A Fővárosi Törvényszék Pf.630922/2015/6. számú határozata ingó kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 114. §, 200. §, 205. §, 374. §, 466. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 210. §, 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 87. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Gubacsiné dr. Tamás Andrea, Schöner Nóra, Szecskóné dr. Kiss Adrienn Etelka

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

45.Pf. .../2015/6.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Budapesti 1.sz. Ügyvédi Iroda (Ügyintéző: dr. Répászky Miklós ügyvéd (fél címe.) által képviselt felperes neve(felperes címe.) felperesnek

dr. Révész Mária jogtanácsos által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen ingó kiadása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 19. P. .../2014. szám alatt indított perében a 2014. december 4. napján hozott 8. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az alperes első fokú perköltség fizetési kötelezettségét és e helyett a felperest kötelezi arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 49. 000 (negyvenkilencezer) Ft együttes első és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja át a felperesnek a ... forgalmi rendszámú, ... GS gépkocsi törzskönyvét, és fizessen a részére 43.225 Ft perköltséget.

Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a peres felek között létrejött jogviszonyt a 2007. május 16. napján létrejött kölcsönszerződés egyedi része és annak elválaszthatatlan részét képező Általános Szerződési Feltételek szabályozzák.

A kölcsönszerződés egyedi rész utolsó bekezdése tartalmazza, hogy a kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az Általános Szerződési Feltételekkel, illetőleg annak esetleges módosításaival együtt érvényes, amelynek a vételi jogalapításáról szóló megállapodással, és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését a felperes a kölcsönszerződés egyedi részének aláírásával igazolta.

Az ÁSZF 10. pontja alapján a felek között 2007. május 16. napján vételi (opciós) jogalapításáról szóló megállapodás jött létre.

Az elsőfokú eljárás során csatolta a hatályában felfüggesztett fedezeti adásvételi szerződést, a felperes által a kölcsönszerződés megkötését megelőzően benyújtott kölcsönkérelmet, melyek alátámasztják és igazolják, hogy a felperes a kölcsönszerződés részévé vált Általános Szerződési Feltételeket kifejezett nyilatkozatával elfogadta.

A törzskönyv őrzésére vonatkozó alperesi jogosultságot nem törvény, hanem a felek között létrejött szerződések szabályozzák, arra nem vonatkozott a jogszabály által az opciós jogra előírt öt év.

Nem volt semmilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a felek a törzskönyv őrzésének szabályait az opciós jogtól, annak fennállásától függetlenül állapítsák meg, így teljesen jogszerű volt az ÁSZF, illetőleg az opciós jog megállapodás azon rendelkezése, amely szerint az alperes a törzskönyvet a tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig jogosult őrizni. Az alperes gépjármű törzskönyvének birtoklására vonatkozó jogosultsága az ÁSZF vonatkozó előírásain alapul.

A vételi jog alapítására vonatkozó megállapodás az alperesnek, mint a vételi jog jogosultjának az ezen jogcímen alapuló biztosítéki jogával összefüggésben szabályozza a törzskönyv kiadásának feltételeit.

A vételi jog alapítására vonatkozó szerződés 9. pontja szerint a törzskönyv kiadásának a vételi jog megszűnése - így pl. az érvényességi határidő lejárta - mellett konjuktív feltétele, hogy az adósnak mint kötelezettnek a kölcsönszerződés szerinti tartozásai is maradéktalanul megfizetésre kerüljenek, mely utóbbi feltétel a perbeli esetben nem áll fenn.

A 9. pont 2. bekezdése alapján egyértelmű, hogy a fizetési kötelezettség maradéktalan kiegyenlítése mindenképpen feltétele a törzskönyv kiadásának.

A 2. bekezdésben szereplő "és/vagy" fordulat helyes nyelvtani értelmezését figyelembe véve a 2. bekezdés az alábbi két esetkört szabályozza:

- a finanszírozó vételi jogával eddig az időpontig nem él, és a kötelezettnek az 1. pontban

hivatkozott kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalanul kiegyenlítésre kerül, vagy

- a kötelezettnek az 1. pontban hivatkozott kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalanul kiegyenlítésre kerül.

A fizetési kötelezettség maradéktalan kiegyenlítése mindenképpen szükséges a vételi jog alapításáról szóló megállapodás 9. pontja alapján, önmagában az opciós jog öt éves lejárata nem elegendő a törzskönyv kiadásához.

Az opciós megállapodás 9. pontja a felesleges szövegismétlés elkerülése céljából alkalmazta az és/vagy kötőszót, amelynek alkalmazása azonban egyáltalán nem teszi többértelművé a 9. pontot, az és/vagy kötőszó alkalmazása mellett is egyértelműen megállapítható, hogy a fizetési kötelezettség maradéktalan kiegyenlítése szükséges feltétele a törzskönyv kiadásának.

Az opciós megállapodás 4. pontja, továbbá az ÁSZF-nek a törzskönyvre vonatkozó rendelkezéseit tekinti irányadónak a vételi jog alapítására vonatkozó szerződésben részletesen nem szabályozottak tekintetében, amikor kimondja, hogy a gépjármű törzskönyvre vonatkozó egyéb rendelkezéseket a kölcsönszerződés egyedi és általános része tartalmazza. Az alperes a törzskönyvet az opciós jog fennállásától függetlenül a kölcsönszerződés egyedi részének és az ÁSZF-nek a rendelkezései alapján jogszerűen tartja a birtokában.

Az ÁSZF külön fejezetben szabályozza a törzskönyv alperes általi birtoklásának szerződési feltételeit. Az ÁSZF ezen előírásai rögzítik, hogy a felperes tudomásul vette, hogy a kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig kizárólag az alperes jogosult a törzskönyv hatóságtól történő átvételére és őrzésére, és az a feletti rendelkezésre. A 4. pont az opciós jogtól függetlenül a finanszírozási jogviszony biztosítékaként a törzskönyv őrzésére jogosultként az alperest jelöli meg mindaddig, amíg a felperes a tartozását maradéktalanul nem rendezi.

Az alperes törzskönyvvel való rendelkezési jogával felperes általi elfogadása tartalmában megfelel a Ptk. 114. § (2) bekezdése azon előírásának, hogy az elidegenítés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni, és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak, vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa.

A szerződés megkötésekor hatályos, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BRM. rendelet 87. § (4) bekezdése is alátámasztja az alperes törzskönyv őrzésére vonatkozó szerződési kikötéseinek jogszerűségét.

Az alperesnek a kölcsönszerződésből eredő követelése biztosítására a peres felek között fedezeti adásvételi szerződés is létrejött. Utalt a BH. 2002. 182. sz. eseti döntésére azzal, hogy a fedezeti adásvételi szerződés 4. pontja az ÁSZF 11. pontjának megfelelően kiköti, hogy az eladó a szerződés tárgyát képező gépjárművet az adásvételi szerződés 11. pontjában foglalt időpontig, azaz az adós tartozásának maradéktalan megfizetéséig el nem zálogosíthatja, egyéb módon nem terhelheti meg, és nem idegenítheti el, mely elidegenítési tilalom alapján az alperes ezen időpontig őrzésében tarthatja a gépjármű törzskönyvét.