A Budapest Környéki Törvényszék G.40913/2015/11. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §, 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) 2. §, 10. §, 24. §] Bíró: Szabó Annamária

A Budapest Környéki Törvényszék dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd (1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 38) által képviselt Felperes Neve (....) felperesnek - a Tolnai Ügyvédi Iroda - dr. Tolnai Zsolt ügyvéd - (1036 Budapest, Perc u. 6.) által képviselt I. Rendű Alperes Neve (....) I. rendű alperes, valamint a személyesen eljáró II. R. Alperes Neve (....) II. rendű alperes ellen tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000,- (harminchatezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál írásban 3 példányban előterjesztett, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S

A ....... közjegyző által kiállított ........ ügyszámú közjegyzői okiratban szerződéskötő felekként a felperes és az alperesek kerültek feltüntetésre.

Az I. r. alperest az ............ tüntették fel (...........); képviseletében önálló aláírási joggal rendelkező képviselőként ....... járt el, ahol az aláíró kijelentette, hogy az általa képviselt hitelintézet létező pénzügyi intézmény, és ő jogosult e pénzügyi intézmény képviseletében az okiratban foglalni kért jognyilatkozatok megtételére.

A felperes és a II. rendű alperes adósként és zálogkötelezettként írták alá a közjegyzői okiratot, amely önálló zálogjoggal biztosított kölcsönszerződés deviza-alapú kölcsönhöz.

Az önálló zálogjogot alapító szerződés zálogtárgya a ......... helyrajzi számú ingatlan.

A szerződést 2009. november hó 09. napján kötötték meg.

A szerződés IV.4. pontja szerint "... a szerződő felek megállapítják, hogy a bank valamennyi szerződő fél részére a jelen szerződés aláírását megelőzően kellő időben átadta az üzletszabályzatot, és felhívta a figyelmüket az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételekre, - különös tekintettel annak az előtörlesztés és az ingatlan-biztosíték bérbeadásának feltételeire vonatkozó, más hitelintézetektől eltérő rendelkezéseire, valamint azon rendelkezéseire, amelyek a szerződő felek részére hátrányos jogkövetkezményeket tartalmaznak. Az adós és a zálogkötelezett kijelenti továbbá, hogy a hitelező üzletszabályzatát és a jelenleg érvényes hirdetményét szintén megismerte, és magára kötelezőnek elfogadta. A felek megállapodtak abban, hogy a banknak az e közjegyzői okiratba foglalt szerződések fennállása alatt mindenkor hatályos üzletszabályzatát, valamint hirdetményét kifejezetten a kölcsönjogviszony, valamint a kezesi jogviszony részévé teszik. Megállapodnak abban, hogy ezeknek az e közjegyzői okiratba foglalt szerződések fennállása alatt hatályos, mindenkori rendelkezései minden külön jogcselekmény nélkül kötelezőek a felekre.".

A hivatkozott rész a kölcsön-, hitel- és zálogszerződéshez kapcsolódó zárórendelkezések részét képezte.

A bíróság a fenti tényállást a peres felek által csatolt iratok alapján állapította meg.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a zálogszerződés részleges érvénytelenségét, a szerződés IV.4. pontja szerinti azon hivatkozását, mely szerint "... a szerződő felek megállapítják, hogy a bank valamennyi szerződő fél részére a jelen szerződés aláírását megelőzően kellő időben átadta az üzletszabályzatot, és felhívta a figyelmüket az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételekre, - különös tekintettel annak az előtörlesztés és az ingatlan-biztosíték bérbeadásának feltételeire vonatkozó, más hitelintézetektől eltérő rendelkezéseire, valamint azon rendelkezéseire, amelyek a szerződő felek részére hátrányos jogkövetkezményeket tartalmaznak. Az adós és a zálogkötelezett kijelenti továbbá, hogy a hitelező üzletszabályzatát és a jelenleg érvényes hirdetményét szintén megismerte, és magára kötelezőnek elfogadta. A felek megállapodtak abban, hogy a banknak az e közjegyzői okiratba foglalt szerződések fennállása alatt mindenkor hatályos üzletszabályzatát, valamint hirdetményét kifejezetten a kölcsönjogviszony, valamint a kezesi jogviszony részévé teszik. Megállapodnak abban, hogy ezeknek az e közjegyzői okiratba foglalt szerződések fennállása alatt hatályos, mindenkori rendelkezései minden külön jogcselekmény nélkül kötelezőek a felekre.".

A felperes kifejezetten a tényállásban meghatározott rendelkezések semmisségének megállapítását kérte, a szerződés IV.4. pontjából a fentieket kiemelve.

A felperes kereseti kérelme jogalapjaként az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A. § (2) bekezdésére, továbbá a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet 2. § a), b), d) pontjára, valamint a 93/13/ EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdésére hivatkozott, jogkövetkezményként azt kérte megállapítani, hogy a tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a felekre nézve.

Kérte továbbá az alperest perköltségben marasztalni, a jogszabályban meghatározott mértékű ügyvédi munkadíjat jelölte meg perköltségként.

Az I. r. alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, az ügyvédi munkadíjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján kérte megállapítani azzal, hogy a jogi képviselő Áfa fizetésére kötelezett.

Az I. r. alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a ....... napján megkötött szerződés anyagi jogi kötelezettje nem az I. r. alperes, hanem az ........ Mivel a kereset nem az anyagi kötelezettel szemben került megindításra, így a kereset elutasítását kérte.

Az I. r. alperes előadta, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) szerződéskötéskor hatályos 24. § (3) bekezdése alapján a valamely EGT államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, az Ftv. 10. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat nem kell rá alkalmazni, tehát a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet folytathat.