A Debreceni Törvényszék G.40023/2010/13. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 277. §, 296. §, 305. §, 306. §, 307. §, 308. §, 326. §, 403. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §, 2007. évi CXXXIII. törvény 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék G.40023/2010/13.*, Szegedi Ítélőtábla Gf.30353/2010/2. (ÍH 2012.26), Kúria Pfv.22138/2010/7.

***********

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

Debrecen

5.G.40.023/2010/13.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Bihariné Dr. Kiss Katalin (4024 Debrecen, Kossuth u. 21. I/8.) ügyvéd által képviselt ... (...) felperesnek - a Dr. Kiss Miklós (4025 Debrecen, Petőfi tér 7.) ügyvéd által képviselt ... (...) alperes ellen hibás teljesítés iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6 336 290 (hatmillió-háromszázharminchatezer-kettőszázkilencven) Ft-ot és 733 197 (hátszázharmincháromezer-egyszázkilencvenhét) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 101 000 (százegyezer) Ft, az alperest, hogy 380 300 (háromszáznyolcvanezer-háromszáz) Ft eljárási és 380 200 (háromszáznyolcvanezer-kétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket fizessenek meg az államnak az állami adóhatóság felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, 3 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezésnek a tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Amennyiben a fellebbezésük csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a Legfelsőbb Bíróság ... számú végzésében megadott szempontok szerint lefolytatott bizonyítási eljárást követően rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes a tulajdonában álló, a valóságban D. település, R. út ... szám alatti ingatlanra egy 14 lakás és 13 gépkocsitároló, 4 lomtároló felépítésére irányuló építési tervet készíttetett. A D. Megyei Jogú Város ... Hivatal Műszaki Osztálya által kiadott építési engedély alapján kiszámított, az egyes társasházi lakásokra jutó telekhányadra adásvételi szerződést kötött a jelentkezőkkel.

A szerződés megkötését megelőzően az alperes képviselői és a vevők megtárgyalták a szerződés tartalmát. A vevők az építési engedélyes tervet, műszaki tartalmát a szerződés megkötése előtt megkapták, az alperes azonban a vevők figyelmét nem hívta fel arra, őket arról nem tájékoztatta, hogy a műszaki tartalom eltér az engedélyes építési tervtől, és aszerint már nem talajvíznyomás elleni, hanem csupán talajnedvesség elleni szigetelés kerül majd megvalósításra.

Az ingatlan telekhányadait megvásárló tulajdonostársak építőközösséget hoztak létre és 2002. március 4-én az építőközösség építési szerződést kötött az alperessel; az alperes elvállalta a D. település, R. út ... szám alatti ingatlanon a 14 lakásos társasház építési munkáit az engedélyes terv alapján a költségvetés szerint rögzített fix díjért, azaz 115 770 895 Ft-ért.

A szerződés rendelkezett arról, hogy az építkezés teljes költsége az 5./ pontban az egyes lakások és garázsok vonatkozásában meghatározott teljes építkezési költségek összege. A felek I. osztályú minőségű kivitelezésben állapodtak meg.

A szerződés kimondta, hogy az a mellékletekkel érvényes. A 2. számú melléklet a műszaki tartalom volt, abban a vízszigetelés munkanemnél a talajnedvesség elleni bitumenes nehézlemezes szigetelés szerepelt, míg az engedélyes építési tervben a talajvíznyomás elleni szigetelés.

Az építési munkákat az alperes 2002. január 12-én elkezdte, az építőközösség 2002. március 23-án bízta meg Sz. S.-t a műszaki ellenőri feladatok végzésével, ezen időpontra már a pince színt elkészült, a födémszerkezetének a vasszerelése folyt.

A felek a szerződést két alkalommal módosították, 2002. május 15-én a ... hőszigetelőrendszer kialakítására vonatkozóan, míg 2002. október 15-ei pótköltségvetés a közművekre való rácsatlakozással kapcsolatos.

Az épület műszaki átadása 2003. január 20-án megtörtént, az építési hatóság a használatbavételi engedélyt a ... számú határozatával a felülépítményre megadta.

Az ingatlan telekhányadait megvásárló, a későbbiekben építőközösségi szerződést kötő tulajdonostársak 2003. január 27-én az ingatlanon fennálló közös tulajdonukat társasházzá alakították, a társasházi tulajdon az ingatlan-nyilvántartásba 2003.

augusztus 13-án bejegyzésre került.

Az alperes az építési szerződést hibásan teljesítette, az építmény kivitelezése során eltért az engedélyes építési tervtől. A pince teherhordó szerkezete eltér a tervben leírtaktól, a változtatás során alkalmazott szigetelés miatt fennáll annak a veszélye, hogy hosszabb távon nem biztosított a talajnedvesség elleni szigetelés. A tervtől eltérő hibás kivitelezés az ingatlan felperesi tulajdonban lévő szerkezeteinél 2 415 491 Ft-os értékcsökkenést okoz.

A társasház közösség közös tulajdonában lévő teherhordó falak minősége és a vasbetonfödém kialakítása nem felelt meg a léghanggátlás, lépéshang-szigetelés és hangvédelmi követelményeinek. A falazat ... tégla beépítésével került megépítésre, amely akusztikai szempontból nem megfelelő. A közös tulajdonban lévő épületrészeknél a hangszigetelési hibák miatt jelentkező értékcsökkenés mértéke 3 920 800 Ft.

A megépített hulladéktároló csak részben felel meg a vonatkozó előírásoknak, a hibák utólagos kijavítási költsége a tervezési díjjal együtt 400 000 Ft.

A szomszéd épület kéménymagasítási munkái szerepeltek a 2001. augusztus 1-i dátumú engedélyes építési tervben, annak költségeit az alperesi költségvetés nem tartalmazta, azonban ez egy olyan műszakilag szükséges munka, amely nélkül az épület rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.

A használat során észlelt hiányosságokról, hibákról a lakók tájékoztatták az alperest, történtek garanciális javítások, azonban a felek között a vita fennmaradt.