BH 2010.4.94 A pályázat nyerteseként kinevezett, cégjegyzékbe bejegyzett vezérigazgató és az Rt. között - munkajogviszony hiányában - megbízási jogviszony jön létre [1997. évi CXLIV. tv. 24. és 30. §, Ptk. 474. és 483. §].

A felperes a 2003. június 27-én kötött megbízási szerződés alapján vezérigazgatói tevékenységet látott el az I. r. alperesnél. A II. r. alperes képviselőtestülete mint az I. r. alperes alapítója a vezérigazgatói feladatok ellátására pályázatot írt ki, amit a felperes nyert meg. A II. r. alperes a felperest kinevezte vezérigazgatóvá, díjazását havi 360 000 forintban állapította meg, egyéb juttatásként telefon- és gépkocsihasználatot, valamint legfeljebb 100%-ig terjedő prémiumot biztosított a részére. A II. r. alperes polgármestere megbízási szerződés kötésére tett ajánlatot, a felperes azonban a munkaszerződés megkötéséhez ragaszkodott. Újabb eredménytelen levélváltás után a képviselőtestület 2003. november 27-ei ülésén felhatalmazta a polgármestert, hogy a felperes igényeinek megfelelő tartalommal kössön megbízási szerződést. A polgármester ettől eltérő tartalmú megbízási szerződési ajánlatot tett a felperesnek, aki azt nem fogadta el. A felperest a képviselőtestület 2006. október 12-én, a határozott, 5 éves időtartam lejárta előtt visszahívta a vezérigazgatói tisztségből.

A felperes módosított keresetével 9 309 638 forint és kamatai mint elmaradt jövedelme megfizetésére kérte vagylagosan kötelezni az alpereseket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. r. alperest kötelezte 9 309 638 forint és kamatai megfizetésére, míg a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította.

A 193/2003. (XI. 27.) Öt. határozat és a kihallgatott tanúk vallomásai alapján megállapította, hogy a megbízási szerződés lényeges elemeiben a felperes és a II. r. alperes megállapodott. A szerződés a korábbi vezérigazgatóval kötött szerződés feltételeivel megegyező tartalommal létrejött. A szerződés részévé vált ily módon a szerződés határozott idő lejárta előtti felmondása esetére a felperest megillető juttatással kapcsolatos rendelkezés is. A szerződés érvénytelenségét a bíróság nem vizsgálta.

Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a keresetet az I. r. alperessel szemben is elutasította.

A tényállást azzal egészítette ki, hogy a II. r. alperes polgármestere a felperesnek küldött megbízási szerződési ajánlatát mindhárom alkalommal a II. r. alperes nevében tette, míg a felperes a munkaszerződés megkötésére, illetve a megbízási szerződésre az I. r. alperesnek tett ajánlatot.

A bíróság kifejtette, hogy az önkormányzati határozat felperessel történt közlésével a megbízási szerződés nem jött létre. Ugyanakkor a polgármester az alapító II. r. alperes, és nem az I. r. alperes képviseletében tett ajánlatot. Az I. r. alperes képviseletében kinyilvánított szerződési nyilatkozat megtételét a felperes nem bizonyította. Ezért a szerződés a felperes és az I. r. alperes között - a felperes által állított tartalommal, a perben érvényesített díjazásra vonatkozó rendelkezés tekintetében - nem jött létre.

A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a szerződés létrejöttének megállapíthatósága feltételezésével a megbízási szerződés érvénytelen lenne a Ptk. 200. § (2) bekezdésében megjelölt mindhárom okból. A szerződés vitatott rendelkezése elsősorban a jóerkölcsbe ütközött, mivel a megbízó a közpénzek terhére tényleges tevékenység kifejtése nélküli juttatás fizetésére vállalt kötelezettséget. A rendelkezés a Ptk. 483. § (4) bekezdésébe is ütközött, illetve a felmondási jog kizárásának a kijátszását jelentette.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes előadta, hogy a megbízási szerződés közte és az I. r. alperes között pályázatának benyújtásával és annak elfogadásával létrejött. A II. r. alperes képviselőtestülete a Gt. szabályainak megfelelően alapító jogköré­ben döntött a megbízási szerződés létrejöttéről és annak tartalmáról. Az Ötv. alapján a II. r. alperest képviselő polgármester képviseleti jogkörében a megbízási szerződés írásba foglalása és aláírása alkalmával ettől a döntéstől nem térhetett el. Ezért annak sem volt jelentősége, hogy a polgármester a II. r. és nem az I. r. alperes képviseletében aláírt szerződéstervezetet küldött meg a részére.

Vitatta, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem hiányában hivatalból foglalkozhatott a szerződés érvénytelenségének a kérdésével. A szerződés Ptk. 483. § (4) bekezdésébe ütközése megállapításának a Gt. rendelkezéseire tekintettel hiányzott az anyagi jogi alapja. A szerződés nem semmis a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján sem. Eljárásjogi okokból sérelmezte csatlakozó fellebbezésének az elutasítását is.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Az alperesek előadták, hogy a felperes és az I. r. alperes között írásbeli szerződés nem jött létre. Az önkormányzat az adott tartalommal történő szerződéskötésre hatalmazta csak fel a polgármestert. A határozat címzettje tehát nem az I. r. alperes, illetve a felperes volt, hanem a polgármester. Vitatták a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt eljárási szabálysértések megtörténtét is.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

A Legfelsőbb Bíróság nem osztja a másodfokú bíróság jogi álláspontját, amely szerint a felperes és az I. r. alperes között a megbízási jogviszony nem jött létre.