12/2003. (IV. 9.) AB határozat
a 2/2003. (I. 8.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 2/2003. (I. 8.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Terdik György 2002. december 12-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) azzal, hogy országos népszavazást kíván kezdeményezni a következő kérdésben:
"Akarja-e Ön, hogy még az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás előtt ügydöntő népszavazás kötelezze az Országgyűlést: hozzon határozatot arról, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalás keretében a Kormány tárgyalja újra "A tőke szabad áramlásáról" szóló fejezetet és onnan vegye ki a termőföldet?"
Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Határozatában az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban; Ve.) 118. § (5) bekezdésében foglalt alaki feltételeknek, ugyanis az aláírásgyűjtő íven nincs feltüntetve az "aláírást gyűjtő polgár aláírása" rovat.
A népszavazás kezdeményezője a Ve. 130. § (1) bekezdése alapján - a törvényben megállapított határidőn belül - 2003. január 22-én kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a 2/2003. (I. 8.) OVB határozat ellen. Álláspontja szerint a Ve. 118. § (5) bekezdése a már aláírt gyűjtőívek hitelességi feltételéül szabja az aláírást gyűjtő polgár aláírását, s az aláírásgyűjtő ív "biztosítja a kért aláírás jogszerű lehetőségét, így az O.V.B. által megjelölt formai ok miatt nem kifogásolható csak az aláírt Kérdőív hitelesítése során".
2. A Ve. 117. § (1) bekezdése alapján az OVB a "jogszabályi feltételeknek megfelelő" aláírásgyűjtő ívet hitelesíti. A jelen ügyben vizsgált határozatában az OVB-egyebek mellett - a Ve. 118. § (5) bekezdését alkalmazta. Ez a rendelkezés kimondja: "Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el." Az OVB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a Ve. 118. § (5) bekezdéséből az következik, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán külön rovatot kell feltüntetni az aláírást gyűjtő polgár aláírása számára.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Ve. 118. § (5) bekezdése nem határozza meg egyértelműen az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának kötelező megjelenési formáját. A Ve. nem támaszt olyan követelményt, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán külön megjelölt hely álljon rendelkezésre az aláírást gyűjtő polgár aláírására.
A Ve. 153. § (1) bekezdésének e) pontjában a törvény felhatalmazta a belügyminisztert, hogy az aláírásgyűjtő ív mintáját rendeletben állapítsa meg. Ezen felhatalmazás alapján a belügyminiszter 34/2002. (XII. 23.) BM rendelete (a továbbiakban: rendelet) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az országos népszavazáson és az országos népi kezdeményezésen 5. számú mellékletének 6. mintája meghatározta az aláírásgyűjtő ív mintáját. A minta tartalmazza az aláírásgyűjtő polgár aláírására szolgáló rovatot. A "Kötelezően használandó nyomtatványok jegyzéke és mintái" című, 5. számú melléklet 20. pontja szerint a népszavazás kezdeményezőjének a rendeletben megállapított minta alapján kell elkészítenie és az OVB-hez hitelesítésre benyújtania az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát.
A rendelet 23. §-a kimondja: "Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, [...] rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett országos népszavazás vagy népi kezdeményezés során kell alkalmazni." A rendelet 2002. december 23-án került kihirdetésre, így 2003. január 1-jén lépett hatályba. Mivel a jelen ügy tárgyát képező népszavazási kezdeményezésre 2002. december 12-én került sor, a rendelet ebben az ügyben nem alkalmazható. Ebből következően jelen ügyben nincs olyan alkalmazandó jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen előírná, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán fel kell tüntetni az aláírásgyűjtő polgár aláírására szolgáló rovatot.
3. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése kimondja: "A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam." Az Alkotmánybíróság az 56/1991. (XI. 8.) AB határozata óta követett gyakorlata szerint: "A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket." (ABH 1991, 454., 456.)
A népszavazáshoz való jog az Alkotmány 2. § (2) bekezdéséből és a 70. § (1) bekezdéséből eredő alapvető jog. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a népszavazáshoz való jog mint alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyűjtését), illetve a szavazásban való részvételre. Eme alanyi jog korlátait az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelően csak törvény állapíthatja meg. [987/B/l990/3. AB határozat, ABH 1991, 527., 528-529.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331., 343-344.]
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése nem tagadható meg azon az alapon, hogy az nem tartalmaz külön rovatot az aláírást gyűjtő polgár aláírása számára. Sem a Ve. 118. § (5) bekezdése, sem más, jelen ügyben alkalmazható jogszabály nem foglal magában olyan rendelkezést, amely a népszavazást kezdeményező állampolgárok számára egyértelművé tenné, hogy milyen módon kell helyet biztosítani az aláírást gyűjtő személyek aláírásának, s ezért jelen ügyben ilyen konkrét követelményt a hitelesítési eljárásban részt vevő szervek sem támaszthatnak a népszavazást kezdeményezőjével szemben.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a 2/2003. (I. 8.) OVB határozatot megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság, figyelemmel az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 45/H/2003.