BH 1998.1.14 A "HUNGARO" szóelem védjegykénti lajstromozhatóságának feltételei [1969. évi IX. tv. (Vt.) 3. § (1) bek., 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM r. (Vtvr) 2. § (1) bek., 1997. évi XI. tv. 117. § (1) bek.].

Az OTH határozatával a kérelmező védjegybejelentését, amelyben a "Hungaro Didact" megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte a 42. áruosztályba sorolt "vásárok és kiállítások tervezése, szervezése és kivitelezése; kongresszusok, ülések, előadások és szemináriumok tervezése, szervezése és kivitelezése" szolgáltatásokra, elutasította. Az elsőfokú bíróság végzésével e határozat megváltoztatása iránti kérelmet ugyancsak elutasította. Az elsőfokú bíróság - az OTH-val egyező - álláspontja szerint a védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. (Vt.) 3. §-ának (1) bekezdése értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha megtévesztésre alkalmas. A 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM számú együttes rendelet (Vtvr.) 2. §-ának (1) bekezdése alapján akkor alkalmas megtévesztésre a megjelölés, ha az áru származása tekintetében félrevezetheti a vásárlókat. A lajstromozni kért megjelölés magyar származásra utal, holott a szolgáltatást nyújtó védjegyjogosult külföldi cég. Miután a származás helye tekintetében a megtéveszthetőség fennáll, nincs jelentősége annak, hogy a szolgáltatást mely országban kívánja nyújtani a jogosult. Emellett maga a megjelölés erre nem is utal.

Az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésében a kérelmező a végzés megváltoztatását és a megjelölés lajstromozásának elrendelését kérte. Kiegészített álláspontja szerint a védjegy azt kívánja kifejezni, hogy a szolgáltatásokat Magyarországon nyújtják, vagy külföldön magyar részvétellel. Ez a megjelölésből megállapítható. Arra utalt, hogy a Hungaro szóelem más elfogadott védjegyek esetén is megtéveszthető lehet ilyen indokok alapján.

A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, jelenleg hatályos 1997. évi XI. tv. 117. §-ának (1) bekezdése alapján a kérelem és a fellebbezés elbírálására a korábban hatályos Vt. szabályait kellett alkalmazni. A Vtvr. 2. §-ának (1) bekezdése alapján megtévesztésre alkalmas a megjelölés, különösen akkor, ha az áru tulajdonsága, minősége, rendeltetése, származása tekintetében félrevezetheti a vásárlókat. Nem részesülhet tehát védjegyoltalomban a megjelölés, ha fennáll annak a lehetősége, hogy félrevezeti a felsoroltak tekintetében a vásárlókat. A "Hungaro" szóelem előtagként arra utal, hogy a szolgáltatás "a magyarokkal kapcsolatos". A Didact pedig valamilyen oktatásra vagy módszerre utal. A megjelölés kézenfekvő fordítása tehát "magyar módszernek" felel meg. Ebből a megjelölésből a szolgáltatást igénybe vevő elsődlegesen arra következtethet, hogy a megjelölés alatt megrendezendő szolgáltatást magyar cég nyújtja. Ez a szolgáltatás származása tekintetében félrevezetheti a vásárlókat. Ezt a lehetőséget a megjelölés alapján nem lehet kizárni, ami önmagában alapot ad arra, hogy a megjelölés a védjegyoltalomból ki legyen zárva.