57. BK vélemény
a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása miatti büntetőjogi felelősségről[1]
A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.
I. 1. A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 18. §-a értelmében nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét.
2. A kábítószer sajátos hatása, az ún. kábítószer-függőség csak akkor vezethet az elkövető beszámítási képességének korlátozására vagy kizárására (Btk. 17. §), ha betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.
3. A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek, amennyiben elérik az elmebetegség szintjét, kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét.
II. 1. A kábítószer fogyasztása alatt értendő az elkövető (a fogyasztó, kábítószer-használó) minden olyan magatartása, amelynek közvetlen következménye, hogy a kábítószer a szervezetébe jut.
A kábítószer fogyasztója a kábítószer birtoklásának bűncselekményét akkor is elköveti, ha nem maga termesztette, állította elő vagy tartotta a kábítószert, hanem mástól, a saját használatára szerezte meg.
2. A kábítószer "termesztése" olyan növény termesztését jelenti, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók.
3. A kábítószer előállításának olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye a kábítószer.
4. Kábítószert kínál, aki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív; kábítószert átad, aki azt más személy birtokába adja.
5. a) Kábítószert forgalomba hoz az, aki azt - akár ellenérték fejében, akár ingyenesen - több személy részére juttatja.
b) Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában.
III. A Btk. 180. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető ok nem alkalmazható annak a javára, aki a kábítószert más részére is termeszti stb., azt másnak kínálja vagy átadja, illetve azt forgalomba hozza, azzal kereskedik.
I. 1. a) A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság, a III. számú Büntető Elvi Döntésében már korábban iránymutatást adott az önhibából eredő bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről. Ez az iránymutatás változatlanul irányadó, de a gyakorlati tapasztalatok alapján és az igazságügyi elmekórtan jelenlegi állásának megfelelően - a bódult állapot vonatkozásában - kiegészítésre szorul.
A különféle kábítószerek és kábító hatású anyagok, biológiai értelemben véve, tudatzavart okoznak. Ennek a tudatzavarnak a jellege és foka nagymértékben függ a szer milyenségétől, mennyiségétől, de még ugyanazon szer és személy esetében is - különböző időpontokban - igen eltérően nyilvánulhat meg.
Nincs tehát szokványos, kábítószertől való bódult állapot, hanem különböző bódult állapotok vannak, amelyek formája és mélysége igen változatos lehet, és sokkal inkább eltérnek egymástól, mint a szeszes ital fogyasztásából eredő szokványos részegségi állapotok. Közös vonásuk azonban, hogy nem tekinthetők a kóros részegséghez hasonló kivételes állapotnak, hanem - jellegüknél fogva - a szokványos részegséggel azonos elbírálás alá esnek.
b) A kábítószerek vagy kábító hatású anyagok ismétlődő fogyasztásának hatására a kábítószer-fogyasztóknál kábítószer-függőség alakulhat ki. Ez a fizikai és pszichikai függőség azonban, mindenekelőtt a kábítószer utáni vágy, az ún. kábítószeréhség mint a függőség egyik tünete, általában nem tekinthető az elmeműködés olyan kóros állapotának, amely korlátozza az elkövetőt a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
Ha tehát a kábítószerfüggő személy kábítószerrel visszaélést vagy függőségével összefüggésben más bűncselekményt követ el, a Btk. 17. §-ának a büntetőjogi felelősséget kizáró vagy korlátozó rendelkezései nem alkalmazhatók a javára.
Más a helyzet, ha a kábítószer-függőség már betegség szintű személyiségzavart okoz. Az ilyen személyiségzavar korlátozhatja vagy kizárhatja az elkövető beszámítási képességét, és erre tekintettel a Btk. 17. § (1), illetve (2) bekezdése alkalmazható a javára.
Ugyancsak korlátozhatja vagy kizárhatja az elkövető beszámítási képességét a kábítószer-fogyasztás folytán kialakuló elmebetegség vagy szellemi leépülés.
c) A kábítószerhez való hozzájutás hiányában a fizikai és pszichikai függőségben szenvedő személynél ún. megvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezek elérhetik az elmebetegség szintjét, s ez esetben a Btk. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazására vezethetnek, azaz kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét arra a bűncselekményre nézve, amelyet ilyen állapotával összefüggésben követett el.
II. 1. A kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásait a Btk. kimerítően felsorolja.
A Btk. - korábbitól eltérő szerkezetű szabályozása - alapján változatlanul büntetendő, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, azzal kereskedik [Btk. 176-177. §], kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít [Btk. 178. § (1)-(4) bekezdés]. Büntetendő továbbá az is, aki kábítószert fogyaszt [Btk. 178. § (6) bekezdés].
A kábítószer fogyasztása alatt értendő az elkövető (fogyasztó, kábítószer-használó) minden olyan magatartása, aminek közvetlen következménye, hogy a kábítószer a szervezetébe jut.
Aki maga termesztette, állította elő vagy tartotta a csekély mennyiségű kábítószert, már ezzel megvalósította a kábítószer birtoklását, tekintet nélkül arra, hogy elfogyasztja-e a kábítószert vagy sem. Hasonlóképpen büntetendő a kábítószer mástól való megszerzése is, akár elfogyasztja azt a megszerző, akár nem.
A kábítószer megszerzése történhet az azzal rendelkező személlyel való megegyezés útján (ingyenes vagy visszterhes ügylet alapján), de enélkül is. Az utóbbi esetben a cselekmény más bűncselekmény tényállását is megvalósíthatja. Ilyenkor bűnhalmazat létesül.
2. A bűncselekmény elkövetési magatartásai közül mindenekelőtt értelmezésre szorul a kábítószer termesztése.
a) Vannak olyan növények, amelyek, illetve melyek részei (termése, levelei stb.) szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül felhasználhatók kábítószerként. Ez termesztésen befejezett bűncselekmény.
Az ilyen növények "termesztése" és ezzel a bűncselekmény megvalósulása attól az időponttól kezdve állapítható meg, amikor a növény - esetleg gondozás mellett - már önállóan fejlődik (a magvait elültették stb.). A termesztés feltételeinek előzetes biztosítása, pl. a vetőmagok beszerzése, a kábítószerrel visszaélés előkészületét valósíthatja meg. Kifejezett törvényi szabályozás alapján csak a kábítószer birtoklása alap- vagy minősített esetének előkészülete büntetendő [Btk. 178. § (1)-(2), (4) bekezdés; 179. § (1)-(3), (5) bekezdés].
b) Ha a növényből csak további feldolgozás útján lehet a kábítószer hatóanyagát kivonni, a növény termesztését - feltéve, hogy kábítószer előállítása céljából történik - szintén a bűncselekmény előkészületének kell értékelni. A hatóanyag kivonása pedig kábítószer előállítása.
3. A kábítószer elkészítése több műveletet igényelhet, "előállításnak" azonban csak az olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye már maga a fogyasztható kábítószer. Az ezt megelőző műveletek (pl. a kábítószer előállításához szükséges eszközök és nyersanyag beszerzése) előkészületi jellegűek.
4. a) A kábítószer kínálása: más személy felhívása kábítószer átvételére. Akkor kell megállapítani, ha a felhívás eredménytelen marad, mert különben a bűncselekmény valamely más elkövetési magatartása valósul meg (a kábítószer átadása, forgalomba hozatala, a kábítószerrel kereskedés).
b) A kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklásának elkövetésére irányuló felhívás, ha nem tekinthető kábítószer kínálásának: előkészületet valósít meg [Btk. 11. § (1) bekezdés; 176. § (6) bekezdés, 177. § (5) bekezdés, 178. § (4) bekezdés, 179. § (5) bekezdés].
c) Ha a kínálás nyomán a címzett átveszi, vagyis megszerzi a kábítószert, a kábítószert juttató személy a "kábítószert átad" elkövetési magatartást valósítja meg. A kábítószer átadása annak birtokba adását, a kábítószer megszerzése pedig birtokba vételét jelenti.
Kábítószer átadásának akkor minősül az elkövetési magatartás, ha egy meghatározott személy részére történik. Aki a kábítószert több személynek juttatja, a kábítószer forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel kereskedést valósítja meg.
5. a) Kábítószert hoz forgalomba, aki azt több, esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja.
A forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövetőnek erre a szándékára - az eset egyéb körülményei mellett - az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. (A forgalomba hozatal fogalmára vonatkozó ezen álláspontot fenntartva és továbbfejlesztve tartalmazza az 1/2007. BJE határozat.)
b) A kábítószerrel kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala. Magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását.
Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában, és cselekménye - a törvény rendelkezésénél fogva - mindig tettesi magatartás. (A kereskedés fogalmára vonatkozó ezen álláspontot fenntartva és továbbfejlesztve tartalmazza az 1/2007. BJE határozat.)
c) A csekély és a jelentős kábítószer-mennyiség fogalmát a Btk. 461. §-a határozza meg.
A kábítószer mennyiségének megállapításakor - a vegyész szakvélemény alapulvételével - annak tiszta hatóanyag-tartalma mérvadó. Ha a bűncselekményt többféle kábítószerre követték el, a különböző alapegységek alapján kiszámított mennyiségeket, arányosan átszámítva, összegezni kell, és így kell kiszámítani, hogy együttesen meghaladják-e a csekély mennyiség felső határát, illetve a jelentős mennyiség alsó határát. (Így pl. ha a bűncselekményt kétféle kábítószerre követték el, és - a rájuk vonatkozó alapegységek figyelembevételével - az egyik mennyisége a csekély mennyiség felső határának 50%-át, a másiké a 66%-át éri el, az összegzés folytán kapott 116% meghaladja a csekély mennyiség felső határát.).
Annak megállapításához, hogy valamely anyag kábítószert tartalmaz-e, és ha igen - a tiszta hatóanyag-tartalmat alapul véve - milyen mennyiségben, különleges szakértelem szükséges. Ezért, ha ilyen kérdés felmerül, általában vegyész- és orvosszakértőt kell igénybe venni [2017. évi XC. törvény 188. § (1) bekezdés]. A meg nem lévő kábítószer mennyiségének megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés [vö. 1/2007. BJE határozat II/4/c) pont]. Ezzel összefüggésben az sem szakértői, hanem bizonyítási kérdés, hogy a meg nem lévő kábítószer megállapított mennyiségének mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma.
III. a) A Btk. 180. § (1) bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok elengedhetetlen feltétele, hogy az elkövető saját használatra termesztette (stb.) a kábítószert.
Az elkövető "saját használatára" történik a kábítószer termesztése (stb.), ha azt kizárólag maga kívánja elfogyasztani.
E rendelkezések nem alkalmazhatóak annak a javára, aki a kábítószert más részére is termeszti stb., azt másnak kínálja vagy átadja, illetve azt forgalomba hozza, azzal kereskedik.
b) További feltétel a cselekmény elkövetésének beismerése. A beismerő vallomásnak ténybelinek és a bűnösség elismerésére kiterjedőnek kell lennie.
c) A büntethetőség megszűnésének további feltétele, hogy az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben részesült, illetve kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
A büntethetőség megszűnését a nyomozás során is meg lehet állapítani (a nyomozás megszüntetése mellett).
A kezelés megtörténtét és tartamát okirattal, hitelt érdemlően igazolni kell. A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, a kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályait a 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet, az igazolás kiállításának szabályait annak 10. §-a tartalmazza.
Lábjegyzetek:
[1] A 2012. évi C. törvényre (Btk.) és a 2017. évi XC. törvényre (Be.) tekintettel a Kúria Büntető Kollégiuma a korábbi büntető tárgyú kollégiumi véleményeket felülvizsgálta. Ennek eredményeként a 2/2023. (VII. 5.) BK vélemény alapján e vélemény tartalmát módosította.