15/2019. (IX. 26.) OBH utasítás
a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás módosításáról
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében írtakra is figyelemmel, a Magyar Nemzeti Levéltárral egyetértésben a bíróságok részére a következő normatív utasítást adom ki:
1. § (1) A bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban: Beisz.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szabályzat hatálya - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16. § b)-e) pontjában felsorolt bíróságokra terjed ki."
(2) A Beisz. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szabályzat e bekezdésének hatálya a Kúriára terjed ki. A Kúria sajátos feladataira tekintettel a Kúria Elnöke az egységes iratkezelési szabályzat rendelkezéseihez képest külön iratkezelési szabályzatot ad ki. A Kúria ügyvitele során alkalmazza a 10/B. §-ban meghatározott ÍTR rendszereket. A Kúria Elnöke a Kúria iratkezelési szabályzatának megalkotása során figyelembe veszi a 10/B. §-ban meghatározott ÍTR rendszerekre vonatkozó rendelkezéseit."
2. § (1) A Beisz. 3. §-a a következő 1a., 2a., 2b., 15a., 16a., 21a., 22a., 27a., 38a., 45a. pontokkal egészül ki:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
"1a. Anonimizáló program: a Bszi. 163. §-ában meghatározott anonimizálási feladatok ellátását támogató ÍTR alkalmazás;"
"2a. BAK könyvtár: a bíróság által használt legfontosabb alkalmazásokat átlátható módon megjelenítő Bírói Alkalmazás Könyvtár;"
"2b. Bírósági határozatszerkesztő: a bírósági határozatok szerkesztését támogató ÍTR alkalmazás;"
"15a. E-akta: a 11. §-ban meghatározott, BIIR-ben lajstromozott bírósági ügy ügyiratában található elektronikus okiratok, valamint papíralapú iratok hiteles elektronikus másolatainak összessége;"
"16a. IR: a papíralapú iratok digitalizálását, valamint az így keletkezett és a nem hiteles elektronikus iratok hitelesítését támogató Iratdigitalizáló Rendszer alkalmazás;"
"21a. ÍTR: a határozatok szerkesztésére és anonimizálására, valamint az E-aktába történő betekintésre, a bírói munkavégzés támogatására, továbbá a KKSZB lekérdezések indítására szolgáló Ítélkezést Támogató Rendszer;"
"22a. KKBSZ lekérdezés: egyes közhiteles nyilvántartásoknak és állami adatbázisoknak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 74. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz segítségével történő elérése;"
"27a. LIR: az E-akta megtekintését az ügyfélközpontban, illetve a bírósági irodában biztosító Lajstrom Irodai Rendszer alkalmazás;"
"38a. ÜIR: az E-akta megtekintését internet segítségével biztosító Ügyfél Iratbetekintő Rendszer alkalmazás;"
"45a. Védett adat: bármely törvényi rendelkezés által védett olyan adat, amelynek nyilvánossá válása a védetté nyilvánításával elismert jogos érdek sérelmét eredményezheti, különösen a személyes adat, banktitok, orvosi titok, üzleti titok;"
(2) A Beisz. 3. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
"33. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az E-ügyintézési törvény szerinti szolgáltatás;"
(3) A Beisz. 3. § 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E szabályzat alkalmazásában a bírósági ügyvitel szabályairól szóló IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) értelmező rendelkezésein kívül:]
"46. Zártan kezelendő védett adat: olyan védett adat, amelynek zárt kezelését jogszabály rendeli el;"
3. § A Beisz. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) A jogszabályban, különösen a Büsz.-ben és az e szabályzatban megjelölt, valamint az OBH Elnöke által meghatározott lajstromokat és más nyilvántartásokat - jogszabály, illetve a Büsz. és e szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában - elektronikus úton, BIIR, EIR vagy más iratkezelési szoftver használatával kell vezetni.
(2) A bíróság a 11. §-ban meghatározott, BIIR-ben lajstromozott bírósági ügy ügyiratához tartozó elektronikus okiratok lementésével, illetve az ügyirathoz tartozó papíralapú iratok hiteles elektronikus másolatainak elkészítésével E-aktát hoz létre.
(3) A bíróság a szabályzatban meghatározott módon, az ÍTR rendszerek alkalmazásával elősegíti az iratbetekintési jog gyakorlását, az ügyiratnak az interneten vagy az ügyfélközpontban, illetve a bírósági irodán történő elektronikus megtekintését."
4. § A Beisz. a következő alcím címmel és 9/D. §-sal egészül ki:
"Az ÍTR rendszerek üzemzavara
9/D. § (1) A 10/B. §-ban meghatározott ÍTR rendszerek tervezett üzemszünetéről a bírósági felhasználókat országos üzemszünet esetén az OBH, helyi üzemszünet esetén a bíróság informatikáért felelős szervezeti egysége a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(2) Az ÍTR rendszerek hibás működését, nem tervezett üzemszünetét vagy egyéb üzemzavarát (a továbbiakban: ÍTR üzemzavar) követően, országos üzemzavar esetén az OBH, helyi üzemzavar esetén a bíróság informatikáért felelős szervezeti egysége haladéktalanul tájékoztatja a bírósági felhasználókat, hogy az ÍTR rendszerekben a tájékoztatásban megadott időtartamon belül kiadott irodai utasítás, megszerkesztett dokumentum ellenőrzésre szorul. Az ÍTR üzemzavar megszűnését követően a bírósági felhasználó ellenőrzi a tájékoztatásban megjelölt időtartamban az ÍTR rendszerekben elvégzett munka megfelelőségét, szükség esetén megismétli azt.
(3) Az ÜIR rendszer üzemszünetéről, illetve üzemzavaráról, annak kezdő és várható befejező időpontjáról az érintett ügyfeleket a bíróság az ÜIR internetes felületén, ennek elérhetősége hiányában a bíróságok központi honlapján tájékoztatja. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy az iratbetekintésre jogosult ügyfelek az ügyiratba az ügyfélközpontban, illetve a bíróság irodáján a papíralapú iratmegtekintés szabályai szerint tekinthetnek be.
(4) Az ÍTR üzemzavar időtartama alatt a papíralapú ügyvitel alkalmazásával kell eljárni. A LIR üzemzavara esetén ügyfelek az ügyiratba az ügyfélközpontban, illetve a bíróság irodáján a papíralapú iratmegtekintés szabályai szerint tekinthetnek be.
(5) A munkanapon legalább négy órán keresztül fennálló ÍTR üzemzavar esetén a következő munkanapon munkaidő végéig gondoskodni kell az üzemzavar előtt és alatt érkezett iratok elintézéséről, a papír alapon kiadott utasítások bevezetéséről az ÍTR rendszerbe és minden olyan irodai utasítás végrehajtásáról, amelynek elintézése nem történt meg.
(6) Az ÍTR üzemzavar
a) legfeljebb három munkanapig tartó fennállása esetén az elhárítását követő öt munkanapon belül;
b) legfeljebb öt munkanapig tartó fennállása esetén az elhárítását követő tíz munkanapon belül;
c) öt munkanapnál hosszabb ideig tartó fennállása esetén az elhárítását követő 30 napon belül csak az ÍTR rendszerekben ellátható feladatokat el kell végezni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott feladat
a) a külön szabályzat alapján anonimizálandó határozatok Bírósági határozatszerkesztőben történő megszerkesztése vagy oda bemásolása;
b) az Anonimizálási program használatával elvégzendő anonimizálás;
c) az E-akta teljességének biztosítása, ideértve az iratok elintézésének, az utasítások kiadásának és elintézésének ÍTR rendszerbe történő bevezetését is."
5. § A Beisz. a 10/A. §-t követően a következő alcím címmel és 10/B. §-sal egészül ki:
"Az ÍTR rendszerek alkalmazása
10/B. § (1) A BIR-O alrendszerhez kapcsolódó ÍTR rendszerek célja a bírói munka hatékonyabbá tétele, a felek iratbetekintési jogának szélesebb körű biztosítása.
(2) Az ÍTR részét képező rendszerek az Anonimizáló program, a Bírósági határozatszerkesztő és a KKSZB lekérdezés, míg az ÍTR-hez kapcsolódó rendszerek az ÜIR, a LIR, az IR és a BAK (a továbbiakban együtt: ÍTR rendszerek).
(3) Az irodai utasítást, amennyiben azt a papíralapú aktában hozták meg, be kell vezetni az ÍTR-be is.
(4) A bíróság számára az Anonimzáló program használata a külön szabályzatban meghatározott módon kötelező.
(5) A bíró vagy a tanács a határozatot - ide nem értve a határozat aláírását - a Bírósági határozatszerkesztő használatával is megszerkesztheti. Amennyiben a külön szabályzat alapján anonimizálandó határozat megszerkesztése nem a Bírósági határozatszerkesztővel történt, a tanács elnöke, illetve a bíró gondoskodik az aláírt anonimizálandó határozatnak Bírósági határozatszerkesztőbe történő bemásolásáról. A Bírósági határozatszerkesztő alkalmazását felhasználói kézikönyv segíti.
(6) A bíróság számára a KKSZB lekérdezés használata a külön szabályzatban meghatározott módon kötelező.
(7) Az ÜIR szolgáltatását az iratmegtekintésre jogosult számára a szabályzatban meghatározott módon kell biztosítani.
(8) Az ügyfélközpont, illetve a bírósági iroda az iratmegtekintésre jogosult számára az ügyirat elektronikus megtekintését a LIR segítségével haladéktalanul biztosítja.
(9) A bírósági felhasználók számára az E-akta teljes körű vezetése, a papíralapú iratoknak - a nem feltölthető iratok kivételével - a Dokumentumtárba elektronikusan történő feltöltése, az iratok elintézésének és az utasítások kiadásának adminisztrálása a szabályzatban meghatározott módon kötelező. A bíróság az ÍTR rendszereknek a szabályzatban meghatározott módon történő alkalmazásával biztosítja, hogy az ügyben eljárásra jogosult bírósági felhasználó az E-aktába teljeskörűen betekinthessen, abban dolgozhasson, ugyanakkor az ÜIR, illetve LIR használatára jogosult ügyfél csak a számára megismerhető adatokat tekinthesse meg."
6. § A Beisz. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Valamennyi ügyszakban nemperes ügyként kell figyelembe venni a bíró kizárásával, a bíróság kijelölésével, a telekommunikációs eszköz és az elektronikus hírközlő hálózat alkalmazásával történő meghallgatásra vonatkozó megkereséssel kapcsolatos ügyet is, ideértve a külföldi bíróság ilyen eszköz alkalmazására vonatkozó megkeresését is (távmeghallgatás)."
