2021 lesz az utolsó év, amelynek döntéseit e kötetben hiánytalanul feldolgozzuk (ennek ellenére egy-egy fontosabb döntés a korábbi és a későbbi időszakból is bekerült a kötetbe, de 2022-től kezdve nem törekedtünk a teljes gyakorlat feldolgozására). Azaz, a kötet a büntetőjogi ítélkezési gyakorlatot 2014 és 2021 között, a polgárit pedig 2015 és 2021 között vizsgálja. Ez összesen 276 büntető és 687 polgári ügy elemzését jelenti, az adott ügyben született valamennyi bírósági döntés figyelembevételével.

A kutatás legfontosabb hozadéka, hogy e munkát kiváló kollégák társaságában végezhettük. A büntetőjogi gyakorlat elemzésén Monori Zsuzsannával és Sorbán Kingával, a polgárin pedig Kovács Helgával és Szikora Tamással dolgoztunk együtt - talán ők sem hiszik el, hogy a végére jutottunk. Külön köszönet jár a kéziratok javítgatásán dolgozó Reményi Éduának.