A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.170/2011/26. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 54. §, 57. §, 70. §, 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 77. §, 78. §, 141. §, 163. §, 206. §, 233. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 6. §, 8. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. §, 33. §, 60. §, 71. §, 77. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 193. §, 194. §, 2012. évi V. törvény (Kttvá.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bodnár József, Fejes Tibor, Simori Károly

Kapcsolódó határozatok:

*Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.170/2011/26.*, Nyíregyházi Törvényszék Mf.20163/2014/6., 3183/2015. (IX. 23.) AB végzés, Kúria Mfv.10094/2015/1.

***********

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.M.170/2011/26. szám

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Moskovits Károly ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 17. szám) által képviselt (felperes neve, születési neve és címe) szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Józsa Zsolt ügyvéd (4024 Debrecen, Blaháné u. 2. II/201. szám) által képviselt (alperes neve és címe) szám alatti székhelyű alperes elleni munkaviszony megszüntetés iránt indult perében az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek ÁFÁ-val 190.310,- azaz (egyszázkilencvenezer-háromszáztíz) forint perköltséget.

A le nem rótt 179.800,- azaz (egyszázhetvenkilencezer-nyolcszáz) forint illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Nyíregyházi Törvényszékhez címzett, de a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság kioktatja a feleket, hogy amennyiben a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S :

A felperes (polgármesteri hivatal neve)-nál állt alkalmazásban adóügyi előadóként.

A kinevezési jogkör gyakorlója a jegyző volt.

A felperes határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyát (község neve)-on 2011. február 7-én kelt felmentéssel megszüntették a perbeli időszakban hatályos 1992. évi XXIII. törvény 17. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint.

A felperes felmentési ideje 2011. február 7-től kezdődött és 2011. április 7-én végződött.

A munkavégzés alól a felperest 2011. február 12. napjától 2011. április 7. napjáig felmentették.

A felperes fordult ügyvéd jogi képviselője útján kereseti kérelemmel a bírósághoz.

A felperes ügyvéd jogi képviselője útján kereseti kérelmét módosította.

Végső kereseti kérelmében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság az alperes mint munkáltatója által a részére 2011. február 7-én átadott felmentése jogellenességét állapítsa meg, és kötelezze az alperest 36 havi átlagkeresete, azaz bruttó 7.236.000,-Ft átalány kártérítés megfizetésére.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya az alperesnél 2011. május 9-én szűnt meg, és kötelezze az alperest az elmaradt egy havi illetménye, azaz bruttó 201.000,- azaz (bruttó kettőszáz-egyezer) forint megfizetésére.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 585.000,- azaz (ötszáznyolcvanötezer) felperes részére való megfizetésére, tekintettel a 2010. szeptember 7-én megkötött tanulmányi szerződésre.

Kérte az alperest perköltségben marasztalni, ami az ügyvédi munkadíjból áll, amelyet a pertárgyérték 5 %-a + ÁFA összegben jelölt meg.

Végső nyilatkozatában egy havi elmaradt illetménye megfizetésére már nem kérte kötelezni az alperest, tekintettel arra, hogy időközben az alperes ezt részére megfizette.

A felperes arra hivatkozott, hogy felmentése indokolást nem tartalmazott, mivel közszolgálati jogviszonyát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv. 17. §. (1) bekezdés) alapján szüntette meg (polgármesteri hivatal neve). Ezzel az intézkedéssel (polgármesteri hivatal neve) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 2. §. (1) bekezdésben szabályozott jogállamiság elvét a 70/B. §. (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. §. (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. §. (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát és az 54. §. (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogát sértette meg a felperesnek. Intézkedése emiatt is jogszabálysértő.

Az Alkotmánybíróság 111/B/2011. számú határozatában a köztisztviselők indokolás nélküli felmentésével kapcsolatban ezt megállapította.

Ugyanakkor a Ktv. 17. §. (1) bekezdése Magyarország Alaptörvényének Alapvetés című részének B. cikk (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét a szabadság és felelősség című részének XII. cikkben szabályozott munkához való jogot, a XIII. cikk (8) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, a XXVIII. cikk (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, a II. cikkben szabályozott emberi méltósághoz való jogot sértette.

(Polgármesteri hivatal neve) részéről, továbbá az Európai Unió Alapjogi Charta 30. cikkét szintén megsértették, amely a munkavállalóknak az indokolatlan elbocsátásokkal szembeni védelemhez való jogát rögzíti és amely szabályozás az Alkotmánybíróság szerint is a belső jog része, az Alkotmánybíróság 1068/B/2010. számú határozata. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját a 2007. évi CVXVIII. törvény hirdette ki, amelynek 52. cikkének (5) bekezdése szerint azt a tagállamok bíróságainak is figyelembe kell vennie.

(Polgármesteri hivatal neve) intézkedésével így a 2007. évi CVXVIII. törvény 30. cikkét megsértette, ezért intézkedése jogszabálysértő. A 30. cikk értelmezéséhez a 2009. évi IV. törvénnyel kihirdetett Európai Szociális Charta 24. cikkére hivatkozott a felperes, mivel abból merít, arra utal.

Megsértésre került továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke is.