A Debreceni Ítélőtábla Pf.20321/2018/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 235. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 205. §, 207. §, 262. §, 295. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Csiki Péter, Gárdosi Judit, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.321/2018/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Hovancsek Zsolt (cím) ügyvéd által képviselt felperes neve (cím) felperesnek dr. Waldmann Gábor ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékok iránti perében az Egri Törvényszék 18.P.20.493/2015/37. sorszámú ítélete ellen a felperes által 39. és az alperes által 40. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a felperesi fellebbezéssel felmerült illeték az állam terhén marad, és úgy határoz, hogy a felek a másodfokú eljárással felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A felperes a gazdasági társaságtól kívánt megvásárolni egy Fiat (I.) Stilo Kat 2004-Stilo 1.4 Active típusú személygépjárművet, amelynek vételárát részben kölcsönből kívánta biztosítani. A kölcsön nyújtása érdekében 2006. március 28. napján keltezett Finanszírozási Kérelem I. és II. megnevezésű okiratot nyújtott be az alpereshez. A Finanszírozási kérelem II. megjelölésű okiratban az általa folyósítani kért kölcsön összegét 2 848 000 forintban jelölte meg, azt 120, havi 34 776 forintos törlesztőrészletben vállalta kérelmében megfizetni azzal, hogy a teljes visszafizetendő összeg 4 137 120 forint. Ezen adatok mellett a finanszírozási kérelemben a THM mértékét 9,03%-ban, míg az induló ügyleti kamat mértékét 8,10 %-ban jelölték meg. A kérelem kifejezetten svájci frank alapú hitel nyújtására irányult, abban rögzítették a mértékadó árfolyamot is.

A felperes felkereste az alperes e-i irodáját a szerződés megkötése érdekében, ahol az alperes képviseletében K. R. és K. E. voltak jelen, az ügylet során K. E. járt el.

A felperes a szerződés aláírását megelőzően a kölcsönszerződés egyedi részét átolvasta, az Üzletszabályzatot is áttekintette.

A felek 2006. március 29.-én keltezett Hitellevél megjelöléssel HIT 1126106 számú deviza alapú lakossági fogyasztási kölcsönszerződést kötöttek, mely szerint az alperes 2 848 000 forint összegű, svájci frank devizanemben nyilvántartott kölcsönt folyósított a felperes javára.

A szerződés részét alkotó "HIT1126106 számú Megállapodás a finanszírozási feltételekről" című okirat 2. pontja szerint a szerződés a mértékadó devizaneme svájci frank, a kölcsönbe vevő által választott kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási mód: a normál deviza alapú finanszírozás (normál deviza konstrukció). A felperes a kölcsön visszafizetését 120 hónapon át havi 34 776 forint összegben vállalta, az összes törlesztő részletet 4 173 120 forintban határozták meg. A szerződésben THM mértéke 7,37%-ban került feltüntetésre. A szerződés az induló ügyleti kamat százalékos mértékét nem tartalmazza.

Az egyedi hitelszerződés 5. pontjának tartalma szerint a felek által aláírt egyedi hitelszerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező Üzletszabályzat Gépj. HIT/2005.06.01. Tandem tartalmazza. A felperes az egyedi kölcsönszerződés aláírásával kijelentette, hogy az Üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azokat az egyedi hitelszerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el, aláírásával elismerte, hogy az Üzletszabályzatot átvette.

A felek által kötött szerződés részét alkotó Üzletszabályzat I.7. pontja definiálta a normál deviza konstrukciót, e szerint a kölcsönbe vevő a Kamatváltozás II.-t a kölcsönbe adó hirdetménye szerinti gyakorisággal köteles megfizetni.

Az Üzletszabályzat I.17. pontja meghatározta a mértékadó devizanemet, az I.18.c. pontja a mértékadó kamatlábat.

Az Üzletszabályzat I.24.b. pontja szerint a Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az ott írt képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet. A képlet: Kamatváltozás II.=fizetési kötelezettség*((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam/mértékadó árfolyam)-1)."

Az Üzletszabályzat III.4. pont tartalma szerint az alperes a folyósított kölcsön összege után jogosult kamatot felszámítani, ezen pontban meghatározásra került a kamatszámítás módját tartalmazó képlet a kölcsön folyósításának időpontjára vonatkozóan.

Az Üzletszabályzat IV.6. pontjának tartalma szerint az esedékessé vált törlesztő részletekre jutó Kamatváltozás II.-t a hitelező utólag - a hirdetményben közzétett gyakorisággal - terheli ki, amennyiben a még ki nem terhelt valamennyi Kamatváltozás II. összege legalább a hirdetményben meghatározott mértéket eléri.

A szerződés megszűnésekor a hitelező a ki nem terhelt valamennyi Kamatváltozás II.-t kiterheli, illetve jóváírja.

Az Üzletszabályzat I.22. pontjának tartalma a rendkívüli árfolyamesemény fogalmát az alábbiak szerint határozza meg "Rendkívüli árfolyameseménynek minősül, ha az árfolyam legalább 150%-kal magasabb, mint a mértékadó árfolyam." Mértékadó árfolyamnak tekinthető a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejöttének napján. (Üzletszabályzat I.23. pont).

Az Üzletszabályzat XI.3. pontja szerint a hitelező rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezése esetén jogosult az esedékessé vált törlesztő részletekre jutó Kamatváltozás II.-t a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztét követően a kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően is kiterhelni.

Az Üzletszabályzat V.6. pont értelmében ha a kölcsönszerződésben megjelölt mértékadó devizanem nem magyar forint (HUF), a kölcsönszerződés deviza alapú szerződés, amely esetben a kölcsönbe vevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az euró keresztárfolyamának változása.

Az Üzletszabályzat III.9. pont értelmében "Amennyiben a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni." A VI.1. pontjának tartalma szerint "A kölcsönbe vevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot, vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, valamint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg."