BH 1992.1.6 I. A Magyar Köztársaság államhatárának engedély nélkül vagy meg nem engedett módon átlépése csak akkor bűncselekmény, ha azt fegyveresen követik el; ez utóbbi feltétel hiányában a cselekmény szabálysértést valósít meg [Btk. 217. §, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 6. §.].

II. Az a polgári személy, aki a külföldre szökést megkísérlő katonával együtt jogtalanul maga is el kívánja hagyni az ország területét, nem válik a katonai bűncselekmény részesévé. [Btk. 21. §, 343. § (3) bek.].

A katonai bíróság a polgári egyén II. r. vádlottat tiltott határátlépés büntette és tiltott határátlépés bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte.

A tényállás lényege szerint a honvéd I. r. vádlott együtt italozott az általa korábbról ismert II. r. vádlottal. Eközben elhatározták, hogy személyes jellegű problémák miatt Ausztriába távoznak, ahonnan majd valamelyik befogadó államba utaznak tovább.

A határátlépést a II. r. vádlott javaslatára még ezen a napon kívánták végrehajtani. Miután a honvéd I. r. vádlott polgári ruhába öltözött, gyalog indultak el, és az államhatárt 20 méterre közelítették meg, amikor elfogták őket. A II. r. vádlott az ellene már megindult büntetőeljárás alatt, az esti órákban a magyar államhatárt átlépte, és Ausztriába távozott, másnap azonban visszaadták a magyar határőrizeti szerveknek.

I. A katonai bíróság helyesen állapította meg a cselekmények jogi minősítését.

Ezt követően viszont 1990. január 1. napján hatályba lépett a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény. E törvény 20. §-ának (2) bekezdése a Btk.-t illetve az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14) Korm. rendelet módosította.