40/2018. (VI. 29.) ORFK utasítás

az ittasság ellenőrzéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol szervezetben való jelenléte ellenőrzésének és az ellenőrzéshez rendelkezésre álló eszközök és mintavételi lehetőségek alkalmazásának egységes rendőrségi szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. Az utasítás szerint kell eljárni a - közúti, vasúti, vízi és légi - közlekedés szabályai megtartásának jogszabályi felhatalmazás alapján történő ellenőrzése, továbbá mindazon személyek ellenőrzése során, akiknél a cselekmény elkövetése kapcsán a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol szervezetben való jelenléte vizsgálatot igényel.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. Az ellenőrzés végrehajtása

3. A rendőr feladatának ellátása során ittasságellenőrzést kizárólag

a) kalibrált elektromos alkoholteszterrel (a továbbiakban: alkoholteszter);

b)[1]

c) hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz)

[a továbbiakban az a)-c) alpontokban foglaltak együtt: eszközök] hajthat végre.

4. Az eszközök kizárólag az azt alkalmazó rendőr részére meghatározott szolgálati feladat ellátása érdekében használhatóak.

5.[2]

6. Nem gépi meghajtású járműnek minősülő kerékpárt hajtó kerékpárossal (a továbbiakban: kerékpáros) szemben ittasságellenőrzésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha[3]

a) a kerékpáros közlekedési magatartása, viselkedése vagy testi tünetei alapján felmerül annak a gyanúja, hogy szeszes ital fogyasztása miatt nincs biztonságos vezetésre képes állapotban, vagy

b) magatartása felveti a Btk. 236. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmény gyanúját.

7. Kerékpárossal szemben a szeszes ital fogyasztása miatti helyszíni szankció alkalmazása vagy eljárás kezdeményezése esetén rögzíteni szükséges, hogy a szeszes ital fogyasztása érintette a kerékpáros biztonságos vezetésre képes állapotát.

2. Alkoholteszter alkalmazása[4]

8. Az ittasság ellenőrzését a cselekmény időpontját követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkorábban a szeszes ital fogyasztásának befejezésétől számított 10 perc elteltével kell végrehajtani. Ennek érdekében az ittasságellenőrzés megkezdésekor szóban figyelmeztetni kell az ellenőrzés alá vont személyt, hogy a légalkoholmérés megtagadása vagy sikertelen mintaadás esetén az ittasságellenőrzés elvégzése érdekében vér- és vizeletminta vételre előállíthatják. Az ellenőrzés alá vont személyt szóban nyilatkoztatni kell, hogy

a) megértette-e a légalkoholmérés megtagadása vagy sikertelen mintaadás következményeire vonatkozó figyelmeztetést;

b) van-e egészségügyi akadálya a légalkoholmérésnek;

c) aláveti-e magát a légalkoholmérésnek;

d) mikor fogyasztott utoljára szeszes italt;

e) fogyasztott-e szeszes ital kivételével vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szert (kábítószert, pszichotróp anyagot vagy új pszichoaktív anyagot).

9. A sikeres mintaadás érdekében az ellenőrzés alá vont személyt a szükséges mértékben ki kell oktatni az alkoholteszterrel történő mintaadás módjáról.[5]

10. A rendőr közlekedési baleset esetén alkoholteszterrel köteles ellenőrizni - lehetőleg már a helyszínen, az intézkedés kezdetén - a balesetben részes járművek vezetőit és azokat a személyeket, akiknek magatartása a felelősség megítélésében jelentőséggel bírhat (pl. személyzet, utas, gyalogos).[6]

11. Közlekedési baleset esetén, amennyiben felmerül, hogy a jármű vezetője szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, a járművet és a járművezető ruházatát át kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy ott található-e szeszes italt tartalmazó, illetve annak tárolására alkalmas tárgy. Ilyen tárgyak megtalálása esetén, azokat - a bontatlan csomagolásban lévők kivételével, az irányadó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - le kell foglalni, és a megtalálás körülményeit részletesen rögzíteni kell.

12. Alkoholteszterrel végzett ittasságellenőrzés esetén az ellenőrzés időpontját és a mérés számszerű eredményét a feljelentésben minden esetben rögzíteni kell.[7]

3. Hiteles mérőeszköz alkalmazása

13. Kilélegzett levegő hiteles mérőeszközzel történő megvizsgálása érdekében előállítás csak akkor foganatosítható, ha a hiteles mérőeszközzel történő vizsgálat jogszabályi feltételei az intézkedés alá vont személy előzetes szóbeli nyilatkozata alapján fennállnak.

14. A hiteles mérőeszközzel történő mérés végrehajtása előtt a mérést végrehajtó (intézkedő) rendőr köteles meggyőződni arról, hogy a mérőeszköz alkalmas-e joghatással bíró (bizonyító erejű) mérés végzésére, azaz, hogy a mérőeszköz hitelesítése hatályos-e. Amennyiben a mérőeszköz nem minősül hitelesnek, azzal mérés nem hajtható végre.

15. A hiteles mérőeszköz alkalmazását az 1. melléklet szerint - "Jegyzőkönyv hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel végzett ellenőrzéséről" (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) - kell rögzíteni. A vizsgálati eredményt mindkét mérés alkalmával két példányban kell kinyomtatni, és azokat az intézkedés alá vont személlyel alá kell íratni. A Jegyzőkönyvet két példányban kell felvenni. A kinyomtatott vizsgálati eredmény és a Jegyzőkönyv egyik példányát a feljelentéshez, illetve amennyiben feljelentés megtételére nem kerül sor, akkor az intézkedésről készült jelentéshez kell csatolni. A vizsgálati eredmény és a Jegyzőkönyv másik példányát az intézkedés alá vont személynek át kell adni.

16. A mérés végrehajtásán és a Jegyzőkönyv felvételénél a hiteles mérőeszköz kezelőjén kívül legalább egy intézkedő rendőrnek jelen kell lennie, és a Jegyzőkönyvet mindegyiküknek alá kell írniuk.

17. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, abban az esetben, ha egyik mérési eredmény sem haladja meg a 0,05 mg/l légalkohol értéket, azok további intézkedések alapja kizárólag akkor lehetnek, amennyiben egyéb bizonyíték - így különösen az intézkedés alá vont nyilatkozata vagy tanúvallomás - áll rendelkezésre.

4. Vér- és vizeletminta vétel

18. A vér- és vizeletvételre kizárólag erre a célra rendszerbe állított olyan szavatos mintavételi egységdoboz alkalmazható, amelynek a mintavételi eszközöket magába foglaló doboza bontatlan (zárcímkéje ép). A mintavételi egységdoboz felnyitása és alkalmazása csak a mintavétellel érintett személy, az intézkedést foganatosító rendőr és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet. Kivételesen indokolt esetben a mintavételi egységdoboz felnyitásánál a mintavétellel érintett jelenléte mellőzhető, amelynek tényét és okát a rendőri jelentésben részleteiben rögzíteni kell.

5. Az eszközök használatára, üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések

19. Az eszközöket ténylegesen használó rendőri szerv vezetője intézkedik az eszközök gyártója által a használati útmutatóban meghatározott körülmények közötti használatára, üzemeltetésére, tárolására, karbantartására úgy, hogy azok folyamatosan a szolgálatot ellátó állomány rendelkezésére álljanak.

20. A hiteles mérőeszközök a használati útmutatóban meghatározott körülmények biztosítása mellett ideiglenes jelleggel (pl. célellenőrzések végrehajtásának idejére) a szolgálati gépjárművekben is elhelyezhetők.

21. Üzemzavar vagy meghibásodás esetén az eszközzel további mérés nem végezhető. Az időszakos hitelesíttetést, a garanciális és a garancia időn túli javíttatást a Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság végzi az érintett költségvetési szervek pénzügyi keretének terhére.

22.[8]

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

24. A hitelesítési bizonyítvány megőrzéséről a hiteles mérőeszközt közvetlenül üzemeltető rendőri szerv vezetője gondoskodik. A bizonyítvány másolatát az intézkedést követően az intézkedés alá vont személy erre irányuló kérelme esetén részére be kell mutatni, ezért azt a hiteles mérőeszközzel együtt kell tartani. A bemutatás tényét a jelentésben, feljelentésben rögzíteni kell.

25. A pontos működés érdekében az alkoholtesztereket 6 hónaponként kalibrálni kell.

26. A járművezetők által az ittasság kapcsán megvalósítható tényállások tekintetében a 4. mellékletben feltüntetett táblázat ad iránymutatást.

27. A Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóság igazgatója, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettese és a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság rendészeti rendőrfőkapitány-helyettese gondoskodik a szeszes ital fogyasztásával megvalósuló jogsértések bizonyításával kapcsolatos jogi ismereteknek, illetve az eszközök kezelésének az állomány részére történő folyamatos oktatásáról.[9]

28. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója gondoskodik arról, hogy a nem felsőfokú rendészeti oktatásban az utasításban foglaltakat megismerjék, tartalmát az oktatási tematikába integrálják. Az oktatási célra rendelkezésére bocsátott eszközök joghatással járó mérésre nem alkalmazhatók, azokat kizárólag az állomány képzéséhez lehet felhasználni, ezért hitelesítésük sem szükséges.

29. Hatályát veszti az ittasság ellenőrzéséről szóló 27/2010. (OT 14.) ORFK utasítás.

Dr. Balogh János r. vezérőrnagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 40/2018. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[10]

2. melléklet a 40/2018. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[11]

3. melléklet a 40/2018. (VI. 29.) ORFK utasításhoz[12]

4. melléklet a 40/2018. (VI. 29.) ORFK utasításhoz

A) Útmutató a járművezetők által megvalósítható tényállások megállapításához ittasság, illetve a hozzá kapcsolódó gondatlan veszélyeztető, testi sértést vagy halált eredményező cselekmény esetén

Magyarázat:

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban: Btk.)

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (a továbbiakban: Szabs. tv.)

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (a továbbiakban: Kkt.)

B) Útmutató a járművezetők által megvalósítható tényállások megállapításához, az ittassághoz kapcsolódó szándékos veszélyeztető cselekmény esetén

1 Amennyiben az ittasság és az eredmény (veszélyeztetés, testi sértés vagy halál) között ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. Ekkor az eredmény előidézését és az ittas vezetést külön jogsértésként kell értékelni.

2 Nem gépi meghajtású járműnek minősülő kerékpárt vezető esetében csak akkor, ha szeszes ital fogyasztásától nincs a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban.