9/1999. OIT szabályzat

a bíróságok igazgatásáról

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 39. §-ának q) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Bszi. 74. §-ának (3) bekezdésére, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjj.) 33. §-ára és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 39. §-ában foglaltakra figyelemmel a bíróságok igazgatásának szabályait az alábbiakban határozza meg.

I.

A szabályzat hatálya

1. §

(1) A szabályzat hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, a megyei (fővárosi) bíróságra (a továbbiakban: megyei bíróság), a helyi és a munkaügyi (együtt: helyi bíróság) bíróságra terjed ki.

(2) Nem alkalmazhatók a Legfelsőbb Bíróság igazgatására a szabályzat azon rendelkezései, amelyek kizárólag az ítélőtáblára, a megyei bíróságra, a helyi bíróságra, illetve e bíróságok vezetőire vonatkoznak.

A bírósági vezetői tisztségek létesítése, a Fővárosi és a megyei bíróságokon működő kollégiumok[1]

2. §

(1) A Bszi. 63-68. §-aiban felsorolt vezetői állások betöltésére vonatkozó pályázati felhívást az OIT hivatalos lapjában kell közzétenni, ezen kívül a felhívás más hivatalos lapban is közzétehető.

(2) A kinevezésre jogosult a vezetői állás betöltésére vonatkozó határidő lejárta előtt legalább 90 nappal, illetve az állás váratlan megüresedését követően haladéktalanul gondoskodik az állásra vonatkozó pályázat kiírásáról és közzétételéről.

(3) A vezetői tisztség lemondás folytán történt megszűnése esetén, az erre vonatkozó bejelentést követően haladéktalanul intézkedni kell a pályázat kiírása és annak közzététele iránt.

3. §

(1) A megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságon és a Bjj. 108. §-ának (4) bekezdésében meghatározott nagyobb létszámú helyi bíróságon a Bszi. 70. §-ának (5) bekezdése szerint elnökhelyettest kell kinevezni.

(2) A nyolc engedélyezett bírói létszámot meg nem haladó helyi bíróságon - az illetékes megyei bíróság elnökének javaslata alapján - elnökhelyettesi állás létesítése engedélyezhető.

(3) Amennyiben a helyi bíróság létszáma a nyolc engedélyezett bírót meghaladná, az (1) bekezdés, illetve ha az engedélyezett bírói létszám nyolc fő alá csökkenne, a (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) Elnökhelyettesi állás hiányában, a helyi bíróság elnökét a bíróság Szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Szmsz.) megnevezett bíró esetileg helyettesíti.

4. §[2]

(1)[3] A Fővárosi Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, közigazgatási, a megyei bíróságokon büntető kollégium, ha pedig a megyei bíróságon 2001. november 1-jén az önállóan működő gazdasági kollégiumba tartozó megyei bírósági bírói létszám a 10 főt eléri, illetve meghaladja, önálló gazdasági kollégium és összevont polgári-közigazgatási kollégiumok működnek, míg a többi bíróságon összevont polgári-gazdasági-közigazgatási kollégiumok működnek.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének javaslata alapján különösen azon a bíróságon működhet kollégiumvezető-helyettes, ahol a kollégiumon belül több ügyszak (szakág), illetőleg legalább három fellebbviteli tanács működik.

5. §

(1) Csoportvezető bíró azon a bíróságon nevezhető ki, ahol legalább nyolc bíró, vagy igazságügyi alkalmazott irányítása, ellenőrzése miatt indokolt.

(2) A megyei és a nagyobb helyi bíróságon csoportvezető bíró kinevezése engedélyezhető az (1) bekezdésben meghatározott létszám alatt is.

6. §

Csoportvezető-helyettes bírói állás létesítése azokon a bíróságokon kezdeményezhető, ahol a csoport létszáma ezt indokolja.

7. §

A 3. § (2) bekezdésében és a 4., 5., 6. §-okban meghatározott vezetői tisztség létesítéséről az OIT határoz.

Eljárás a bírósági vezető felmentésekor

8. §

(1) Amennyiben a bírói testület a Bszi. 79. §-ának b) pontja, illetve a Bszi. 83. §-ának b) pontja alapján kezdeményezi a vezetői tisztség alóli felmentést, a kinevező a vizsgálatot a Bszi. 74. § (1) bekezdése alapján 30 napon belül elrendeli.

(2) A kinevező vagy az általa kinevezett vizsgáló (a továbbiakban: vizsgáló) a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg az érintett vezetőt írásban értesíti, tájékoztatja a vizsgálat köréről, lefolytatásának módjáról.

9. §

A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről szóló intézkedésnek megfelelően:

a) a vezető intézkedéseit tartalmazó igazgatási iratokat megvizsgálja,

b) tájékoztatást kér a vezető közvetlen felettesétől a vizsgálat alá vont vezetői tevékenységéről,

c) beszerzi a bírói testületek, érdekképviseleti szervek véleményét,

d) meghallgatja a vezetőt.

10. §

(1) A vizsgáló az eljárás eredményéről elkészült jelentését a vizsgálat elrendelését követő 45 napon belül a kinevezőnek átadja.

(2) A kinevező - a döntése előtt - a jelentést a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint a vezető részére kézbesíti.

(3) A vezető a jelentésre a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásban észrevételt tehet.

11. §

A kinevező a vizsgálat eredménye alapján határoz a vezető azonnali hatályú felmentéséről, vagy egyéb intézkedéséről.

12. §

(1) Azonnali hatályú felmentés esetén a vezetőt - az erre vonatkozó okiratban - tájékoztatni kell a Bszi. 74. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogorvoslati lehetőségről. Az okiratot a Pp. szabályai szerint kell a felmentett vezetőnek kézbesíteni.

(2) Amennyiben a vezető még a vizsgálat befejezése előtt tisztségéről lemond, az eljárás megszüntetése mellett a lemondásnak a Bszi. 75. §-ában foglalt szabályait kell alkalmazni.

13. §

A kinevező a vizsgálat eredményeként hozott döntéséről és annak indokairól a felmentést kezdeményező bírói testületet a döntést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja.

II.

A bírósági vezetők igazgatási, felügyeleti feladatai, a vezetés módszerei

14. §

(1) A bíróság elnöke az irányító és ellenőrző munkájában jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a tervezési és értekezleti rendszert, a tájékoztatást, a jelentéstételi kötelezettséget valamint az ellenőrzés e szabályzatban meghatározott különböző formáit.

(2) A helyi bíróság elnöke a bírákat, a titkárokat, a fogalmazókat, a végrehajtási ügyintézőket a megyei bíróság elnöke által a reá az Szmsz.-ben átruházott, más igazságügyi alkalmazottakat önálló munkáltatói jogkörében irányítja és ellenőrzi. E tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a megyei bíróság elnökét.

(3) A helyi bíróság elnöke, valamint más bírósági vezető igazgatási jogkörében jogosult és köteles megtenni minden olyan intézkedést, amelyek az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését elősegítik.

A bírósági igazgatási tevékenység tervezése (munkaterv)

15. §

(1) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke éves munkatervet készít, amelyet a Bszi.-ben, a Bjj.-ben és az Iasz.-ban, valamint az OIT határozataiban foglaltak, továbbá a kollégiumok, a helyi bíróságok, a bírói testületek és az érdekképviseleti szervek javaslatainak figyelembevételével állít össze.

(2) A helyi bíróság elnöke az Szmsz. rendelkezései alapján munkatervet készít, amelyet a megyei bíróság elnöke hagy jóvá.

(3) A bíróság munkaterve különösen az alábbi témaköröket tartalmazza:

a) az összbírói, megyei, helyi bírói, vezetői, ülnöki értekezletek időpontjai, előre tervezhető napirendje,

b) az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontja, előre tervezhető napirendje,

c) a vizsgálatok és a bírák munkája értékelésének ütemezése, felelősei,

d) az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok tervezése (iratselejtezés, épületek rendjének vizsgálata, biztonsági kérdések stb.),

e) a bírósági gazdasági hivatal vezetője időszakos jelentésének időpontja,

f) az ügyeleti rendszer megszervezése, a szabadságok kiadása,

g) az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezése,

h) a honvédelmi és a polgári védelmi, valamint tűz- és munkavédelmi vizsgálatok témája, időpontja, felelősei,

i)[4] az informatikai főosztály, osztály, csoport vezetője beszámolójának időpontja, eseti vizsgálata.

(4) A tájékoztatónak a mellékletben megadott szempontokon kívül tartalmaznia kell a bíróság(ok) előtt álló legfontosabb feladatokat.

(5) Az elkészült munkatervet az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke az OIT Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal), a helyi bíróság elnöke a megyei bíróság elnökének minden év január 31-ig megküldi.

Az értekezleti rendszer

16. §

(1)[5] Az ítélőtábla és a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a munkatervben előzetesen meghatározott időpontban, évente legalább egy alkalommal április 30-áig összbírói értekezletet tart, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, az OIT elnökét, valamint a Hivatal vezetőjét az értekezletre meghívja.

(2) Az értekezleten a bírói tanács elnökének lehetőséget kell biztosítani a tájékoztatója megtartására és annak megvitatására.

(3)[6] Az elnöki tájékoztató tárgyidőszaka az összbírói értekezletet megelőző év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időtartam.

(4)[7] A tájékoztatónak tartalmaznia kell a bíróság(ok) előtt álló legfontosabb feladatokat.

(5) A tájékoztatót követően lehetőséget kell biztosítani az értekezlet tagjainak és a meghívottaknak a véleményük kifejtésére, a munkaszervezéssel kapcsolatos javaslataik előterjesztésére.

(6) Az összbírói értekezleten elhangzott munkaszervezési és egyéb javaslatokra a bíróság elnökének lehetőleg még az értekezleten szóban, vagy 30 napon belül írásban választ kell adnia.

(7)[8]

(8)[9]

17. §

(1) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart.

(2) Az ítélőtábla és megyei bíróság elnöke a vezetőtársai javaslatai figyelembevételével készíti elő a vezetői értekezletet. Az értekezletre készült írásbeli előterjesztéseket az elnök - szükség szerint - még az értekezlet előtt megküldi a résztvevőknek.

(3) A vezetői értekezlet résztvevői:

a) az ítélőtáblán: az ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, a kollégiumok vezetői, szükség szerint a bírói tanács elnöke, a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: a BGH) vezetője,

b) a megyei bíróságon: a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, a kollégiumok vezetői, a helyi bíróságok elnökei, szükség szerint a bírói tanács elnöke, a BGH vezetője.

(4) A vezetői értekezletre meg kell hívni a Hivatal vezetőjét, valamint a Bjj. 119. § (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos napirendre az érintett érdekképviseleti szervek helyi vezetőit.

(5) A helyi bíróság elnöke az értekezleten tájékoztatást ad az általa vezetett bíróság ítélkezéssel kapcsolatos feladatainak teljesítéséről.

(6) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke az értekezlet eredményeként dönt az időszerű igazgatási feladatokról.

(7) A megyei bíróság elnöke a megyei bíróságot érintő kérdésekben megyei bírósági vezetői értekezletet tarthat, amelyen az Szmsz.-ben meghatározott személyek vesznek részt.

18. §

Az ítélőtábla, a megyei és a helyi bíróság elnöke a vezetői munka folyamatosságának biztosítása érdekében - szükség szerint - eseti értekezletet tart, amelyen az általa meghívottak vesznek részt.

A vezetői ellenőrzés formái és módszerei

19. §

(1) A megyei bíróság elnöke a szabályzat 14-19. §-aiban írtak alkalmazásával figyelemmel kíséri, hogy a bírósági vezetők:

a) miként teljesítik az igazgatási tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, az OIT szabályzatokban, az ajánlásokban, a határozatokban, a bíróság munkatervében és Szmsz.-ében meghatározott feladataikat,

b) számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását,

c) hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait.

(2) A megyei bíróság elnöke legalább háromévente előzetesen megadott szempontok alapján írásban beszámoltatja a helyi bíróságok elnökeit.

(3) A beszámoló általánosítható tapasztalatait a vezetői értekezlet megtárgyalja, és a megyei bíróság elnöke meghatározza a feladatokat.

(4) A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla elnöke az általa vezetett bíróság sajátosságainak megfelelően végzi az ellenőrzést.

20. §

(1) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait az elnökhelyettesre, vagy más bírósági vezetőre az Szmsz.-ben foglaltak szerint állandó jelleggel átruházhatja.

(2) A felülvizsgálati és másodfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke igazgatási feladatokkal e szabályzat 23. §-ában meghatározottak figyelembevételével, míg egyéb igazgatási feladatokkal kizárólag ideiglenes jelleggel bízható meg.

21. §

Az elnökhelyettesre átruházott állandó jellegű igazgatási feladatok lehetnek különösen:

a) a személyi döntések előkészítése,

b) a bírák képzésének, a fogalmazók, titkárok oktatásának, foglalkoztatásának megszervezésével összefüggő feladatok,

c) a megyei és az önálló bírósági végrehajtók, végrehajtó jelöltek, végrehajtási ügyintézők eljárásának, ügyvitelének, működésének, törvényességi felügyelete,

d) a közjegyzői irattár felügyelete,

e) az igazgatási panaszok intézése,

f) az igazságügyi szakértőkkel és az ülnökökkel kapcsolatos feladatok ellátása,

g) a jogszabályok, szakkönyvek, folyóiratok beszerzésének koordinálása.

22. §

(1) A kollégiumvezető feladata különösen:

a) a bírák, a felülvizsgálati, másodfokú ügyeket tárgyaló tanácsok ítélkezési tevékenységének figyelemmel kísérése, elemzése,

b) a vitás jogalkalmazási kérdések elemzése, a kollégium összehívása és az előterjesztés elkészítése,

c) a másodfokú ügyeket tárgyaló tanácselnökök feljegyzései általánosítható tapasztalatainak évenkénti összegzése, hasznosítása,

d) az eljárási határidők és ügyviteli szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérése,

e) a jogegységi eljárással összefüggő feladatok ellátása, elvi határozatok rendszerezése, elemzése,

f) a fogalmazók és a bírósági titkárok képzése,

g) közreműködés a bírák munkájának értékelésében,

h) a panaszügyek intézése.

(2) A kollégiumvezető az általa vezetett testület munkájáról a bíróság elnökét folyamatosan tájékoztatja, és évente vezetői értekezleten beszámol a kollégium, valamint saját igazgatási tevékenységéről.

(3) A kollégiumvezető a hatáskörébe tartozó feladatokat a helyettese, valamint az irányítása alá tartozó kollégium esetenként megbízott felülvizsgálati, vagy másodfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke, bírája, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese, továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője és csoportvezető-helyettese bevonásával látja el. A nevezettek megbízásáról a bíróság elnökét előzetesen tájékoztatnia kell.

(4) A kollégiumvezető-helyettes a távollétében a kollégiumvezetőt helyettesíti, valamint ellátja az Szmsz.-ben meghatározott feladatait.

23. §

(1) A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati és másodfokú, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság másodfokú ügyeket tárgyaló tanácsának elnöke (a továbbiakban: tanácselnök) felelős az általa vezetett tanács ügyeiben az eljárási és ügyviteli határidők megtartásáért, ennek érdekében a hozzá beosztott bírákat irányítja, ellenőrzi.

(2) A tanácselnök a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatra felhívja a kollégiumvezető figyelmét.

(3) A tanácselnök megbízás alapján részt vesz a bírák ítélkezési tevékenységének, továbbá a hozzá beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésében.

(4)[10]

Tanácselnöki feljegyzés[11]

23/A. §[12]

(1)[13] Az ítélőtábla tanácsának és a megyei (fővárosi) bíróság másodfokú tanácsának elnöke (a továbbiakban: tanácselnök) folyamatosan - kivéve, ha az érintett bíróság elnöke ezt minden ügyben elrendeli - vezeti a megyei (fővárosi) és helyi elsőfokú bírák ítélkező tevékenységéről készített feljegyzéseket. E dokumentumokat az érintett bírákkal történő megismertetés céljából félévente átadja az ítélőtábla, illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnökének.

(2) Az ítélőtábla elnöke a tanácselnöki feljegyzéseket késedelem nélkül megküldi a megyei (fővárosi) bíróság elnökének, aki e dokumentumokat, illetve a megyei (fővárosi) bíróság másodfokú tanácselnöki feljegyzéseit továbbítja a megyei (fővárosi) bíróság szakági kollégiumvezetőjének.

(3)[14] A megyei (fővárosi) bíróság kollégiumvezetője intézkedik arról, hogy az érintett bírák a feljegyzések tartalmát évente egy alkalommal kötelezően megismerjék. Az ismertetés történhet személyesen a kollégiumvezető, illetve felkérésére a feljegyzéseket készítő tanács elnöke, vagy más megyei (fővárosi) bírósági bíró által.

(4)[15] Amennyiben személyes ismertetésre kerül sor és azt nem a megyei (fővárosi) bíróság feljegyzést készítő tanácselnöke végzi, a kollégiumvezető az említett feljegyzést készítő tanácselnököt, illetve az érintett bíró elnökét meghívja a megbeszélésre.

(5)[16] A feljegyzést az azonnali intézkedést igénylő kérdésekben - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - haladéktalanul továbbítani és az érintett bíróval ismertetni kell.

(6)[17] A feljegyzéseknek tartalmaznia kell az adott ügyben hozott első- és másodfokú határozat számát, fajtáját, továbbá - az anyagi jogi, az eljárásjogi és az ügyviteli szabályok helyes vagy helytelen alkalmazását egyaránt vizsgálva - különösen a tárgyalások előkészítésére és a per vezetésére, az esetleges kényszerintézkedések, kényszereszközök alkalmazására vagy hiányára vonatkozó tényeket, a kitűzés és az írásba foglalás időszerűségét, valamint a határozatok szerkesztését jellemző adatokat.

(7) Ha a bíróra vonatkozóan korábban tanácselnöki feljegyzés ismertetésére került sor, úgy indokolt értékelni, hogy munkavégzésében történt-e, s ha igen milyen irányú változás.

(8)[18] A feljegyzéseknek a (6) bekezdésben foglalt tartalmi elemek figyelembe vételével történt vezetése során a bírói függetlenség pervezetésben, döntésben való megnyilvánulása nem szenvedhet sérelmet.

(9) Az ítélőtábla és a megyei (fővárosi) bíróság kollégiumvezetője szakmai vezetői tevékenysége részeként ellenőrzési hatáskörében folyamatosan figyelemmel kíséri a tanácselnöki feljegyzések vezetésének rendszerességét, tartalmi elemeinek meglétét, az ítélőtábla illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnökéhez történő továbbításának időszerűségét, a megyei (fővárosi) bírósági kollégiumvezető pedig a bírákkal való időszakos megismertetés teljesülését is. Amennyiben mulasztást tapasztal, azonnal intézkedik az említett feladatok megjelölt határidőben történő pótlásáról, s megvizsgálja elmaradásuk okait.

(10) A kollégium vezetője évente összegzi a tanácselnöki feljegyzések általánosítható tapasztalatait, s a kollégium munkatervében tervezi e témakör megvitatását.

(11) A tanácselnöki feljegyzéssel érintett bíró az értékelés tartalmára észrevételt tehet, amelyet írásban rögzíteni kell.

24. §

A csoportvezető és a csoportvezető-helyettes feladatait az Szmsz. határozza meg.

25. §

A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott, vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg.

26. §

(1) A bíróság elnökének felhívására az igazgatásuk alá tartozó bírák, igazságügyi alkalmazottak jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak.

(2) A bíróság elnöke az Szmsz.-ben feljogosíthat más bírósági vezetőket, hogy előzetes engedélyével e vezetők a hatáskörükbe tartozó kérdésekben jelentést kérhessenek.

III.

A bírák munkarendje

27. §

(1) A helyi bírák az ügyelosztási rend által meghatározott ügycsoportban heti rendszerességgel 2 napon, évente legalább 80-90 teljes tárgyalási napon ítélkeznek. A tárgyalási napok arányos elosztásától a helyi bírósági elnök engedélyével lehet eltérni. Igazolt távollét esetén a tárgyalási napok száma a kiesett idővel arányosan csökken.

(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság (PKKB) elnöke, elnökhelyettese, a kollégiumvezetője és helyettese az ügyelosztási rendben meghatározott ügycsoportban az Szmsz.-ben előírt mennyiségű napon tárgyalnak.

(3) A felülvizsgálati, illetőleg a másodfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban, heti rendszerességgel legalább évi 80-90 tárgyalási napon vezeti a tanácsot, kivéve, ha jelentős számú tárgyaláson kívüli ügyben elnököl, vagy nem peres ügyeket is intéz.

(4) A felülvizsgálati, illetőleg másodfokú ügyeket tárgyaló bírósági tanácsba beosztott bíró az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban, heti rendszerességgel legalább évi 80-90 tárgyalási napon ítélkezik és a tárgyaláson kívüli, vagy nem peres ügyek elbírálásában is részt vesz.

(5) A cégügyekben eljáró bíró évi tárgyalási napjainak számát - amennyiben peres ügyekben is eljár - a megyei bíróság elnöke határozza meg.

(6) A megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság elnöke legalább évi 20-30, a nyolc engedélyezett bírói létszámot meghaladó bíróság elnöke legalább évi 40-50, az engedélyezett öt-nyolc bírói létszám közötti bíróság elnöke legalább évi 60-70, az engedélyezett öt bírói létszám alatti bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott számú napon tárgyal.

(7) A helyi bíróság elnökhelyettese legalább évi 50-60, a helyi bíróság csoportvezetője legalább évi 70-80, a helyi bíróság csoportvezető-helyettese az (1) bekezdésben meghatározott számú napon tárgyal.

(8) Az Szmsz. a helyi adottságok figyelembevételével az (1)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

28. §

(1) A bíró az ügyeket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - érkezési sorrendben köteles kitűzni. A sorrendtől a tárgyalási napok teljesebb kihasználása érdekében lehet eltérni.

(2) Soron kívüli ügyekben valamennyi eljárási cselekményt soron kívül kell elvégezni.

29. §

(1) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, illetve a megyei bíróság elnöke kérelemre határozott vagy határozatlan időre engedélyezheti, hogy a bíró (tanácselnök) - a tárgyalási napok kivételével - a munkáját részben, vagy egészben a bíróságon kívül végezhesse.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként más bírósági vezető részére, az ítélkező tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához bíróságon kívüli munkavégzést írásban engedélyezhet.

30. §

(1) A bíróságon kívüli munkavégzés lehetőségét igénybe vevő bíró köteles bejelenteni a bíróság elnökének vagy megbízottjának, hogy munkaidő alatt hol érhető el.

(2) A bíró a munkaidejében az elnök rendelkezésére a bíróságon haladéktalanul köteles megjelenni.

31. §

A bíróságon kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem a kötelezettségeinek megfelelően végzi, így különösen, ha:

a) önhibájából rendszeresen nem használja ki a tárgyalási napokat,

b) indokolatlan írásba foglalási késedelmei vannak,

c) tartósan és nem objektív okok miatt a tőle elvárható teljesítményt nem éri el,

d) önhibájából hosszabb ügyintézési késedelmekkel dolgozik.

32. §

A bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély visszavonását követően újabb kérelem hat hónap eltelte után nyújtható be. A kérelemről, a bíró közvetlen vezetőjének javaslata alapján, a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, vagy a megyei bíróság elnöke dönt.

IV.

A bírói munka igazgatási ellenőrzése

33. §

(1) A bíróság elnöke - vezetőtársai közreműködésével - folyamatos ellenőrzéssel elősegíti a bíróságon folyamatban lévő ügyek eljárási határidejének és az ügyvitel szabályainak megtartását, ésszerű határidőn belüli befejezését.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke szükség szerint jogosult megvizsgáltatni különösen:

a) a havi tárgyalási napok számát, kihasználtságát,

b) a per (ügy) előkészítés gyakorlatát, a kitűzés sorrendjét,

c) a halasztással, elnapolással egyidejű új határnap kitűzésének gyakorlatát,

d) az elrendelt soronkívüliség érvényesülését,

e)[19]

(3) A helyi bíróság elnöke a kitűzött ügyek iratai és a tárgyalási napló összevetése alapján folyamatosan ellenőrzi a tárgyalási napok kihasználtságát.

(4) A helyi bíróság elnöke és elnökhelyettese, csoportvezetője és csoportvezető-helyettese önállóan is köteles a (2) bekezdés e) pontjának kivételével elvégezni az (1)-(3) bekezdésekben írt vizsgálatokat. Az elvégzett vizsgálatokról feljegyzést kell készíteni a szükséges intézkedések meghatározásával.

V.

Az igazgatási felügyeleti vizsgálatok

34. §

(1)[20] Az OIT a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. § a) pontjában biztosított igazgatási ellenőrzési tevékenysége gyakorlásának egyik eszköze az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke által a mellékletben meghatározott szempontok szerint évente összeállított tájékoztatója.

(2)[21] Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke az OIT részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót az április 30. napjáig küldi meg a Hivatalnak.

(3)[22] A Hivatal a tájékoztatót - a bírósági elnök igazgatási tevékenységére és a bíróság helyzetére vonatkozó véleményével együtt - az OIT-nak megküldi.

35. §

(1) A Hivatal az OIT határozata alapján az ítélőtáblán és a megyei bíróságokon igazgatási vizsgálatot folytat.

(2) A Hivatal a vizsgálat keretében:

a) tájékozódhat az érintett bíróság munkaszervezésének hatékonyságáról, az ügyintézés időszerűségéről, a panaszok okairól és azok elintézéséről,

b) az érintett bíróság elnökének közreműködésével betekinthet a tárgyalási naplóba, perkönyvbe, az igazgatási iratokba, valamint egyéb nyilvántartásokba,

c) az érintett bíróság elnökének közreműködésével az ügyiratokba való betekintéssel a helyszínen ellenőrizheti az eljárási és ügyviteli határidők megtartását,

d) értékelheti a személyi ügyekben hozott döntéseket, a bírói álláshelyek betöltésének tervszerűségét,

e) tájékozódhat a bírói utánpótlás (fogalmazók, titkárok) foglalkoztatásának és képzésének rendszeréről,

f) információt kérhet az adott bíróság, vizsgálattal közvetlenül nem érintett vezetőitől, valamint a bírói testületek és érdekképviseletek vezetőitől az általuk észlelt igazgatási hiányosságok okairól.

(Az elhangzottakról az információt adó személyek megjelölésével írásbeli feljegyzést kell készíteni, amelyet mellékletként csatolni kell a vizsgálati jelentéshez.)

g) ellenőrizheti a személyi juttatással kapcsolatos gazdálkodást, a pénzügyi szabályok megtartását, a gazdálkodás rendjét, különösen a beruházásra, felújításra, karbantartásra fordított pénzösszegek felhasználását,

h) véleményezheti az informatikai rendszerek működésének hatékonyságát.

(3) Az OIT elnöke a Hivatal által elkészített vizsgálati jelentést a bíróság elnökének megküldi, amelyre az elnök a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásban észrevételt tehet.

(4) Az OIT a vizsgálati jelentést és az észrevételt az ülésén megtárgyalja, majd ennek eredményeként határoz.

A helyi bírósági vezetők igazgatási munkájának ellenőrzése

36. §

(1) A helyi bíróság vezetőjének igazgatási tevékenységét a megyei bíróság elnökének tájékoztatójához adott szempontok figyelembevételével, az érintett bíróság sajátosságainak megfelelően kell értékelni.

(2) A helyi bíróság vezetőjével szemben különösen akkor kell elrendelni a vizsgálatot, ha:

a) a megyei bíróság elnöke a helyi bíróság vezetőjének beszámolóját nem fogadja el,

b) a vezető igazgatási tevékenységében rendszeresen visszatérő hiányosságok, vagy késedelmek tapasztalhatók.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben vizsgálni kell különösen:

a) a vezetése alatt álló bíróság sajátos jellemzőit (létszám, ügyforgalom egyedi vonásait),

b) az igazgatási jogszabályok, OIT szabályzatok, ajánlások, határozatok, és az eljárási valamint ügyviteli szabályok megtartását,

c) az elnök ítélkezésben való részvételét,

d) az igazgatási tevékenység során tanúsított önállóságot, problémamegoldó, konfliktus-feloldó képességet, a munkaszervezés hatékonyságát és az érdekegyeztetés gyakorlatát,

e) az információ-áramlás biztosítását,

f) a megyei bírósági vezető döntéseinek végrehajtását,

g) a vezetői feladatok megosztását,

h) az ügyfélfogadás rendjét,

i) a panaszügyintézést,

j) a soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlatát, annak ellenőrzését.

A szabályzat hatálybalépése

37. §

A szabályzat 1999. július 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a helyi bírósági elnökhelyettesi állásokra vonatkozó 66/1998. (VII. 1.) OIT határozat.

Melléklet az 1999. évi 9. számú szabályzathoz

Szempontok az összbírói értekezlet tájékoztatójához

1.) A bíróságok személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége.[23]

2.) A munkavégzés tárgyi feltételei, a bírósági informatika.

3.) A bíróságok pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása.

4.) A bíróság(ok) ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és a fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések. A bírák egyéni munkaterhe bíróságonként és ügyszakonként. A bírák egyéni teljesítményének ellenőrzése, ezek módjai és tapasztalatai.

5.) A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata, ellenőrzésének tapasztalatai[24]

6.) A megyei (fővárosi) bírósági elnök által a helyi vezetők részére kitűzött előző évi igazgatási feladatok teljesítése vagy azok elmaradásának okai. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések.[25]

7.) A tábla, a megyei (fővárosi) bíróság elnökének más szervekkel való kapcsolata.[26]

8.) A tábla, a megyei (fővárosi) bíróságok által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai.[27]

9.) A titkárok, fogalmazók foglalkoztatásának és értékelésének tapasztalatai.[28]

10.) A bíróságon kívüli munkavégzés szabályozása, ezek alkalmazása és megvonásának tapasztalatai.[29]

11.) A panaszügyintézés gyakorlata, az abból leszűrhető tapasztalatok.[30]

12.) Az OIT előző évi tájékoztatóra vonatkozó, valamint az OIT-nak az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó belső határozatainak teljesítése, vagy elmaradásának oka. A tábla, a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által a következő évre kitűzött célok és feladatok.[31]

13.) A központi intézkedést igénylő javaslatok.[32]