32008D0946[1]

2008/946/EK: A Bizottság határozata ( 2008. december 12.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok karanténjára vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (az értesítés a C(2008) 7905. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 12.)

a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok karanténjára vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(az értesítés a C(2008) 7905. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/946/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 10. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 25. cikkére és 61. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2006/88/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében annak érdekében, hogy az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségekre fogékony fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tenyésztési vagy állománypótlási célból az adott betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe lehessen vinni, azoknak az e betegségtől szintén mentesnek nyilvánított másik tagállamból, övezetből vagy területi egységből kell származniuk Az irányelv 44. cikkének (4) bekezdése értelmében ugyanez vonatkozik az egyes betegségekre vonatkozó felügyeleti vagy felszámolási programok alá tartozó területekre.

(2) A 2006/88/EK irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerint az említett irányelv IV. mellékletének II. részében említett kórokózó-átvivő fajoknak, melyeket tenyésztési vagy állománypótlási célból az adott betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe szándékoznak vinni, az e betegségtől szintén mentesnek nyilvánított másik tagállamból, övezetből vagy területi egységből kell származniuk, vagy pedig azokat karanténlétesítményekben, a kérdéses kórokozótól mentes vízben, elegendő ideig kell tartani, amennyiben a tudományos adatok vagy a gyakorlati tapasztalatok alapján ez elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy az adott betegség átvitelének kockázata az érintett betegség átvitelének megelőzése tekintetében elfogadható szintre csökkenjen. A 2006/88/EK irányelv 44. cikkének (4) bekezdése értelmében ugyanez vonatkozik egy adott betegségre vonatkozó felügyeleti vagy felszámolási program alá tartozó területekre.

(3) A 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségeket esetlegesen átvivő fajok listáját, beleértve azon feltételeket, amelyek alapján e fajok az említett irányelv 17. cikkének alkalmazásában kórokozó-átvivő fajnak minősülnek, a 2006/88/EK irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból készült termékek forgalomba hozatalára és Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó feltételek és igazolási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a kórokozó-átvivő fajok listájának meghatározásáról szóló, 2008. december 12-i 1251/2008/EK bizottsági rendelet (3) I. melléklete tartalmazza.

(4) A 2006/88/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdése az irányelv 16. cikkétől eltérve előírja, hogy az irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségekre fogékony fajokhoz tartozó vadon élő víziállatoknak - melyeket olyan tagállamban, övezetben vagy területi egységben fogtak, melyet nem nyilvánítottak egy adott betegségtől mentesnek - az adott betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamokban, övezetben vagy területi egységben történő szabadon engedésének feltétele az, hogy az illetékes hatóság felügyelete alatt megfelelő létesítményekben karantén alá helyezzék azokat, elegendő ideig ahhoz, hogy a betegség átvitelének kockázata elfogadható szintre csökkenjen. A 2006/88/EK tanácsi irányelv 44. cikkének (4) bekezdése értelmében ugyanez vonatkozik az egy adott betegségre vonatkozó felügyeleti vagy felszámolási program alá tartozó területekre.

(5) A 1251/2008/EK rendelet 10. és 11. cikkével összhangban a kórokozó-átvivő fajokhoz tartozó állatok és a tenyésztésre, átmosóterületekre, bérhorgászati területekre és nyílt díszállattelepekre szánt vadon élő víziállatok, valamint zárt díszállatelepekre szánt, betegségre fogékony vízi díszállatok behozhatók az adott betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe vagy az adott betegségre vonatkozó felügyeleti vagy felszámolási program alá tartozó területekre anélkül, hogy azok betegségtől mentes területről származnának, amennyiben a 2006/88/EK irányelvben előírtakkal összhangban megfelelő ideig karantén alá helyezték őket. A 91/496/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint a karantén alá helyezés történhet harmadik országban is.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a karantén alá helyezést oly módon hajtsák végre, hogy elfogadható szintre csökkenjen a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek átvitelének kockázata, a karanténra vonatkozó részletes szabályokat kell meghatározni.

(7) A közösségi karanténlétesítmények a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott "víziállat-tenyésztő vállalkozás" fogalommeghatározásának hatálya alá tartoznak. A közösségi állat-egészségügyi helyzet érdekében a harmadik országok karanténlétesítményeinek a 2006/88/EK irányelvben a víziállat-tenyésztő vállalkozások számára meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek kell megfelelniük.

(8) Ha a karantén alá helyezés a Közösségben történik, rendkívül fontos, hogy ellenőrizzék a tenyésztettvíziállat-szállítmányok karanténlétesítménybe történő szállítását annak biztosítása érdekében, hogy a karantén alá helyezendő állatokat közvetlenül és biztonságos módon szállítsák a karanténlétesítménybe.

(9) A karanténlétesítményeket úgy kell felépíteni és kezelni, hogy megakadályozható legyen a betegségek karanténegységek közötti, valamint a karanténlétesítmények és más víziállat-tenyésztő vállalkozások közötti terjedése.

(10) A karanténnal kapcsolatos egyes tevékenységek a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a "hatósági ellenőrzések" fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak. A Közösségen belüli karanténra vonatkozó költségeknek ezért az említett rendelet 27. cikkének hatálya alá kell tartozniuk, mely előírja, hogy a tagállamok díjakat vagy illetékeket szedhetnek be a hatósági ellenőrzések során felmerülő költségek fedezésére.

(11) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

E határozat meghatározza a karanténra vonatkozó követelményeket, melyeket a következőkben írnak elő:

a) a 2006/88/EK irányelv 17. és 20. cikke, valamint

b) a 1251/2008/EK rendelet IV. fejezete, valamint az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott bizonyítványminták.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. karanténlétesítmény: olyan létesítmény,

a) amelyben tenyésztett víziállatokat karantén alatt tartanak;

b) mely egy vagy több karanténegységet tartalmaz; valamint

c) melyet egy illetékes hatóság engedélyezett és nyilvántartásba vett a 882/2004/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint, a 2006/88/EK irányelv 4. és 6. cikkének megfelelő karanténlétesítményként, és mely teljesíti az e határozat I. mellékletében a karanténlétesítményekre megállapított minimumfeltételeket;

2. karanténegység: egy karanténlétesítmény működésileg és fizikailag elkülönített egysége, mely kizárólag azonos szállítmányhoz tartozó, azonos egészségi állapotú tenyésztett víziállatokat, és adott esetben jelző tenyésztett víziállatokat tartalmaz;

3. jelző tenyésztett víziállatok: a karantén során diagnosztikai segítségként felhasználandó tenyésztett víziállatok;

4. felsorolt betegségek: a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek;

5. engedéllyel rendelkező, szakképzett, tenyésztett víziállatokkal foglalkozó egészségügyi szakember: tenyésztett víziállatokkal foglalkozó, szakképzett egészségügyi szakember, akit az illetékes hatóság abból a célból jelölt ki, hogy a nevében meghatározott hatósági ellenőrzéseket hajtson végre a karanténlétesítményekben.

II. FEJEZET

TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK KARANTÉNJA HARMADIK ORSZÁGOKBAN

3. cikk

A behozatalra vonatkozó feltételek

Amennyiben a karantén az egyik feltétele a tenyésztett víziállat-szállítmányok Közösségbe történő behozatalának a 1251/2008/EK rendelet IV. fejezetének megfelelően, az ilyen szállítmányok csak abban az esetben hozhatók be a Közösségbe, ha teljesülnek az e fejezetben szereplő feltételek.

4. cikk

Karanténra vonatkozó feltételek harmadik országokban

(1) A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett karanténlétesítményben kell végrehajtani a karantén alá helyezést.

(2) A karanténlétesítménynek az illetékes hatóság ellenőrzése alatt kell állnia és az említett hatóságnak:

a) évente legalább egyszer el kell látogatnia a karanténlétesítmény telephelyére;

b) biztosítania kell, hogy a karanténlétesítmény teljesítse az e határozatban előírt feltételeket;

c) ellenőriznie kell az engedéllyel rendelkező, szakképzett, tenyészett víziállatokkal foglalkozó egészségügyi szakember tevékenységét; valamint

d) ellenőriznie kell, hogy az engedély alapját képező feltételek továbbra is teljesülnek-e.

(3) A tenyésztett víziállatokra a következő cikkekben meghatározott, karanténra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) fogékony fajok esetében a 13., 14. és 15. cikk;

b) kórokozó-átvivő fajok esetében a 16. és 17. cikk.

(4) A tenyésztett víziállatokat kizárólag az illetékes hatóság írásbeli engedélyével lehet felszabadítani a karantén alól.

5. cikk

Karanténlétesítmények engedélyezése harmadik országokban

(1) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság engedélyét megszerezzék, a karanténlétesítmények a következőknek kell, hogy eleget tegyenek:

a) olyan rendelkezések, melyek legalább a 2006/88/EK irányelv 5. cikkében meghatározott engedélyezési feltételekkel egyenértékűek;

b) az e határozat I. mellékletében szereplő karanténlétesítményekre vonatkozó minimumfeltételek;

(2) Minden engedélyezett karanténlétesítményt nyilvántartási számmal kell ellátni.

(3) El kell készíteni az engedélyezett karanténlétesítmények jegyzékét és azt el kell juttatni a Bizottsághoz.

6. cikk

Karanténlétesítmények engedélyezésének felfüggesztése és visszavonása harmadik országokban

(1) Amennyiben az illetékes hatóság értesítést kap arról, hogy gyanítható a felsorolt betegség(ek) jelenléte egy karanténlétesítményben, abban az esetben:

a) haladéktalanul fel kell függesztenie az adott létesítmény engedélyezését;

b) biztosítania kell, hogy a II. melléklet 3. pontjának megfelelően megtörténtek a szükséges intézkedések a gyanú megerősítésére vagy megcáfolására.

(2) Az (1) bekezdés szerint a gyanút nem szabad megcáfolni egészen addig, amíg:

a) hivatalosan nem vetették el az adott, felsorolt betegség(ek) jelenlétének gyanúját; vagy

b) az adott, felsorolt betegség(ek)et sikeresen felszámolták a karanténlétesítményben, és a vonatkozó karanténegységeket kitisztították és fertőtlenítették.

(3) Az illetékes hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia a karanténlétesítmény engedélyét, amennyiben a létesítmény többé nem tesz eleget az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

A Bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell.

7. cikk

A karanténlétesítmények jegyzékei

A Bizottság eljuttatja a tagállamokhoz a karanténlétesítmények 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően beküldött új és frissített jegyzékeit, és azokat nyilvánosságra hozza.

III. FEJEZET

TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK KARANTÉNJA A KÖZÖSSÉGBEN

8. cikk

Tanúsítvány

(1) Amennyiben a Közösségbe behozott tenyésztett-víziállat-szállítmányokat Közösségen belüli karanténba szánják, az importőrnek vagy megbízottjának a karanténlétesítményért felelős személy aláírásával ellátott írásos tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, mely megerősíti, hogy a tenyésztett víziállatokat befogadják karantén céljából.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tanúsítvány:

a) az állat-egészségügyi ellenőrzést végző határállomás szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén kerül kiállításra; a tagállamok engedélyezhetik azonban a Közösség egy másik hivatalos nyelvének használatát, ez esetben szükség esetén mellékelni kell a hivatalos nyelvek egyikére történő hivatalos fordítást;

b) feltünteti a karanténlétesítmény nyilvántartási számát.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő tanúsítványt:

a) a szállítmány megérkezése előtt eljuttatják a határállomásra; vagy

b) az importőr vagy megbízottja bemutatja a határállomáson azt megelőzően, hogy a tenyésztett víziállatok elhagyják az említett határállomást.