7. § (1) A Beisz. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A határozat akkor írásba foglalt, ha annak eredeti példányát a bíró vagy a tanács tagjai aláírták. A határozat írásba foglalásának napjaként a lajstromban is ezt a napot kell feltüntetni. A Bírósági határozatszerkesztőben megszerkesztett határozat kinyomtatása, jogszabályban meghatározott szabályszerű aláírása, továbbá a határozatnak az ügyiratban való elhelyezése és a Dokumentumtárba való feltöltése nem mellőzhető."
(2) A Beisz. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az előadó bíró által készített és a tanácselnök által még nem ellenőrzött határozat tervezetét,
a) amennyiben csak papír alapon áll rendelkezésre, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (a továbbiakban: Bjt.) V. Fejezetében szabályozott és a bíró munkájának értékelése iránti eljárás érdekében a másodfokú iratoknál, elkülönítetten kell kezelni;
b) amennyiben a Bírósági határozatszerkesztőben szerkesztették, önálló verziószámon az E-aktában el kell menteni."
8. § (1) A Beisz. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Bírósági ügyben az idézéseket, értesítéseket, valamint a megkereséseket elsősorban a BIR-O alrendszer, eljárási cselekményekre vonatkozó más bírói intézkedéseket, utasításokat, az ott kiadható irodai utasításokat, intézkedéseket, lekérdezéseket az ÍTR rendszerek kezelői felületén, szükség esetén elektronikus nyomtatványok használatával kell megtenni. Az ÍTR rendszerekben kiadott irodai utasításokat, intézkedéseket, lekérdezéseket a kapcsolódó papíralapú iratban is meg kell jeleníteni, amennyiben lehetséges, az ÍTR-rendszerből kinyomtatott utasításnak a papíralapú irathoz történő csatolásával."
(2) A Beisz. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha jogszabály alapján az ügyiratokat elektronikusan kell kezelni, akkor a papír alapon benyújtott beadványokat, azok mellékleteit, a tértivevényeket az IR segítségével kell - jogszabályban előírt határidőben és módon - elektronikus okirattá átalakítással (digitalizálás) feltölteni a Dokumentumtárba."
(3) A Beisz. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bíróság feladata - a szabályzatban meghatározott kivétellel - az E-akta és a papíralapú ügyirat egyezőségének biztosítása."
9. § A Beisz. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A papíralapú iratokról az E-ügyintézési törvénynek megfelelő hiteles elektronikus másolatot a bíróság az IR segítségével készíti el."
10. § A Beisz. 16. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A Dokumentumtárban - figyelemmel a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre - el kell helyezni a bírósághoz beérkezett elektronikus okiratot. A Dokumentumtárba hiteles elektronikus másolatban fel kell tölteni - a cégbírósági ügyek iratainak kivételével - valamennyi ügyszakban minden peres és nemperes ügyben érkezett vagy keletkezett külső és belső iratot, ideértve azok mellékleteit is. A Dokumentumtárba minősített adatot tartalmazó irat nem tölthető fel. A Dokumentumtárban a zártan kezelendő védett adatot tartalmazó iratot csak a jogszabályban erre feljogosított bírósági felhasználó, naplózott módon tekintheti meg.
(1a) A Dokumentumtárba az írásbeli jegyzőkönyveket, jegyzőkönyv kivonatokat, a határozatokat és az egyéb belső iratokat szerkeszthető dokumentumként - .doc, .docx, .odt vagy .rtf fájlformátumban - kell feltölteni. A felsorolt dokumentumok elektronikus úton történő kiadmányozását megelőzően a BIR-O rendszer, amennyiben a dokumentumok konvertálása
a) technikailag lehetséges, a dokumentumok pdf fájlformátumba konvertálását követően, vagy
b) az a) pont szerint nem lehetséges, a konvertálás mellőzésével
a dokumentumokat a 15. § (2) bekezdés a) pontjában írt elektronikus bélyegzővel látja el."
11. § (1) A Beisz. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíróság a szabályzatban meghatározott módon biztosítja az interneten keresztül történő iratmegtekintést."
(2) A Beisz. 17. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az ügyfelek részére a félfogadásról és a beadványok átvételének rendjéről tájékoztatás félfogadási időben telefonon vagy elektronikus üzenetben is adható. Amennyiben a bíróságon ügyfélközpont működik, a beadványok átvételére a bíróságok ügyfélkapcsolatairól szóló szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (6) Az ítélőtáblán, a törvényszéken, valamint a 8 főnél nagyobb engedélyezett bírói létszámmal működő járásbíróságon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon az ügyfelek megfelelő tájékoztatása céljából tájékoztató és információs pult (a továbbiakban: információs pult) létesíthető. A Fővárosi Ítélőtábla épületében, a Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az információs pult létesítése kötelező. Amennyiben a bíróságon ügyfélközpont működik, az ellátja az információs pult számára meghatározott feladatokat."
12. § A Beisz. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésre bocsátás elektronikus megküldéssel is megvalósítható."
13. § A Beisz. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben írt határozatokat és a további belső iratokat (3. § 17. pont) informatikai úton, a Bírósági határozatszerkesztő segítségével vagy egyéb szövegszerkesztő program segítségével, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, sorkizárt szövegigazítás alkalmazásával kell elkészíteni. A határozatba szerkesztett táblázat betűmérete és a szövegigazítás módja eltérő lehet."
14. § A Beisz. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. § (1) A papíralapú ügyiratban zártan kezelendő védett adatokat tartalmazó iratot, valamint a zártan kezelendő iratot az iratborítékban lévő iratok között elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. A borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét.
(2) A zártan kezelendő védett adatokat tartalmazó iratot, a zártan kezelendő iratot, valamint az elektronikus úton érkezett zártan kezelendő küldeményt az iroda a Dokumentumtárba iratonként külön feltölti. A bíró az ÍTR rendszerben a 32. §-ban meghatározott módon minden iratot külön megjelöl akként, hogy az bárki számára megtekinthető, vagy a perben részt vevő egyes személyek, vagy a perbeli személyek által egyáltalán nem tekinthető meg. A bejelölést követően irodai utasításban rögzíti, ha civilisztikai ügyben zártan kezelést, büntetőügyben megtekinthetőséget rendelt el, hogy azt a lajstromban a kezelőiroda átvezesse az adott iratnál.
(3) Az E-akta ügyfél által megtekinthetően, zártan kezelendő védett adatokat tartalmazó iratot nem tartalmazhat. Az E-aktában elhelyezett zártan kezelendő védett adatot tartalmazó iratba kizárólag a jogszabály alapján betekintésre jogosult bírósági felhasználó tekinthet be, az ÍTR rendszer a betekintést naplózza.
(4) Másolat kiadása esetén a zártan kezelendő védett adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni, és az ügyiratok között elhelyezni, valamint az E-aktába feltölteni, amely nem tartalmazza a zártan kezelendő védett adatot. A zártan kezelendő védett adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára ezt a másolatot kell felhasználni, a papíralapú iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni.
(5) A zártan kezelendő iratot csak a jogszabály által feljogosítottak ismerhetik meg.
(6) A zártan kezelendő védett adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zártan kezelendő védett adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni, és a továbbiakban is a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni.
(7) Az (1) bekezdésben írtaknak megfelelően büntetőügyben zártan kell kezelni azt az iratot is, amely a különleges bánásmód megállapításával, különösen védett tanúval vagy a kirekesztett bizonyítékokkal kapcsolatban keletkezett, illetve azokat az iratokat, amelyekre a leplezett eszközök alkalmazása során a törvényben feljogosított hatóság az iratok zárt kezelését rendelte el.
(8) Ha a bíróság tanácsa nem egyhangú határozattal hozta meg a határozatát, a kisebbségi véleményen lévő bíró írásba foglalt különvéleményét zártan kell kezelni, zárt borítékban kell büntetőügyben a tanácsülésről készült jegyzőkönyvhöz, civilisztikai ügyben a határozathoz csatolni az ennek tényére utaló feljegyzéssel együtt.
(9) Zártan kezelendő védett adat vagy zártan kezelendő irat más hatóságnak, bíróságnak csak törvényben meghatározott esetben küldhető meg."
15. § A Beisz. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az E-akta az iratokat a papíralapú ügyirat sorrendjében tartalmazza."
16. § A Beisz. a következő 32-32/A. §-sal egészül ki:
"32. § (1) A civilisztikai ügyszakban az E-akta - külön jogosultság-beállítás hiányában - teljeskörűen biztosítja az ügyirat megtekintését a jogszabály alapján általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfelek (felperes, alperes, beavatkozó, érdekelt, ezek törvényes képviselője, meghatalmazottja) számára. A civilisztikai ügyszakban eljáró bíró az ÍTR iratjogosultság menüjében a kezdőirat, a kezdőiratként kezelendő irat, valamint az utóirat beérkezését követően törli az általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfeleknek a zártan kezelendő védett adatot tartalmazó iratba történő betekintési jogosultságát. A betekintési jogosultság főbb szerepkörök szerint is beállítható.
(2) A büntető ügyszakban az E-akta - külön jogosultság-beállítás hiányában - nem biztosítja az ügyirat megtekintését a jogszabály alapján általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfelek számára. A büntető ügyszakban eljáró bíró az ÍTR iratjogosultság menüjében a kezdőirat, a kezdőiratként kezelendő irat, valamint az utóirat beérkezését követően beállítja az általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfeleknek (ügyész, terhelt, védő, illetve a magánvádló, pótmagánvádló, ezek törvényes vagy jogi képviselője) a számukra megtekinthető iratba történő betekintési jogosultságát. A betekintési jogosultság főbb szerepkörök szerint is beállítható.
(3) A szabálysértési ügyszakban az E-akta - külön jogosultság-beállítás hiányában - nem biztosítja az ügyirat megtekintését a jogszabály alapján általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfelek számára. A szabálysértési ügyszakban eljáró bírósági titkár vagy bíró az ÍTR iratjogosultság menüjében a kezdőirat, a kezdőiratként kezelendő irat, valamint az utóirat beérkezését követően beállítja az általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfeleknek (eljárás alá vont személy, védő, eljárást lefolytató hatóság képviselője) a számukra megtekinthető iratba történő betekintési jogosultságát. A betekintési jogosultság főbb szerepkörök szerint is beállítható.
32/A. § (1) A bíróság az ügyiratba a felhasználói feltételekben meghatározott és törvény alapján általános iratbetekintési joggal rendelkező, a felhasználói feltételeket elfogadó, jóváhagyott betekintési kérelemmel rendelkező és hitelesen azonosított ügyfél részére biztosítja az E-akta ÜIR segítségével távolról és interneten történő megtekintését. Amennyiben az ügyfél az ügyiratból csak egyes iratok megtekintésére jogosult, kizárólag ezek megtekintését lehet számára biztosítani. Az ÜIR nem biztosítja a zártan kezelendő irat megtekintését.
(2) A sikeres ügyfél-azonosítás, valamint adategyezőség esetén az ÜIR a betekintési kérelmet automatikusan jóváhagyja. Automatikus jóváhagyás hiányában a betekintési kérelmet a bíróság irodája elbírálja, és a betekintést engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A betekintési kérelem jóváhagyásáról az ügyfél automatikus rendszerüzenetben értesítést kap. A betekintési kérelem elutasításáról a bíróság indokolt elektronikus tájékoztatást ad.
(3) Az ÜIR használatának feltételeiről, az online betekintési kérelem benyújtásának, illetve az ügyfél-azonosítás módjáról szóló tájékoztatót az ÜIR tartalmazza.
(4) Az ÜIR lehetőséget nyújt az ügyfél-elégedettségi kérdőív elektronikus kitöltésére, a bírósági eljárás várható időtartamának kalkulálására, a Bírósági Határozatok Gyűjteményének megtekintésére, valamint a nyilvános cégiratok elektronikus megtekintésére is."
17. § A Beisz. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § (1) Az ügyiratba törvény alapján általános iratbetekintési joggal rendelkező ügyfél, valamint a sértett és jogi képviselője jogosult ügyfélfogadási idő alatt az ügyfélközpontban, ennek hiányában az irodán az ügyirat LIR segítségével történő elektronikus megtekintésére. Amennyiben az ügyfél az ügyiratból csak egyes iratok megtekintésére jogosult, kizárólag ezek megtekintését lehet számára biztosítani. A LIR nem biztosítja a zártan kezelendő irat megtekintését.
(2) A számítógépet egyidejűleg egy iratmegismerésre jogosult használhatja. Az ügyfélközpont, illetve az iroda munkatársa gondoskodik arról, hogy az iratbetekintésre jogosult csak a számára megtekinthető ügyiratot vagy iratot lássa a képernyőn."
18. § A Beisz. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság által készített és kiadott papíralapú másolat egyszerű vagy hiteles másolat. A bíróság által készített és kiadott elektronikus másolat hitelesített. Az iratmásolat birtoklására jogosult személy által készített másolat nem hiteles másolat."
19. § A Beisz. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés során biztosítani kell a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat külön jogszabályban meghatározott képi vagy tartalmi megfelelését. A másolatot elsősorban a Dokumentumtárból kell kiadni, ennek hiányában az IR segítségével kell elkészíteni."
20. § A Beisz. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A határozat anonimizálását az Anonimizáló programmal kell elvégezni."
21. § A Beisz. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. § A bírósági határozatok anonimizálását és közzétételét, valamint belső nyilvánosságának biztosítását a bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról szóló OBH utasításban meghatározott módon kell elvégezni."
22. § (1) A Beisz. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A papíralapú ügyirat iratborítékán az adatokat az iroda a lajstrom adatai alapján tölti ki elsősorban elektronikus úton, számítógépes program segítségével, ennek hiányában kézírással és tintával, gépírással vagy bélyegzővel. Ha az iratborítékra vezetett adatokban később változás történik, akkor az iroda a változásokat irodai utasítás (89. §) alapján haladéktalanul átvezeti a lajstromban és ezzel egyidejűleg az iratborítékon is."
(2) A Beisz. 83. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az ÍTR rendszer az E-akta általános adatait a számítógépes program a lajstromba bejegyzett adatokból automatikusan veszi át. Azokat az adatokat, amelyek a lajstromba nem kerülnek bejegyzésre, a kezelőiroda munkatársa vagy az erre kijelölt munkatárs bírói utasításra számítógép segítségével vezeti be."
23. § A Beisz. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a kezdőirat és a kezdőiratként kezelendő irat az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett, akkor azt az iroda kinyomtatja, és az (1) bekezdésben írtak szerint jár el."
24. § (1) A Beisz. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az iroda az eljáró bíró kijelölése után a lajstromba bejegyzi az eljáró bírói tanács sorszámát, majd a bírónak a kijelölés napján, de legkésőbb a következő munkanapon a papíralapú ügyiratot - ha a Bszi. 16. § b)-e) pontjában írt bíróság elnöke elrendelte az átadókönyv használatát - átadókönyvvel, valamint a BIR-O lajstromprogram, illetve az ÍTR útján elektronikusan is bemutatja. A BIR-O, illetve az ÍTR útján történő bemutatás tájékoztató jellegű, a bíró tárgyalóteremben, valamint távoli eléréssel történő munkavégzését segíti. A bíró az elintézési határidőn belül jelzi az iroda részére, ha az ügyirat, irat megérkezéséről csak elektronikus úton értesült. Ha az ügyirat, irat lajstromprogram vagy ÍTR útján történő bemutatásának a feltételei üzemzavar vagy üzemszünet miatt átmenetileg nem adottak, az iroda az elektronikus iratokat az üzemzavar vagy üzemszünet elhárítását követően haladéktalanul bemutatja a bírónak. A kijelölés módosítása esetén az iroda az ügyirat bemutatásával értesíti mind a korábban, mind az újonnan kijelölt bírót."
(2) A Beisz. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A papíralapú iratokat a bíráknak, a bírósági titkároknak, az ügyintézőknek, a leírási feladatokat végzőknek és az irodának - ha a Bszi. 16. § b)-e) pontjában írt bíróság elnöke elrendelte - átadókönyvvel kell átadni, valamint a BIR-O lajstromprogram, illetve az ÍTR útján is be kell mutatni. Ha a lajstromprogram útján történő bemutatás feltételei üzemzavar vagy üzemszünet miatt átmenetileg nem adottak, az iroda az elektronikus iratokat az üzemzavar vagy üzemszünet elhárítását követően haladéktalanul bemutatja."
25. § (1) A Beisz. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Minden iraton fel kell tüntetni annak elintézését, és az utasítást elektronikus úton az E-aktában is rögzíteni kell."
(2) A Beisz. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nem határozati formát igénylő bírói intézkedést elsősorban az elintézésre váró iraton (pl. beadványon, irodai jelentésen) kell elkészíteni. Ha ez nem lehetséges, az intézkedést külön íven kell elkészíteni, és az irathoz kapcsolódóan kell azt rögzíteni az E-aktában. Ezen fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, az ügyszámot és az intézkedés sorszámát. Ha az intézkedés szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni."
26. § A Beisz. 89. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az önálló intézkedésre jogosult szóban, illetve indokolt esetben írásban, az ÍTR rendszer használata esetén elektronikusan köteles utasítást adni arra, hogy melyik eljárási cselekmény anyagát, milyen számú hanghordozóról és annak melyik részéről kell leírni, valamint arra is, hogy melyik eljárási cselekményről kell teljes jegyzőkönyvet és melyikről csak rövidített, illetve kivonatos jegyzőkönyvet készíteni."
27. § (1) A Beisz. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az iroda a befejezett és a folyamatban lévő ügyiratot (Büsz. 2. § 21. pont) más ügyirathoz papíralapú ügyirat esetében az iratborítékkal együtt csatolja."
(2) A Beisz. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kezdőiratként kezelendő irat lajstromozásakor az iroda a lajstrom adatai alapján ellenőrzi, hogy az új ügyiratnak a bíróságon van-e már lajstromozott ügyirat- vagy iratelőzménye [84. § (1a) bekezdés]. Az előzményt az új ügyirathoz kell szerelni (Büsz. 2. § 15. pont). Az E-aktában az egymáshoz szerelt ügyiratok együtt érhetők el."
28. § A Beisz. 93. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyek egyesítésekor valamennyi ügyiratot a legkorábban lajstromozott ügy száma alatt kell kezelni, és ezt a számot a többi ügynél a lajstrom "jegyzet" rovatában az egyesítésre történő utalással fel kell tüntetni. Az alapügy iratborítékán fel kell jegyezni azoknak az ügyiratoknak az ügyszámát, amelyeket az alapüggyel egyesítettek, és rögzíteni a BIR-O programban, illetve ezzel az E-aktában.
(2) Ha az egyesítésnek a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételei különböző bíróságok előtt folyamatban lévő büntetőügyekben állnak fenn, a bíróság az előtte indult ügy iratait a másik bíróságnak átirattal küldi meg, és pótborítékot az átirat eredeti példányával nyilvántartási határidőbe helyezi, a határidőt rögzíti a BIR-O programban és ezzel az E-aktában. Az együttes elbírálás érdekében megkeresett bíróság a megküldött iratokat mindaddig csatolt iratként kezeli, amíg az egyesítésről vagy az egyesítés mellőzéséről nem határoz."
29. § A Beisz. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az egyesített ügyeket az (1) bekezdés szerint elkülönítették, valamint a (2) bekezdésben szabályozott esetben, a csatolt papíralapú ügyiratokat az újabb büntetőeljárás jogerős befejezése után le kell szerelni, illetve a próbára bocsátást elrendelő bíróságnak vissza kell küldeni. A leszerelt, illetve visszaküldött iratokhoz mellékelni kell az elkülönítésről, a (2) bekezdés esetében pedig a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) szóló határozat kiadmányát."
30. § A Beisz. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A pótborítékon fel kell jegyezni, hogy a papíralapú iratokat mikor és hová küldték el. Az elküldés alapjául szolgáló megkeresést és az elrendelő eredeti bírói intézkedést a pótborítékban és az E-aktában egyaránt el kell helyezni. Ezen kívül vissza kell tartani a pótborítékban az első- és másodfokú határozat (egyezség) egy-egy kiadmányát. Ezekre - a büntetőügyek kivételével - hivatalos feljegyzést kell rávezetni azokról az adatokról, amelyek a végrehajtás elrendeléséhez szükségesek."
31. § (1) A Beisz. 100. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az iroda az (1) bekezdésben írt fellebbezés, felülvizsgálati kérelem, indítvány felterjesztéssel egyidejűleg az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett elektronikus iratokat és okiratokat, valamint a nem elektronikusan érkezett és keletkezett iratok elektronikus másolatát a BIR-O útján továbbítja. A továbbított ügyirathoz tartozó E-akta a fellebbezést, felülvizsgálati kérelmet elbíráló tanács számára hozzáférhető. A fellebbezés, felülvizsgálati kérelem, indítvány elbírálására jogosult bíróság az eljárásában elektronikus kapcsolattartás útján érkezett elektronikus iratokat és okiratokat ugyancsak a BIR-O útján küldi vissza az első fokon eljárt bíróság részére."
(2) A Beisz. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezés felterjesztése mellett az eljárását folytatja (pl. részítélet vagy szakértői díjat megállapító végzés ellen bejelentett fellebbezés), csak azokat a részeit kell az ügyiratnak felterjeszteni az (1) és a (2a) bekezdésben írtak alkalmazásával, amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek (részirat). A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogás esetén csak az érintett résziratot kell felterjeszteni. A résziratról az elsőfokú bíróságnál másolatot kell visszatartani. A részfelterjesztéssel továbbított ügyirathoz tartozó E-akta a fellebbezést elbíráló tanács számára hozzáférhető."
32. § A Beisz. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Befejezett büntetőügyben a határozat meghozatalát követően a bűnügyi nyilvántartás részére megküldendő adatlap, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáért felelős szerv, illetve a büntetés-végrehajtási csoport részére megküldendő értesítőlap iroda részére történő átadását minden egyes terheltre nézve az iratboríték harmadik oldalán, valamint a bíróság B. lajstromának erre a célra szolgáló rovatában fel kell jegyezni. Az iratborítékra vezetett feljegyzést az E-akta általános adataiban is rögzíteni kell."
33. § A Beisz. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"104. § Szabálysértési ügyben a büntetések és intézkedésék végrehajtásához szükséges és külön jogszabályban megjelölt adatokat, az abban meghatározott módon a határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság szabálysértési nyilvántartási rendszerhez hozzáférési jogosultsággal rendelkező igazságügyi alkalmazottja közli a szabálysértési nyilvántartó szervvel, majd az érkeztetésének tényét igazoló azonosítót az iratboríték második oldalán feljegyzi. Az iratborítékra vezetett feljegyzést az E-akta általános adataiban is rögzíteni kell."
34. § A Beisz. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ellenőrzést az irodavezető az iratboríték második oldalán aláírásával igazolja. Az iratborítékra vezetett igazolást az E-akta általános adataiban is rögzíteni kell."
35. § A Beisz. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. § Ha az eljárás jogerősen befejeződött, az ügyirat irattárba helyezését megelőzően a költségjegyzék lezárását és ellenőrzését polgári ügyekben, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, míg büntetőügyekben a bűnügyi költségek előlegezéséről szóló rendeletben írtak szerint kell elvégezni. Büntetőügyekben a költségjegyzéket bírói utasítás alapján a bíró mellé beosztott igazságügyi alkalmazott is lezárhatja. A költségjegyzéket az E-aktában is le kell zárni."
36. § A Beisz. 109. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"A személyes és törvény által védett adatok kezelésének szabályai
109. § (1) Ha törvény a személyes vagy törvény által védett adatok zárt kezelését írja elő, akkor a zárt adatkezelés során a Büsz.-ben és más jogszabályokban írt szabályoknak megfelelően kell eljárni. A tanú személyi adatainak a zárt kezelése, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tanú nevére (anonim tanú) is vonatkozik.
(2) A személyes vagy törvény által védett adatok zárt kezelésének megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az iratokhoz kell csatolni.
(3) Ha az eljárás során az írásbeli jegyzőkönyv mellett olyan iratok is keletkeznek, amelyekben szerepelhetnek zártan kezelendő védett adatok, akkor ezekben az esetekben is gondoskodni kell arról, hogy ezek az iratok is zártan és az ügy iratainál elkülönítetten kerüljenek kezelésre.
(4) Ügyelni kell arra is, hogy az ügyiratok egyéb részeiben sem kerülhetnek feltüntetésre zártan kezelendő védett adatok.
(5) Az azonosítás érdekében az eljárás során használt egyedi azonosításra alkalmas jelölést, azonosító kódot a zártan kezelt személyi adatoknál és az ügyiratokban is fel kell tüntetni.
(6) Az iratmegismerési jog papíralapú ügyiratból történő biztosításakor az elkülönített és zártan kezelt iratanyagot a rendelkezésre bocsátott iratokból ki kell emelni. Az iratmegismerési jog ÜIR, illetve LIR útján történő biztosítása esetén a zártan kezelendő védett adat védelmét a 29. §-ban meghatározott módon kell biztosítani. Amennyiben a betekintési jogosultság főbb szerepkörök szerint az ÍTR-ben nem állítható be, az ügyfél a számára megismerhető iratba kizárólag a papíralapú ügyirat segítségével tekinthet be.
(7) Ha a zártan kezelendő védett adatokra nemcsak az eljárás, hanem a végrehajtás során is szükség lehet (pl. rendbírság végrehajtása, vagy, ha a tanú részére az eljárás során lefoglalt bűnjelek kiadásáról rendelkezett), akkor a végrehajtásról úgy kell gondoskodni, hogy a zártan kezelendő védett adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. Ezért az egységes értesítőn jelezni kell a személyes vagy egyéb törvény által védett adatok zárt kezelésének a tényét, és a bíróság zárt iratban továbbítja azokat a személyes vagy egyéb törvény által védett adatokat, amelyek a végrehajtás érdekében feltétlenül szükségesek.
(8) Ha a sértett büntetőügyben polgári jogi igényt érvényesített, és azt a bíróság érdemben elbírálta, akkor a (7) bekezdésben írtakat azzal kell alkalmazni, hogy a magánfél neve és - ha a végrehajtás érdekében szükséges - a lakcíme tekintetében a zárt adatkezelés már nem áll fenn."
