A Nyíregyházi Törvényszék Mf.20163/2014/6. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 239. §, 253. §, 254. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. §, 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Dobó Katalin, Kostyákné dr. Vass Ágnes, Krajcsovics Józsefné dr. Illés Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.170/2011/26., *Nyíregyházi Törvényszék Mf.20163/2014/6.*, 3183/2015. (IX. 23.) AB végzés, Kúria Mfv.10094/2015/1.

***********

Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza

4.Mf.20.163/2014/6. szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Sipos és Moskovits Ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Moskovits Károly ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - a Dr. Józsa Zsolt Ügyvédi Iroda - dr. Józsa Zsolt ügyvéd által képviselt alperes neve szám alatti székhelyű) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása s jogkövetkezményei levonása iránt indult eljárásban a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. január 8-án meghozott 2.M.170/2011/26. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 18. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

ÍTÉLETET

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 20. 000 Ft (Húszezer forint) másodfokú perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság elutasította azt a módosított keresetet, melyben a felperes kérte a 2011. február 7. napján történt felmentése jogellenességének, valamint annak megállapítását, hogy a közszolgálati jogviszonya az alperesnél 2011. május 9-én szűnt meg, valamint az alperes kötelezését 36 havi átlagkeresetnek megfelelő bruttó 7.236.000,-Ft átalány-kártérítés, és a 2010. szeptember 7-én megkötött tanulmányi szerződéses jogviszonyból eredő 585.000,- Ft, valamint a perköltsége megfizetésére.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 190.310,- Ft perköltséget, és rendelkezett arról, hogy az eljárási illeték az állam terhén marad.

A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, és az alperes perköltség megfizetésére kötelezését, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő.

A fellebbező fél érvelése szerint a felperes felmentésénél alkalmazott Ktv. 17. § (1) bekezdése sérti az 1949. évi XX. törvény, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, a 70/B. § (1) bekezdésében, a 70. § (6) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdésében írt rendelkezéseket. Utalt arra a felperesi képviselő, hogy az Alkotmánybíróság az 1068/B/2010. számú határozatában a kormánytisztviselők, míg a 111/B/2011. számú határozatában a köztisztviselők indoklás nélküli felmentésével kapcsolatban ezt megállapította.

Hangsúlyozta, hogy a Ktv. 17. § (1) bekezdése M. Alaptörvényét is sérti, így a B. cikk (1) bekezdését, a XII. cikket, a XXIII. cikk (8) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, valamint a II. cikkben szabályozott emberi méltósághoz való jogot.

Továbbá az alperes intézkedésével megsértette a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét.

A felperesi képviselő szerint az alperes intézkedése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül a felperessel szemben, a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, intézkedése a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. és 5., valamint a 6. § (3) bekezdésébe is ütközik.

Az elsőfokú bíróság a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos tandíj megtérítési igénnyel összefüggésben széles körben bizonyítást folytatott le, de a bizonyítékokat tévesen, iratellenesen és okszerűtlenül értékelte. A bizonyítékokból helytelen, jogszabálysértő következtetéseket vont le, ezért e körben, a tényállása megalapozatlan.

Állította, hogy az alperesnek a tanulmányi szerződésben foglaltakra figyelemmel továbbfoglalkoztatási kötelezettsége is volt a felperessel szemben.

Kérte, a törvényszék kezdeményezze a Ktv. 17. § (1) bekezdésének nemzetközi szerződésbe való ütközésének vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Az alperes észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte lényegében saját helyes indokai szerint, és perköltsége megtérítését.