9. cikk

Tenyésztett víziállatok karanténlétesítményekbe történő közvetlen szállítása

Amennyiben a Közösségbe behozott tenyésztett-víziállat-szállítmányokat a Közösségben karantén alá kívánják helyezni, a határállomástól közvetlenül a karanténlétesítménybe kell őket szállítani.

Amennyiben járműveket használnak a szállításhoz, azokat a határállomás hatósági állatorvosának jogosulatlan felnyitás elleni pecséttel kell lezárnia.

10. cikk

A tenyésztett víziállatok szállításának ellenőrzése

(1) Amennyiben a Közösségbe behozott tenyésztett-víziállat-szállítmányokat a Közösségben karantén alá kívánják helyezni:

a) a határállomás hatósági állatorvosa a szállítmány határállomásra érkezésének napjától számított egy munkanapon belül értesíti a karanténlétesítmény illetékes hatóságát a szállítmány származási és rendeltetési helyéről a 90/425/EGK tanácsi irányelv (5) 20. cikkének (1) bekezdésében előírt számítógépes rendszeren keresztül (Traces rendszer);

b) a karanténlétesítményért felelős személy a szállítmány karanténlétesítménybe érkezésének napjától számított egy munkanapon belül értesíti a karanténlétesítmény illetékes hatóságát a szállítmány megérkezéséről;

c) a karanténlétesítmény illetékes hatósága a szállítmány karanténlétesítménybe érkezésének napjától számított három munkanapon belül a Traces rendszeren keresztül értesíti a határállomás azon hatósági állatorvosát a szállítmány megérkezéséről, akitől az a) pont szerint értesítést kapott a szállítmány feladásáról.

(2) Amennyiben a határállomás illetékes hatósága megerősítést kap arról, hogy a karanténlétesítménybe szántnak bejelentett tenyésztett víziállatok az érkezés becsült napjától számított három munkanapon belül nem érkeztek meg a rendeltetési helyre, az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket.

11. cikk

Karanténra vonatkozó feltételek a Közösségben

Amennyiben a Közösségen belüli karantén az egyik feltétele a tenyésztettvíziállat-szállítmányok forgalomba hozatalának a 2006/88/EK irányelv 17. vagy 20. cikkének megfelelően vagy ilyen szállítmányok Közösségbe történő behozatalának a 1251/2008/EK rendelet IV. fejezetének megfelelően, a szállítmányoknak eleget kell tenniük az alábbi feltételeknek:

a) a karanténidőszakot ugyanabban a közösségi karanténlétesítményben kell eltölteni;

b) a tenyésztett víziállatokra a következő cikkekben meghatározott, karanténra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:

i. fogékony fajok esetében a 13., 14. és 15. cikk;

ii. kórokozó-átvivő fajok esetében a 16. és 17. cikk;

c) a tenyésztett víziállatokat kizárólag az illetékes hatóság írásbeli engedélyével lehet felszabadítani a karantén alól.

12. cikk

Intézkedések a felsorolt betegség(ek) gyanúja vagy megerősítése esetén

(1) Amennyiben a karantén alatt a karanténlétesítményben betegség(ek) gyanúja merül fel, az illetékes hatóság:

a) megfelelő mintákat vesz és elemzi azokat a II. melléklet 3. pontjának megfelelően;

b) biztosítja, hogy a laboratóriumi eredmények megérkezéséig egyetlen tenyésztett víziállat sem érkezik a karanténlétesítménybe, illetve nem hagyja el azt.

(2) Amennyiben a karantén alatt az adott, felsorolt betegség(ek) előfordulása megerősítést nyer, az illetékes hatóság biztosítja, hogy:

a) az érintett karanténegységekben lévő valamennyi tenyésztett víziállatot eltávolítják és ártalmatlanítják, figyelembe véve az adott, felsorolt betegség(ek) terjedésének kockázatát;

b) tisztítják és fertőtlenítik a karanténegységeket;

c) a végső tisztítást és fertőtlenítést követő 15 napon belül egyetlen tenyésztett víziállatot sem szállítanak az érintett karanténegységekbe;

d) az érintett karanténegységekben oly módon kezelik a vizet, hogy hatékonyan inaktiválódjon az adott, felsorolt betegség(ek)ért felelős fertőző kórokozó;

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a karanténlétesítményben tartott tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalát, feltéve, hogy a tenyésztett víziállatok egészségi állapotát a rendeltetési helyen nem veszélyezteti(k) az adott, felsorolt betegség(ek).

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott intézkedésekről.

IV. FEJEZET

A KARANTÉNRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Betegségre fogékony fajok

13. cikk

A karantén időtartama betegségre fogékony fajok esetében

(1) A halakat legalább 60 napra kell karantén alá helyezni.

(2) A rákféléket legalább 40 napra kell karantén alá helyezni.

(3) A puhatestűeket legalább 90 napra kell karantén alá helyezni.

14. cikk

Vizsgálat, mintavétel, tesztelés és diagnózis

(1) Az adott, felsorolt betegség(ek) jelenlétének kimutatására a II. mellékletben említett vizsgálatnak, mintavételnek, tesztelésnek és diagnózisnak negatív eredménnyel kell zárulnia.

(2) Jelző tenyésztett víziállatok használhatók a vizsgálathoz, mintavételhez, teszteléshez és diagnózishoz, kivéve, ha a Marteilia refringens-sel való fertőzésre fogékony fajokat helyeztek karantén alá.

(3) Az illetékes hatóság meghatározza a felhasználandó jelző tenyésztett víziállatok számát, figyelembe véve a tartott tenyésztett víziállatok számát, a karanténegység méretét és az adott, felsorolt betegség(ek), illetve fajok jellemzőit.

(4) A jelző tenyésztett víziállatok:

a) az adott, felsorolt betegség(ek)re fogékony fajok, és amennyiben lehetséges, valamint figyelembe véve életfeltételeiket, a legfogékonyabb életszakaszban kell, hogy legyenek;

b) az adott, felsorolt betegség(ek)től mentesnek nyilvánított tagállamból, övezetből vagy területi egységből, illetve harmadik országból vagy annak részéből kell, hogy származzanak;

c) nincsenek beoltva az adott, felsorolt betegség(ek) ellen;

d) a karantén alá helyezendő tenyésztett víziállatoknak érkezésük előtt közvetlenül vagy érkezésükkor be kell kerülniük a karanténegységbe és érintkezésben kell, hogy maradjanak az említett állatokkal, azonos tenyésztéstechnikai és környezeti feltételek mellett.

15. cikk

Vizsgálat

Az illetékes hatóság a tenyésztett víziállatok minden szállítmánya esetében a karanténidőszaknak legalább a kezdetekor és a végén megvizsgálja a karanténfeltételeket.

Amennyiben az illetékes hatóság ilyen vizsgálatokat végez:

a) biztosítja az adott, felsorolt betegség(ek) laboratóriumi kimutatását elősegítő környezeti feltételek meglétét;

b) megvizsgálja a karantén során bekövetkező elhullások arányát;

c) adott esetben ellenőrzi a karanténegységekben lévő tenyésztett víziállatokat.

2. SZAKASZ

Kórokozó-átvivő fajok

16. cikk

A kórokozó-átvivő fajokra alkalmazandó karanténelőírások

(1) A kórokozó-átvivő fajokat legalább 30 napra kell karantén alá helyezni.

(2) A karanténegység vizét naponta legalább egyszer cserélni kell.

17. cikk

Vizsgálat

Az illetékes hatóság a tenyésztett víziállatok minden szállítmánya esetében a karanténidőszaknak legalább a kezdetekor és a végén megvizsgálja a karanténfeltételeket.

Amennyiben az illetékes hatóság ilyen vizsgálatokat végez:

a) megvizsgálja a karantén során bekövetkező elhullások arányát;

b) adott esetben ellenőrzi a karanténegységekben lévő tenyésztett víziállatokat.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 2006/88/EK irányelv 49. cikkének (3) bekezdése szerint meghatározott diagnosztikai módszerek elfogadásáig az adott, felsorolt betegség(ek) karantén alatti jelenlétének kimutatásához vett minták tesztelését a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) a víziállatok diagnosztikai vizsgálatáról szóló kézikönyvének legutóbbi változatában szereplő, minden egyes felsorolt betegségre vonatkozó fejezetben meghatározott diagnosztikai módszerek szerint kell elvégezni.

19. cikk

Az alkalmazás kezdete

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

20. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 12-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(2) HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 41. oldalát.

(4) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(5) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

I. MELLÉKLET

A karanténlétesítményekre vonatkozó minimumfeltételek

A. RÉSZ

Építésre és felszerelésre vonatkozó feltételek

1. A karanténlétesítménynek olyan telephelyen kell lennie, mely elkülönül más karanténlétesítményektől, gazdaságoktól vagy puhatestű-tenyésztési területektől: a távolságot az illetékes hatóság határozza meg az adott, felsorolt betegség(ek) járványtanát figyelembe vevő kockázatértékelés alapján. A karanténlétesítmény helyszíne azonban lehet egy gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület.

2. A karanténegységeket úgy kell megépíteni, hogy ne kerülhessen sor közöttük vízcserére. Ezenkívül az egyes karanténegységek vízkibocsátó rendszerét úgy kell megtervezni, hogy megakadályozzák a karanténegységek vagy ugyanazon gazdaság illetve puhatestű-tenyésztési terület más egységei közötti keresztfertőzést.

3. A karanténegységek vízellátásának az adott, felsorolt betegség(ek)től mentesnek kell lennie.

4. Abban az esetben, ha a karanténegységek vízelvezető rendszere egy, a felsorolt betegség(ek)től mentesnek nyilvánított tagállamban, övezetben, területi egységben vagy harmadik országban, illetve annak egy részén található, vagy a felsorolt betegség(ek) tekintetében felügyeleti vagy felszámolási program alá tartozik, az illetékes hatóság által jóváhagyott szennyvízkezelő rendszerrel kell rendelkeznie. A szennyvízkezelő rendszer:

a) a karanténegységben keletkezett összes szennyvizet és hulladékot oly módon kell, hogy kezelje, hogy hatékonyan inaktiválódjon az adott, felsorolt betegség(ek)ért felelős fertőző kórokozó;

b) üzembiztos biztonsági mechanizmusokkal kell, hogy legyen felszerelve a folyamatos működés és a teljes elszigetelés biztosítása érdekében.

5. A karanténegységeket oly módon kell megépíteni, hogy megakadályozzák az érintkezést más állatokkal, melyek terjeszthetik az adott, felsorolt betegség(ek)et.

6. Minden felszerelést úgy kell kialakítani, hogy tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek, és megfelelő felszerelést kell biztosítani a tisztításhoz és fertőtlenítéshez.

7. A karanténlétesítmény és annak különböző egységei minden be- és kijáratánál higiéniai védőkorlátokat kell kialakítani.

8. A karanténlétesítmény minden karanténegységének saját felszereléssel kell rendelkeznie a különböző karanténegységek közötti keresztfertőzés elkerülése érdekében.

B. RÉSZ

Irányítási feltételek

1. A karanténlétesítmény víziállat-tenyésztő vállalkozás üzemeltetőjének szerződés vagy jogi eszköz útján igénybe kell vennie egy engedéllyel rendelkező, szakképzett, a tenyészett víziállatokkal foglalkozó egészségügyi szakember szolgálatait.

