BH 2023.7.180 I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétben 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve - ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges - értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.].

II. Nem áll be a kézbesítési fikció, ha az értesítés kézbesítésének megkísérlésére sem került sor. A meg nem történt kézbesítés határidő nélkül, és nem csak annál a bíróságnál kifogásolható, amelynek eljárásában a kézbesítésre, illetve annak megkísérlésére sor került; és ha az feltétlen eljárási szabálysértéshez vezet, annak jogkövetkezményeit időhatár nélkül - akár az arra való hivatkozás hiányában is - alkalmazni kell [Be. 133. § (2) bek. és (3) bek. a) pont].

[1] A kerületi bíróság a 2021. május 26-án kihirdetett ítéletével a terheltet járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt 5 hónap, fogházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a D. Járásbíróság büntetővégzésével kiszabott 7 hónap - eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés végrehajtását, és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 30 000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. október 12-én meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, egyúttal kötelezte a terheltet a másodfokú eljárásban felmerült 7 200 forint bűnügyi költség megfizetésére.

[3] A jogerős ügydöntő határozatot "perújítási indítvány" megnevezéssel a terhelt védője támadta meg.

[4] Indítványában kifejtette, hogy a terhelt részére címzett, a törvényszék által kitűzött nyilvános ülésre szóló, "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett értesítés nem tekinthető szabályszerűen kézbesítettnek, mert az utóbb kezdeményezett postai kivizsgálás eredményeként a levélküldeményről szóló postai értesítőt a kézbesítő nem a címhelyen állította ki.

[5] Erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a "kézbesítési vélelem" megdőlt, így a terhelt önhibáján kívül esett el attól, hogy a nyilvános ülésen megjelenve a büntetéskiszabás körében a javára szóló körülményeket előadja.

[6] Indokai alapján a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontjában írt okból perújítás elrendelésére, egyben "a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével" az alapügyben kiszabott szabadságvesztés félbeszakítására tett indítványt.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő felülvizsgálati indítványként értékelt beadványa nyomán az indítványt törvényben kizártnak tartotta.

[8] A Be. 132-133. §-ában és az 598-599. §-ában írt szabályok áttekintését követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terheltnek címzett, a másodfokú bíróság nyilvános ülésére szóló értesítés kézbesítésére vonatkozó kézbesítési fikció 2021. szeptember 9-én beállt. Az ezt követő három hónap elteltét követően kézbesítési kifogás előterjesztésének nincs helye, és e határidő elmulasztását a védő sem vitatta indítványában.

[9] A BH 2019.101. számon közzétett eseti döntés elvi tartalmát idézve arra a következtetésre jutott, hogy az értesítés kézbesítése nem tekinthető ugyan szabályszerűnek, de az adott esetben nem a másodfokú bíróság intézkedése, hanem a Magyar Posta Zrt. mulasztása volt az oka annak, hogy a szabadon lévő terhelt a lakcímére küldött értesítésről nem szerzett tudomást. E jogsérelmet azonban nem felülvizsgálati eljárásban látta orvosolhatónak, hanem a Be. 133. § (1) bekezdés a) pontján alapuló kézbesítési kifogás útján, megjegyezve egyúttal, hogy a kézbesítési kifogás benyújtására a Be. 133. § (2) bekezdésében szabott jogvesztő határidő már lejárt.

[10] Mivel pedig a kézbesítéssel összefüggésben a másodfokú bíróságot nem terhelte mulasztás, a felülvizsgálati indítványban felrótt abszolút hatályú eljárási szabálysértést sem látta megvalósultnak.

[11] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizártat utasítsa el.

[12] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében az indítványban foglaltakat fenntartotta.

[13] Okfejtése szerint a terhelt kézbesítési kifogását kizárólag a jogerős határozatról való tudomásszerzését követően, a postai vizsgálat eredményének ismeretében terjeszthette (volna) elő, amely szükségképpen csak a kézbesítési fikció beálltától számított három hónapon túli időpontra eshetett.

[14] Ekként a terhelt "a postai kézbesítés szándékos szabotálása" miatt nem vehetett részt a nyilvános ülésen.

[15] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[16] A védő beadványát nem felülvizsgálati indítvány címén terjesztette elő, és kérelmének elbírálását a törvényszéktől várta, ezért a Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy annak elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel.

[17] A beadványok, nyilatkozatok elbírálásának alapvető rendező elve szerint azokat soha nem a megnevezésük, hanem mindenkor a tartalmuk szerint kell megítélni (BH 2003.355.). Az Alkotmánybíróság gyakorlata ugyanezt a rendező elvet követi (3227/2013. (XII. 12.) AB végzés [14] bekezdés, 3156/2013. (VII. 24.) AB végzés [14] bekezdés).

[18] Nem vitásan perújítási okot jelent(ene), ha az alapügyet a bíróság a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárásban fejezte (volna) be [Be. 637. § (1) bek. g) pont].

[19] A másodfokú bíróság azonban nem a Be. CI. Fejezete szerint, azaz nem a Be. 747. § (3) és (4) bekezdésében írt feltételek meglétének ellenőrzését követően, és nem a Be. 750. § (2) és (3) bekezdésében írt eljárási rendben bírálta el az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket. A Be. CI. Fejezete szerint lefolytatott külön eljárás hiányában pedig értelemszerűen a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontjában írt perújítási ok megvalósulása sem vetődhet fel.

[20] Ehelyett a védő valójában azt kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság szabályszerűnek nem tekinthető értesítés alapján tartotta meg a nyilvános ülést a terhelt távollétében, az eljárást jogerős ügydöntő határozattal befejezve.

[21] Ez pedig - a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írtakra figyelemmel - a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okra való hivatkozásnak feleltethető meg, így a védő beadványa megnevezése ellenére is kizárólag felülvizsgálati indítványként bírálható el.

[22] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.

[23] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.