A Győri Törvényszék Mf.20870/2017/6. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 235. §, 239. §, 253. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 5. §, 9. §, 11. §, 27. §, 78. §, 83. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bertha Andrea, Mosonyi Eleonóra, Stániczné dr. Imre Csilla

Győri Törvényszék

2.Mf.20.870/2017/6. szám

A Győri Törvényszék dr. Petia Ügyvédi Iroda (dr. Petia Csaba ügyvéd, ....) által képviselt felperes neve (...) felperesnek dr. Dulin György ügyvéd (...) és dr. Besze Ágnes Viktória jogtanácsos által képviselt alperes (...) alperes ellen munkaviszony megszüntetésének érvénytelensége és jogkövetkezményei, sérelemdíj megfizetése iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében Győrött, 2017. évi szeptember hó 7. napján 5.M.63/2016/21. sorszám alatt meghozott ítélet ellen felperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A feljegyzett 637.200 (hatszázharminchétezer-kétszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével felperes keresetét elutasította. Kötelezte felperest alperesnek 398.000,- Ft + 107.460,- Ft Áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére és rendelkezett a feljegyzett eljárási illeték állam általi viseléséről.

Az indokolás szerint felperes pontosított keresetében a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés érvénytelenségére hivatkozva kérte munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását, elmaradt munkabér és kamatai, valamint 3 millió forint sérelemdíj és kamata iránti igényt is érvényesített.

Az elsőfokú bíróság a kereset elutasításának jogi indokai közt kifejtette, először a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló nyilatkozat érvénytelenségét vizsgálta. E körben rögzítette, kérdésre a felek egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a köztük fennállt munkaviszonyt a 2015. december 9. napján aláírt közös megegyezéssel szüntették meg, az ezt megelőző napon felperes által írt munkavállalói felmondás pedig csak előzménye volt ennek. Felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, hogy igazolja munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló dokumentum aláírásakor tévedésben volt, mely tévedést a másik fél okozott. Felperes jogi képviselője felperes tévedése kapcsán azt adta elő: felperes a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó nyilatkozata megtételekor tévedésben volt, amikor azt feltételezte, hogy a munkáltató oldalán irreleváns körülmények alapján (mobiltelefonján lévő üzenetek) és névtelen levélben tett állítások alapján szűnt meg vele szemben a munkáltatói bizalom, és ezt a tévedést egyértelműen alperes munkáltató okozta. Amikor felperes másnap a gépkocsi leadása érdekében megjelent alperesi munkáltató Helység-1-i irodájában, a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó közös megegyezést tartalmazó megállapodást írattak vele alá.

A megállapodás az előző napon írt és átadott felmondásra vonatozó utalást nem tartalmazott, felperest nem tájékoztatták arról, hogy a munkáltató a munkaviszonyt ezen megállapodás alapján kívánja megszüntetni, illetve hogy a megállapodás az előző nap átadott munkavállalói felmondás hatályát mennyiben érinti. Így felperes a részére átadott dokumentumot (munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése) abban a tudatban írta alá, hogy az az általa közölt felmondás kapcsán a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztratív kérdések rendezéséhez szükséges.

Ezzel szemben alperes azt adta elő, azért került sor a vizsgálatra, mert az általa megbízott magánnyomozótól olyan információi voltak alperesi társaságnak, hogy felperes személye egyértelműen azonosítható a vizsgált ügyben. Hangsúlyozta, nem az alperes vizsgálatot végző képviselői, hanem felperes kezdeményezte, hogy a munkaviszonya azonnali hatállyal kerüljön megszüntetésre. Alperes szerint nem AAA ajánlotta fel, hogy segítséget nyújtson felperes munkavállalói felmondása megszövegezéséhez, a 2015. december 9-i közös megegyezéses megszüntetést pedig felperes saját akaratából írta alá. Kiemelte, nem ellentétes a felperes december 8. napi nyilatkozata (munkavállalói azonnali hatályú felmondás), valamint a másnap aláírt közös megegyezéses dokumentum tartalma: felperes kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését, melyhez a munkáltató hozzájárult és ennek feltételeit másnap a felek egy közös megállapodásról szóló okiratban rendezték. Vitatta, hogy felperes tévedésben lett volna a közös megegyezés aláírásakor.

Az elsőfokú bíróság meghallgatta BBB HR és CCC értékesítési igazgatót.

A munkáltató részéről ők írták alá a felperes munkaviszonya közös megegyezéses megszüntetéséről szóló dokumentumot. Tanúként hallgatta meg továbbá a DDD és AAA tanúkat, akik egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy felperes meghallgatása során 2015. december 8. napján nem tudta tisztázni szerepét a hordómatricás visszaélésekkel kapcsolatban. Felperes úgy nyilatkozott, miután közölték vele, a munkáltató bizalma megrendült irányába, hogy azonnal fel akarja számolni munkaviszonyát.

A tanúk egybehangzóan nyilatkoztak arról is, felperes tisztában volt azzal, további munkavégzésre nem kerül sor a részéről a munkaviszonya lezárása miatt, illetve megerősítették, hogy felperes nem tartott igényt felmondási időre. AAA tanú hangsúlyozta, felperes nem kért haladékot, hogy átgondolja munkaviszonya megszüntetését, vagy annak módozatát.

Az elsőfokú bíróság a felek előadását, a becsatolt iratokat, illetve a tanúk vallomását értékelve megállapíthatónak találta, arról döntöttek a felek, hogy 2015. december 9. napján közös megegyezéssel azonnal kerüljön megszüntetésre felperes munkaviszonya. A bíróság nem találta bizonyítottnak felperes azon előadását, hogy tévedésben volt a dokumentum aláírásakor, mely tévedését a munkáltató okozta.

Megállapítható volt, hogy felperes akarata arra irányult már 2015. december 8. napján, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntesse, ezért írta saját kezűleg a 2015. december 8. napján kelt munkavállalói felmondását, majd a felek másnap ezt változtatták a felperes munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodásra, melyet felperes szintén elolvasott és aláírt. Így a jognyilatkozat érvénytelensége, annak anyagi jogkövetkezményei megállapítására irányuló igényt nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság.

Felperes 3 millió forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére vonatkozó kérelméhez kapcsolódóan rögzítette, felperes ezen igénye alapját adóan arra hivatkozott, hogy a személyiségi jogsértés azáltal valósult meg, hogy a hordómatricákkal kapcsolatos vizsgálat során alperes lementette a saját tulajdonú (de céges SIM kártyával működő) mobiltelefonjáról a személyes tartalmakat is, és ezen adatokra vonatkozóan is ellenőrzést végzett. Másrészt az ellene esetlegesen folyó büntetőeljárások létéről, állásáról, illetve vagyoni helyzetéről kérdezte munkáltatója.