37. § A Beisz. 118. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az alkotmányjogi panasz benyújtása miatt indult eljárás megindításával kapcsolatos határidők betartásának ellenőrzéséhez a szükséges dokumentumokat a bíróság szintén köteles megküldeni az Alkotmánybíróság részére. Így a panasz beküldésére szolgált, érkeztetett borítékot vagy személyes benyújtás esetén az iraton elhelyezett érkeztetőbélyegzővel ellátott záradékot, illetve a panasz beérkezésének időpontját tanúsító elektronikus űrlapot kell megküldeni."
38. § A Beisz. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Alkotmánybíróság határozatát a lajstromba be kell jegyezni, azt az ügyiratban el kell helyezni, továbbá az iratborítékon az Alkotmánybíróság határozatának számát fel kell tüntetni, amelyet a BIR-O programban és ezzel az E-aktában is rögzíteni kell."
39. § A Beisz. 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Jogegységi eljárás alaptörvény-ellenessége miatti egyedi normakontroll kezdeményezése esetén a Kúria elnökét értesíteni kell. A bíróság az Alkotmánybíróság eljárásának a kezdeményezéséről szóló végzést az iratok Alkotmánybíróság számára való megküldésével egyidejűleg papír alapon megküldi a bíróság elnökének, illetve - a személyes vagy törvény által védett adatoknak a Bszi. 166. §-ának megfelelő törlését követően - elektronikus úton a Kúria elnöke részére."
40. § (1) A Beisz. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíróság végzését a (2) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - a személyes vagy törvény által védett adatoknak a Bszi. 166. §-ának megfelelő törlését követően - elektronikus úton megküldi a Kúria Elnöke részére."
(2) A Beisz. 127. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az ügyiratot az Európai Bíróság határozatának megérkezéséig nyilvántartási határidőbe kell helyezni, a határozat megérkezésekor a határozat számát fel kell tüntetni az iratborítón, amelyet a BIR-O programban és ezzel az E-aktában is rögzíteni kell."
41. § A Beisz. 148. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lajstrom adatai az általános adatokon túlmenően tartalmazzák)
"h) az ügy hollétét."
42. § A Beisz. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"153. § Az iratok papír alapon történő kézbesítése esetén az iroda a visszaérkezett tértivevényt az iratpéldányhoz fűzi, továbbá elektronikus irattá alakítja át, és az irathoz kapcsolódóan rögzíti a BIR-O programban és ezzel az E-aktában."
43. § A Beisz. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"161. § Ha a Kúria döntéséhez a Legfőbb Ügyészség indítványát be kell szerezni, a katonai tanácsok az iratok elektronikus másolatát a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez továbbítják az indítvány beszerzése céljából."
44. § A Beisz. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"165. § Az iratborítékon fel kell tüntetni a terhelt nevét és rendfokozatát zászlósi, tiszti, főtiszti állománycsoportba tartozók, valamint a tábornokok esetében piros tintával. Az iratborítékon megtörtént feljegyzést az E-aktában el kell helyezni."
45. § A Beisz. a következő 203/E-203/F. §-sal egészül ki:
"203/E. § Az interneten történő elektronikus iratbetekintés a 2020. január 1. napját követően erre a szolgáltatásra regisztrált és szolgáltatási feltételeket elfogadó általános iratbetekintési jogosultsággal rendelkező ügyfeleknek biztosítható. Az interneten történő elektronikus iratbetekintés lehetősége kizárólag a betekintés bírósági engedélyezését követően keletkezett iratokra vonatkozik. Az elektronikusan nem kezelhető iratok elektronikus iratbetekintésére nincs lehetőség.
203/F. § A szabályzat 2. § (1)-(1a) bekezdésének, 3. §-ának, 9. §-ának, 9/D. §-ának, 10/B. §-ának, 11. § (6) bekezdésének, 13. § (2) és (4) bekezdésének, 14. § (2) és (4) és (6) bekezdésének, 15. § (4) bekezdésének, 16. § (1)-(1a) bekezdésének, 17. § (3) és (5)-(6) bekezdésének, 25. § (3a) bekezdésének, 27/A. § (2) bekezdésének, 29. § (1)-(4) és (6) és (8)-(9) bekezdésének, 30. § (3) bekezdésének, 32-32/A. §-ának, 36. §-ának, 37. § (1) bekezdésének, 39. § (1) bekezdésének, 46. § (3) bekezdésének, 47. §-ának, 83. § (1) és (11) bekezdésének, 85. § (2) bekezdésének, 87. § (1) és (4) bekezdésének, 88. § (1) és (3) bekezdésének, 89. § (9) bekezdésének, 92. § (1) és (3) bekezdésének, 93. § (1)-(2) bekezdésének, 94. § (4) bekezdésének, 98. § (2) bekezdésének, 100. § (2a) és (4) bekezdésének, 103. § (1) bekezdésének, 104. §-ának, 105. § (3) bekezdésének, 106. §-ának, 109. § (1)-(4) és (6)-(7) bekezdésének, 118. § (2) bekezdésének, 121. § (2) bekezdésének, 123. § (3) bekezdésének, 127. § (3) és (8) bekezdésének, 148. § (3) bekezdésének, 153. §-ának, 161. §-ának, illetve 165. §-ának 2019. október 1. napjával módosított rendelkezéseit az Egri Törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróságok kivételével a 2019. december 31. napja után indult BIIR-ben lajstromozott bírósági ügyekben kell alkalmazni."
46. § Ez az utasítás 2019. október 1. napján lép hatályba.
Dr. Handó Tünde s. k.,
elnök