2. A karantén alá helyezett tenyészett víziállatok minden egyes szállítmánya esetében:

a) a karanténegységet ki kell tisztítani és fertőtleníteni kell, majd új szállítmány felvétele előtt legalább hét napig tenyészett víziállatoktól mentesen szükséges tartani;

b) a karanténidőszak csak a szállítmány utolsó tenyésztett állatainak felvételét követően kezdődik.

3. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő szállítmányok közötti keresztfertőzés megakadályozására.

4. A karanténlétesítménybe illetéktelen személyek nem léphetnek be.

5. A karanténlétesítménybe belépő személyeknek védőruhát és védőlábbelit kell viselniük.

6. Nem kerülhet sor a személyzet, illetve a felszerelés közötti olyan érintkezésre, mely fertőzést okozhat a karanténlétesítmények vagy karanténegységek, illetve karanténlétesítmények és gazdaságok vagy puhatestű-tenyésztési területek között.

7. Érkezésüket követően a járműveket és felszereléseket - beleértve a tartályokat, a konténereket és a vizet - oly módon kell kezelni, hogy hatékonyan inaktiválódjon az adott, felsorolt betegség(ek)ért felelős fertőző kórokozó.

8. Az elhullott tenyésztett víziállatokat és a betegség klinikai tüneteit mutató tenyésztett víziállatokat egy engedéllyel rendelkező, szakképzett, tenyésztett víziállatokkal foglalkozó egészségügyi szakembernek klinikailag meg kell vizsgálnia, és az elhullott tenyésztett víziállatok és a betegség klinikai tüneteit mutató tenyésztett víziállatok reprezentatív mintáját ki kell választani és meg kell vizsgálni az illetékes hatóság által kijelölt laboratóriumban.

9. Az illetékes hatósággal konzultálva és annak felügyelete alatt kell elvégezni a szükséges vizsgálatot, mintavételt, illetve alkalmazni a diagnosztikai módszereket.

10. A 2006/88/EK irányelv 8. cikkében előírt nyilvántartási kötelezettségen kívül a karanténlétesítménynek nyilván kell tartania a következőket:

a) a személyzet érkezésének/távozásának időpontja;

b) a bejövő víz, illetve a szennyvíz kezelése;

c) a karantén működését befolyásoló, zavaró feltételek (áramkimaradások, épületkár vagy nagyon kedvezőtlen időjárási viszonyok);

d) a tesztelés céljából átadott minták esetében az időpont és az eredmények.

II. MELLÉKLET

A tenyésztett víziállatok vizsgálata, mintavétele, tesztelése és diagnózisa

1. A tenyésztett víziállatok vizsgálatát, mintavételét, tesztelését és diagnosztizálását úgy kell elvégezni, hogy a karantén teljes időtartama alatt biztosítottak legyenek az adott, felsorolt betegség(ek) laboratóriumi kimutatását elősegítő környezeti feltételek a karanténlétesítményben.

2. A karantén alatt a karanténidőszak lejárta előtt 15 nappal mintát kell venni a következő tenyésztett víziállatokról:

a) amennyiben jelző tenyésztett víziállatokat használnak, ezek mindegyikéből mintát kell venni;

b) amennyiben nem használnak jelző tenyésztett víziállatokat, megfelelő számú tenyésztett víziállatból kell mintát venni, biztosítva, hogy az adott, felsorolt betegség(ek) 95 %-os megbízhatósággal kimutathatók legyenek, ha 10 %-os az előfordulási arány (10 állatnál soha nem kevesebb).

3. A 18. cikk értelmében a karantén ideje alatt vett minták tesztelését az illetékes hatóság által kijelölt laboratóriumokban kell végezni, a 2006/88/EK irányelv 49. cikkének (3) bekezdésében megállapított diagnosztikai módszerek alkalmazásával.