42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet

a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva - az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) és n) pontjában foglalt feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §[1]

Ezt a rendeletet kell alkalmazni, ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló kábítószer-élvező személlyel (a továbbiakban: érintett személy) szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 180. § (1) bekezdésében, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének, a vádemelés elhalasztásának, illetve az eljárás felfüggesztésének lehet helye.

2. §

(1) Az érintett személy a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelő más ellátást vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) megelőzően előzetes állapotfelmérésen vesz részt. Az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérést a pszichiátriai és az addiktológiai szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

(2)[2] Az előzetes állapotfelmérést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa, klinikai szakpszichológusa vagy - kompetenciájába tartozóan - gyermekpszichiáter szakorvosa (a továbbiakban együtt: előzetes állapotfelmérést végző intézmény) végzi.

(2a)[3] Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függőséget az előzetes állapotfelmérést végző intézmény megállapította, csak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vehet részt.

(3)[4] Ha az érintett személy kábítószer-függőségét a büntetőeljárás során vizsgálták, és azt igazságügyi orvosszakértő megállapította, a vélemény kiadásától számított hat hónapon belül a szolgáltatás előzetes állapotfelmérés nélkül megkezdhető. Ha a hat hónapos időtartam alatt a szolgáltatás nem kezdődik meg, az érintett személynek előzetes állapotfelmérésen kell részt vennie. Ha a büntetőeljárás során készült igazságügyi orvosszakértői vélemény, és ennek eredményétől az előzetes állapotfelmérés eltér, erről az előzetes állapotfelmérést végző intézmény tájékoztatja a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény és az előzetes állapotfelmérés eltérése esetén az előzetes állapotfelmérés eredményét kell irányadónak tekinteni.

(4) Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függőséget a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra -, csak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vehet részt.

3. §

(1)[5] Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 266. § (6) bekezdése, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 22. § (2) bekezdése alapján a bíróság az eljárást felfüggeszti, a bíróság, vagy ha a Be. 222. § (2) bekezdése, illetve a 2012. évi CCXXIII. törvény 20. §-a alapján az ügyész a vádemelést elhalasztja, a pártfogó felügyelő tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről, illetve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről.

(2)[6] Ha a Btk. 180. § (1) bekezdésében, illetve az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, az eljáró nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlését követően tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről, illetve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követően az eljáró nyomozó hatóság az érintett személy részére az 1. mellékletnek megfelelő tanúsítványt állít ki, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az érintett személy családi és utónevét (születési családi és utónevét), születési helyét és idejét, állandó lakcímét, anyja születési családi és utónevét,

b) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot,

c)[7] tájékoztatást, miszerint az érintett személlyel szemben a Btk. 178-179. §-ában meghatározott kábítószer birtoklása, illetve az 1978. évi IV. törvény 282-282/C. §-ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, de a Btk. 180. § (1) bekezdésére, illetve az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére tekintettel az érintett személlyel szemben a nyomozás felfüggesztésének lehet helye,

d) ha az érintett személy kábítószer-függőségét a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította, az erre történő utalást,

e) a kiállítás helyét és dátumát, a kiállításra jogosult nevét és aláírását, valamint az eljáró nyomozó hatóság bélyegzőjét.

4. §

(1) Az előzetes állapotfelmérést végző intézmény az érintett személyt írásban tájékoztatja az állapotfelmérés eredményéről és a szolgáltatás indokolt formájáról, valamint a szolgáltatást nyújtó intézményekről.

(2) Az érintett személy a szolgáltatást a szolgáltatás nyújtására jogosult intézmények bármelyikénél igénybe veheti. A lakóhely szerint illetékes, területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltató az érintett személy fogadását és ellátását nem tagadhatja meg. A szolgáltatást az érintett személy jelentkezésétől számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni.

(3)[8] Ha az érintett személy más ügyben büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, a (3a) bekezdésben kijelölt büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik az előzetes állapotfelmérésről, valamint a szolgáltatásról.

(3a)[9] A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, valamint a kábítószer-használatot kezelő más ellátás biztosítására, illetve az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérést

a) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet,

b) a Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet,

c) a Budapesti Fegyház és Börtön,

d) a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,

e) a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet,

f) a Kalocsai Fegyház és Börtön,

g) a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,

h) a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, valamint

i) a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

végezhet.

(3b)[10] A büntetés-végrehajtási intézet a kábítószer-használatot megelőző-felvilágosító szolgáltatást a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által közzétett jegyzéken szereplő, e szolgáltatásra területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató útján látja el.

(3c)[11] A büntetés-végrehajtási intézet a szolgáltatóval a szolgáltatás részleteiről együttműködési megállapodást köt.

(4)[12] Ha a (3) bekezdés szerinti érintett személy pártfogó felügyeletét elrendelték, a fogvatartást foganatosító szerv a székhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) pártfogó felügyelői szolgálatát értesíti az érintett személy kötelezettsége végrehajtásának megkezdéséről, folytatásáról vagy félbeszakításáról, illetve a kötelezettsége teljesítésének, végrehajthatóságának akadályáról, valamint a szolgáltatás befejezéséről.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a javítóintézeti nevelésben részesülő, valamint azon érintett személy esetében is megfelelően alkalmazni kell, akinek előzetes letartóztatását külön jogszabály alapján javítóintézetben kell végrehajtani.

5. §

(1) A szolgáltatást a választott intézmény a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja.

(2) A szolgáltatás időtartama kéthetenként átlagosan két óránál kevesebb nem lehet.

(3)[13] A szolgáltatás folyamatos, ha két megjelenés között legfeljebb harminc nap telt el. Amennyiben elháríthatatlan, az érintett személy önhibáján kívül felmerülő, igazolt külső ok miatt két megjelenés között harminc napnál hosszabb idő telik el, úgy a harminc napot meghaladó időtartam a Btk. 180. § (1) bekezdésében, illetve az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.

6. §

(1) Az érintett személy a szolgáltatás megkezdésekor bemutatja a 3. § (3) bekezdése szerinti tanúsítványt, az ügyésznek a nyomozás felfüggesztéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatát, illetve a bíróságnak az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy első megjelenésekor hitelt érdemlően meggyőződik az érintett személy személyazonosságáról, valamint a dokumentációban rögzíti a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot.

(3)[14] A szolgáltatás megkezdéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá - ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

(4) A szolgáltatás nyújtása során keletkezett adatokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény előírásai szerint kell kezelni.

7. §

(1) Ha a választott szolgáltatást nyújtó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: elbocsátó intézmény) az érintett személy részére az állapotának megfelelő, indokolt szolgáltatást nem tudja nyújtani, az érintett személy részére a szolgáltatás végzését megtagadja.

(2)[15] Az elbocsátó intézmény az (1) bekezdés szerinti döntéséről az érintett személyt és - amennyiben az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát írásban tájékoztatja.

(3) Az elbocsátó intézmény a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban köteles a szolgáltatást nyújtó intézmény megváltoztatásának szükségességét megindokolni, és az általa az érintett személy részére nyújtott szolgáltatás időtartamát igazolni. Az intézmény az érintett személy számára zárójelentést vagy azzal tartalmilag egyező ellátási összefoglalót ad.

(4) Az elbocsátó intézmény az érintett személyt az Eütv. 126. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja, hogy az állapotának megfelelő szolgáltatást mely intézményben veheti igénybe.

8. §

(1)[16] Ha az érintett személy a szolgáltatást más intézményben (e § alkalmazásában a továbbiakban: befogadó intézmény) veszi igénybe és a tájékoztatás adásától számított tizenöt napon belül ott jelentkezik, továbbá a szolgáltatás igénybevételét folytatja, az intézményváltás miatt kiesett idő a Btk. 180. § (1) bekezdésében, illetve az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba beleszámít.

(2)[17] Ha az érintett személy a befogadó intézményben a tájékoztatás adásától számított tizenöt nap eltelte után, de harminc napon belül jelentkezik, az intézményváltás miatt kiesett idő tizenöt napot meghaladó része a Btk. 180. § (1) bekezdésében, illetve az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.

(3)[18] Ha a befogadó intézmény azt állapítja meg, hogy a szolgáltatás folyamatossága megszakadt, és az igazolást nem tudja kiadni, erről az érintett személyt, valamint - ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát tájékoztatja. A szolgáltatás folyamatosságának megszakadásáról a befogadó intézmény a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot is értesíti.

(4)[19] Az érintett személy részére a 10. § szerinti igazolást az az intézmény állítja ki, amelynél a Btk. 180. § (1) bekezdésében, illetve az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejárt.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézmény a 10. § szerinti igazolást akkor is kiállítja, ha az érintett személy a szolgáltatás igénybevételét az eljárás felfüggesztését [Be. 266. § (6) bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. § (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

9. §

Az érintett személy - a 4. § (3) bekezdése szerinti személy kivételével - a szolgáltatást nyújtó intézményt két alkalommal megváltoztathatja, ebben az esetben a 7-8. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak. Az intézmény megváltoztatására ezt meghaladóan csak a bejelentett lakóhely megváltozása esetén van lehetőség.

10. §

(1) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy szolgáltatáson való részvételéről a 2. mellékletnek megfelelő igazolást állít ki öt eredeti példányban, amely közokiratnak minősül. Az igazolás egy eredeti példánya az egészségügyi dokumentáció része. Az érintett személy az igazolás négy példányát kapja kézhez.

(2) Az igazolás tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, az alkalmazott szolgáltatás formáját, annak időtartamát, összegzést, a szolgáltatást nyújtó személy, valamint a felelős szakmai vezető aláírását és bélyegzőjének lenyomatát. Ha a szolgáltatás igénybevétele több intézményben történt, úgy mindegyikre vonatkozóan fel kell tüntetni az intézmény megnevezését és a szolgáltatás időtartamát.

(3)[20] Az érintett személy az igazolás egy példányát benyújtja a büntetőügyben eljáró bírósághoz, ügyészhez, illetve nyomozó hatósághoz, továbbá - ha pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatához.

(4)[21] A szolgáltatás befejezéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény közvetlenül is értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá - ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll - az illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

(5) A szolgáltatás az előzetes állapotfelmérést is ideértve az érintett személy részére térítésmentes.

11. §[22]

Az egészségügyért felelős miniszter, a szociálpolitikáért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi az előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint a szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzékét.

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő szolgáltatás tekintetében is alkalmazni kell.

(2)[23]

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

Szűcs Erika s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. melléklet a 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelethez

2. melléklet a 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelethez