1094/H/1996. AB határozat

Zebegény Község Önkormányzatának a helyi népszavazás elrendelését elutasításó döntése törvényességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által helyi népszavazás elrendelésének elutasítása tárgyában hozott 82/1996. számú kt. határozat ellen benyújtott alkotmányossági panaszt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A Zebegényi Birtokosok Egylete helyi népszavazás kezdeményezésére aláírásgyűjtést szervezett. A gyűjtőivek aláírói a következő kérdés helyi népszavazásra bocsátását kezdeményezték: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat az előző rendszer évei alatt a zebegényi családoktól elvett, jelenleg az önkormányzat tulajdonában lévő 49 ha termőföld területből 23 ha termőföldet kárpótlási jegy ellenében visszaadjon a kárpótlásra jogosult zebegényi családok részére?"

A községi önkormányzat jegyzője az aláírást gyűjtő íveket 1996. június 21-én hitelesítette. Az aláírt íveket a kezdeményezők 1996. július 17-én nyújtották be. Az íveken szereplő 242 aláírás közül a Helyi Választási Bizottság 235 választópolgár aláírását találta hitelesnek. A képviselő-testület által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 12/1993. (XI. 26.) számú önkormányzati rendelet a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát a község választópolgárainak 15%-ában (122 választópolgár) határozta meg. A népszavazást kezdeményező választópolgárok száma így meghaladja az önkormányzat rendeletében megkívántat. Zebegény Község Képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jén tűzte napirendre a népszavazás elrendelésének kérdését. A képviselő-testület 82/1996. számú kt. határozatában a helyi népszavazás elrendelését megtagadta. Határozatát a következőképpen indokolta:

"A képviselő-testület csak olyan közügy önálló megoldását vállalhatja, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, vagy nem szabályoz. Az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról az 1991. évi XXV. törvény rendelkezett és a kárpótlási hivatalok hatáskörébe utalta. A hatályos rendelkezés nem jogosítja, illetve jogosította tel az önkormányzatot olyan döntés meghozatalára, mely szerint a tulajdonába került ingatlanokat az eredeti tulajdonosoknak, illetve örököseiknek visszaadja. Az önkormányzat tulajdonával önállóan, de "csak a törvények keretei között" rendelkezik, ezért a sérelmet még népszavazás útján sem áll módjában orvosolni." A határozat ellen a Zebegényi Birtokosok Egylete nyújtott be alkotmányossági panaszt. A panaszosok álláspontja szerint a képviselő-testület határozata jogszabálysértő, sérti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 47. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, mely szerint a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A népszavazási kezdeményezés jogszerű volt, mert olyan kérdés népszavazásra bocsátását kezdeményezték, amelyben - mivel az Ötv. nem zárja ki a népszavazás kiírását - helyi népszavazásnak helye van. Így az Ötv. rendelkezései alapján a képviselő-testületnek kötelessége lett volna az aláírás gyűjtő íven megfogalmazott kérdésben elrendelni a népszavazást. Ezért indítványozók azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy a jogsértő határozatot semmisítse meg és kötelezze a képviselő-testületet új, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára.

II.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányossági panasz megalapozatlan. A képviselő-testület jogszerűen utasította el a választópolgárok által kezdeményezett helyi népszavazás elrendelését.

Az Ötv. 47. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte." Az indítványozók által vitatott ügyben - mivel az önkormányzat rendeletében megkívántat meghaladó számú választópolgár kezdeményezte a népszavazást - a helyi népszavazás elrendelésének ez a feltétele teljesült.

Az Ötv. 47. § (2) bekezdésében foglalt előírás azonban nem jelenti azt, hogy a képviselő-testület minden további feltétel vizsgálata nélkül köteles kitűzni a népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A képviselő-testület a választópolgárok kezdeményezése esetén is csak akkor rendelheti el a választópolgárok által megfogalmazott kérdés népszavazásra bocsátását, ha abban törvényesen helye van népszavazásnak.

Arról, hogy mely kérdésekben van helye helyi népszavazás elrendelésének az Ötv. 46. §-a rendelkezik. Az Ötv. 46. § (3) bekezdése szerint helyi népszavazás a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, valamint önkormányzati rendelet megerősítésére rendelhető el. A 46. § (4) bekezdése pedig azokat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyeket határozza meg, amelyekben helyi népszavazás elrendelésének nincs helye. Ezek a következők:

a) a költségvetésről való döntés,

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdések, a képviselő-testület feloszlásának a kimondása.

Az Ötv. e rendelkezéseit figyelembe véve az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezése esetén is csak olyan ügyben rendelhető el helyi népszavazás, amelyben a döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, és amelynek népszavazásra bocsátását az Ötv. 46. § (4) bekezdése nem zárja ki.

Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Ötv. 48. §-a alapján kötelező a képviselő-testületre és a 2. § (2) bekezdése szerint önkormányzati döntésnek minősül. Így a népszavazáson hozott döntéssel szemben is alapvető követelmény, hogy törvényesnek kell lennie. Ebből, pedig az következik, hogy csak olyan kérdésben van helye helyi népszavazás kitűzésének, amelyben az érvényes és eredményes népszavazáson törvényes önkormányzati döntés hozható.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy a választópolgárok kezdeményezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, törvényes népszavazási döntés meghozatalára irányult-e.

Eljárása során az Alkotmánybíróság megkeresést intézett az önkormányzat jegyzőjéhez, amelyben tájékoztatást kért az indítványozók által vitatott képviselőtestületi határozat meghozatalának körülményeiről, indokairól. Válaszában a jegyző előadta, hogy a községben a termelőszövetkezet által kijelölt kárpótlási földalap nem nyújt fedezetet a kárpótlásra jogosultak föld szerzésre irányuló kielégítésére. A Zebegényi Birtokosok Egylete a helyi népszavazással azt kívánja elérni, hogy az önkormányzat azokból az önkormányzati tulajdonban álló földekből elégítse ki a kárpótlásra jogosultak igényét, amelyeket a termelőszövetkezet az 1965-70 közötti időszakban - mint nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeket - átadott a Magyar Állam tulajdonába, és amelyek mivel a tanács kezelésében voltak, az önkormányzatok megalakulása után az Ötv. 107. §-a, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba kerültek.

Az aláírásgyűjtő íveken megfogalmazott népszavazásra bocsátandó kérdésből, valamint a jegyző által adott tájékoztatásból következően a választópolgárok népszavazási kezdeményezése olyan kárpótlásra jogosultak termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének önkormányzati tulajdonú földekből való kielégítésére irányul, akik igényének kielégítésére a szövetkezet által kijelölt földalap nem nyújt fedezetet.

A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának szabályait, az ilyen igények kielégítését szolgáló kárpótlási földalap kijelölésére és a föltulajdon megszerzésének módjára vonatkozó rendelkezéseket a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 15-28. §-ai, az e törvény végrehajtására kiadott 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 23-52. §-ai, valamint a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény állapítja meg. E jogszabályok alapján a helyi önkormányzatok tulajdonában álló földek nem tartoznak a kárpótlásra jogosultak termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének kielégítését szolgáló földek körébe. Az 1991. évi XXV. törvény az önkormányzati tulajdonban álló földekre nem biztosít vételi jogot a kárpótlásra jogosultaknak. Az 1992. évi IL. törvény 9. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az állam az állami tulajdonban lévő földekből kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogosultak termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének kielégítésére, akik igényüket az 1. § szerint jelentették be és igényük kielégítésére a szövetkezet által kijelölt földalap nem nyújt fedezetet."

Az Ötv. 1. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kárpótlásra jogosultak termőföld megszerzésére irányuló igényének kielégítése állami és nem önkormányzati feladat. Nem minősül olyan helyi közügynek, amelynek megoldását a helyi önkormányzat akár a képviselő-testület, akár helyi népszavazás döntésével vállalhatná.

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja, valamint Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Az önkormányzat - ha törvény a tulajdonosi jogok gyakorlásában nem korlátozza - a tulajdonával szabadon rendelkezik. Az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés szabadsága elé többek között korlátot állít az Ötv. 78. §-a. Az Ötv. e rendelkezése kimondja, hogy az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzati tulajdon tehát célhoz kötött tulajdon abban az értelemben, hogy az önkormányzati célok, a helyi közfeladatok ellátását szolgálja. Helyi népszavazás sem kötelezheti a képviselő-testületet arra, hogy az önkormányzati tulajdonban álló vagyont - a közfeladatok ellátása szempontjából hátrányos feltételek mellett - olyan egyéni igények kielégítése érdekében értékesítse, amelyek kielégítése törvény alapján az állami szervek feladatkörébe tartozik.

Megállapítható tehát, hogy a választópolgárok olyan kérdésben kezdeményeztek helyi népszavazást, amely törvény alapján nem minősül a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügynek, és amelyben az eredményes népszavazás törvénysértő önkormányzati döntést eredményezne.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazás elrendelésének elutasításáról hozott 82/1996. számú kt. határozat nem törvénysértő, mert a választópolgárok népszavazási kezdeményezése olyan kérdés helyi népszavazásra bocsátására irányult, amelyben helyi népszavazás elrendelésének nincs helye. Így a képviselő-testület nem követett el jogszabálysértést, amikor a választópolgárok által kezdeményezett népszavazás elrendelését elutasította. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt elutasította.

Budapest, 1997. április 21.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró