32015D1937[1]

A Bizottság (EU) 2015/1937 határozata (2015. október 21.) a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1937 HATÁROZATA

(2015. október 21.)

a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról

1. cikk

Létrehozás

E határozattal létrejön a független Európai Költségvetési Tanács (a továbbiakban: a Költségvetési Tanács).

2. cikk

Megbízatás és feladatok

(1) A Költségvetési Tanács tanácsadói minőségben hozzájárul az EUMSZ 121., 126. és 136. cikkében meghatározott többoldalú költségvetési felügyeleti funkció Bizottság általi ellátásához.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Költségvetési Tanács az alábbi feladatokat látja el:

a) A Költségvetési Tanács értékelést nyújt be a Bizottságnak az uniós költségvetési keret végrehajtásáról, különös tekintettel a költségvetési felügyelet határozatainak és végrehajtásának horizontális összhangjára, a különösen súlyos szabálysértésekre és az aktuális euróövezeti és nemzeti szintű költségvetési irányvonal megfelelőségére. Ezen értékelés keretében a Költségvetési Tanács javaslatokat tehet az uniós költségvetési keret jövőbeli alakítására is.

b) A Költségvetési Tanács gazdasági megfontolások alapján tanácsot ad a Bizottságnak az euroövezet egészére nézve megfelelő jövőbeli költségvetési irányvonalról. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait tiszteletben tartva tanácsot adhat a Bizottságnak a megfelelő nemzeti költségvetési irányvonalakról is, ennek azonban összhangban kell lennie az összesített euróövezeti költségvetési irányvonalra vonatkozó tanáccsal. Amennyiben a Költségvetési Tanács megállapítja, hogy a gazdasági és monetáris unió helyes működését kockázatok fenyegetik, úgy tanácsát kiegészíti a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek konkrét megfontolásával.

c) A Költségvetési Tanács együttműködik a 2011/85/EU tanácsi irányelv ( 1 ) 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő nemzeti költségvetési tanácsokkal. A Költségvetési Tanács és a nemzeti költségvetési tanácsok közötti együttműködés különösen a bevált módszerek cseréjére és az uniós költségvetési kerettel kapcsolatos ügyek közös értelmezésének előmozdítására irányul.

d) A Bizottság elnökének kérésére a Költségvetési Tanács eseti tanácsot ad.

3. cikk

Összetétel

(1) A Költségvetési Tanács az elnökből és négy tagból áll.

(2) A Költségvetési Tanácsra bízott feladatok ellátásának felügyeletéért és a helyes működés biztosításáért az elnök felel. A Költségvetési Tanács üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt és az egyik tagot a Bizottság elnökének a javaslatára a Bizottság nevezi ki, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnökkel és a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztossal folytatott konzultáció után. A másik három tagot a Bizottság elnökének a javaslatára a Bizottság nevezi ki, a nemzeti költségvetési tanácsokkal, az Európai Központi Bankkal és az eurocsoport üléseit előkészítő munkacsoporttal folytatott konzultáció után. A Költségvetési Tanács tagjainak és elnökének kiválasztása az esélyegyenlőségi politika keretében zajlik.

(3) A Költségvetési Tanács elnökének és tagjainak elismert nemzetközi szakértőknek kell lenniük, kinevezésükre érdemeik, készségeik, makrogazdasági és államháztartási szaktudásuk és vonatkozó költségvetési politikai és költségvetési gazdálkodási tapasztalataik alapján kerülhet sor.

(4) A Költségvetési Tanács tagjainak kinevezése három évre szól, egyszer megújítható. Rendkívüli körülmények esetén megbízatásuk legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A Költségvetési Tanács elnökét és tagjait különleges tanácsadóként nevezik ki, akiknek jogállását és javadalmazását az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5., 123. és 124. cikkének megfelelően határozzák meg.

(6) Az elnök és a tagok utazási és ellátási költségeit a Bizottság a belső szabályainak megfelelően megtéríti. Az említett költségek az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított rendelkezésre álló előirányzatok erejéig téríthetők meg.

(7) A Költségvetési Tanácsot titkárság támogatja, amely a titkárságvezetőből és a kijelölt támogató munkatársakból áll. A titkárság igazgatásilag a Főtitkársághoz tartozik, és a következő tevékenységeket látja el:

a) a Költségvetési Tanács döntéshozatali eljárásának támogatása a tanácsülések előkészítésével, a megvitatandó dokumentumok áttekintésével és a Költségvetési Tanács által kitűzött prioritások megvalósulásának nyomon követésével;

b) a Költségvetési Tanács számára nyújtott színvonalas elemző, statisztikai, igazgatási és logisztikai támogatás az elnök irányításával;

c) a nemzeti költségvetési tanácsokkal folytatott együttműködés biztosítása a Költségvetési Tanács 2. cikk szerinti megbízatásának és feladatainak támogatásához szükséges mértékben.

(8) A titkárságvezetőt a Bizottság nevezi ki, miután erről konzultációt folytatott az Európai Költségvetési Tanács elnökével. A titkárságvezető kinevezése három évre szól, egyszer megújítható. A titkárságvezető feladatai közé tartozik a Költségvetési Tanács létrehozásának előkészítése is. A titkárság tagjai tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők, akiket a titkárságvezető az elnök egyetértésével választ ki. A titkárság tagjait a Költségvetési Tanács tevékenységi területei szempontjából releváns végzettségük és tapasztalatuk alapján választják ki, majd kinevezik vagy kirendelik (mis à disposition). Rendkívüli körülmények esetén a kinevezésre jogosult hatóság a titkárságvezető megbízatását a Költségvetési Tanács megbízatásához igazodva meghosszabbíthatja.

(9) A (8) bekezdéstől eltérve, ha az Európai Költségvetési Tanács elnökét még nem nevezték ki, akkor a Bizottság közvetlenül nevezi ki a titkárságvezetőt.

4. cikk

Függetlenség

(1) A Költségvetési Tanács tagjai feladatuk ellátása során függetlenül járnak el, és nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől és szervektől, sem tagállami kormánytól, sem egyéb közjogi vagy magánjogi szervtől. A titkárság tagjai csak a Költségvetési Tanácstól fogadhatnak el utasítást.

(2) A Költségvetési Tanács tagjai az Elnök felé jelzik, ha bármely konkrét értékelés vagy vélemény tekintetében felmerülhet összeférhetetlenségük; az elnök meghozza a megfelelő intézkedéseket, és úgy is határozhat, hogy az érintett tag nem vehet részt az adott értékelés vagy vélemény elkészítésében és elfogadásában. Az elnök tekintetében az ilyen eseteket a Költségvetési Tanács határozattal rendezi.

5. cikk

Működés

(1) A Költségvetési Tanács csak legalább három tag - köztük az elnök - jelenléte esetén fogalmazhat meg tanácsot. A tanács megfogalmazásakor a Költségvetési Tanácsnak lehetőleg konszenzusra kell törekednie. Ha a konszenzus nem megvalósítható, akkor az ülésen az elnökkel együtt jelenlévő tagok egyszerű többségével határoz; a tartózkodás nem számít szavazatnak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Költségvetési Tanács eljárási szabályzatot fogad el.

(3) A Költségvetési Tanács az eljárási szabályzatnak megfelelően működik. A Költségvetési Tanács ülései nem nyilvánosak.

(4) A Költségvetési Tanács és az érintett bizottsági szolgálatok egyetértési megállapodásban rögzítik együttműködésük gyakorlati feltételeit, ideértve annak hatályát, módját és különösen a releváns információkhoz való hozzáférést.

6. cikk

Átláthatóság

A Költségvetési Tanács évente jelentést tesz közzé tevékenységeiről, amelyben összefoglalja a Bizottságnak adott tanácsait és értékeléseit.

7. cikk

Záró rendelkezések

Ez a határozat 2015. november 1-jén lép hatályba.

( 1 ) A Tanács 2011. november 8-i 2011/85/EU irányelve a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o.).