A Kúria Mfv.10094/2015/1. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 272. §, 275. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.170/2011/26., Nyíregyházi Törvényszék Mf.20163/2014/6., 3183/2015. (IX. 23.) AB végzés, *Kúria Mfv.10094/2015/1.*

***********

Mfv.I.10.094/2015/5.

A Kúria a dr. Moskovits Károly ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Józsa Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetés iránt a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 2.M.170/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.163/2014/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. november 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.163/2014/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes adóügyi ellenőr munkakörben fennállt közszolgálati jogviszonyát az alperes a 2011. február 7-én kelt felmentéssel - indokolás nélkül - megszüntette az ügyben irányadó 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. § (1) bekezdés alapján.

A felperes a módosított keresetében a felmentés jogellenességére, rendeltetésellenességére, és az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozással az alperesnek 7.236.000 forint 36 havi illetménynek megfelelő átalánykártérítésben és perköltségben marasztalását kérte, továbbá a felülvizsgálati eljárásban már nem érintett egyéb igényt is támasztott tanulmányi szerződésre hivatkozással.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.170/2011/26. számú ítéletével a keresetet elutasította, a felperest perköltségben marasztalta, rendelkezett arról, hogy az eljárási illeték az államot terheli.

Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes a hatályos és alkalmazandó Ktv. 17. § (1) bekezdés alapján járt el. A felmentés nem ütközött az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány), az Alaptörvény, az Európai Unió Alapjogi Chartája (továbbiakban: Alapjogi Charta), az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseibe. Az elsőfokú bíróság rögzítette továbbá, hogy az alperes nem sértette meg az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) ügyben alkalmazandó 4. §-át, eljárása nem minősül rendeltetésellenesnek. Megállapította továbbá, hogy a felperes nem valószínűsített olyan tulajdonságot, amely szerint a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §-a alapján a terhére a hátrányos megkülönböztetés megállapítható lenne. A közigazgatási és munkaügyi bíróság döntött a felperes egyéb (tanulmányi szerződés alapján előterjesztett) igényéről is.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A jogorvoslati kérelme indokolásában azt állította, hogy a döntés a Ktv. 17. § (1) bekezdésbe, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a 70/B. § (1) bekezdésébe, a 70. § (6) bekezdésébe, az 57. § (1) bekezdésébe, az 54. § (1) bekezdésébe ütközik. Utalt az Alkotmánybíróság 111/B/2011. számú határozatára. Álláspontja szerint a Ktv. 17. §-a az Alaptörvény alábbi rendelkezéseivel ellentétes: B) cikk (1) bekezdés, XII. cikk, XXIII. cikk (8) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés, és a II. cikk. A fellebbezés megjelölte az Alapjogi Charta 30. cikkét, az Mt. 4., 5. §-ai és a 6. § (3) bekezdés megsértését is. Emellett kérte, hogy a törvényszék kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Ktv. (1) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát.

A Nyíregyházi Törvényszék a 4.Mf.20.163/2014/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperest másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte, kimondta, hogy a fellebbezési eljárás illetékét az állam viseli.

A törvényszék az előtte folyó eljárást az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő előzetes döntéshozatalai eljárás befejezéséig felfüggesztette. Utóbbi bíróság döntése alapján a törvényszék az ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Ktv. megalkotásával Magyarország nem az Unió jogát hajtotta végre, ebből következően az ügy eldöntésénél az Alapjogi Chartának nincs jelentősége. Ezért a törvényszék az Alkotmánybíróság eljárásának (nemzetközi szerződésbe ütközés) kezdeményezésére irányuló kérelmet külön végzéssel elutasította.

A másodfokú bíróság helyesnek találta az elsőfokú bíróságnak a bírósághoz fordulás joga lehetőségéről szóló indokolását, a felperes a jogorvoslat lehetőségéről kapott tájékoztatást, és a bíróság a keresetét elbírálta.

A törvényszék szerint a lefolytatott széleskörű bizonyítás, a törvénynek megfelelő mérlegelés alapján meghozott és kellően indokolt volt az elsőfokú bíróságnak a rendeltetésellenes joggyakorlás és a hátrányos megkülönböztetés hiányáról szóló okfejtése.

Helyesnek találta azt is, miszerint az ügyben a 29/2011. (IV.7.) AB számú határozat folytán a Ktv. 17. § (1) bekezdése alkalmazandó volt, az alperes indokolás nélküli felmentése nem jogszabálysértő.

Mindezek miatt a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése és a 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a - tanulmányi szerződéssel kapcsolatos igény kivételével, amelyre nézve a jogerős ítéletet nem támadta - keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte.