BH 2019.5.123 I. Kihívó közösségellenesség hiányában nem valósít meg garázdaságot egy lakóház zárt lépcsőházában két terhelt között szerelemféltésből kialakult az a konfliktus, amelynek során a II. r. terhelt az őt kis méretű zsebkéssel fenyegető I. r. terheltet a folyosó ajtajának löki, s annak üvegablaka betörik [Btk. 339. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság Bpk.22081/2016/2., Kúria Bfv.630/2018/6. (*BH 2019.5.123*)

***********

II. A jogos védelem mint büntethetőséget kizáró ok vizsgálata szükségtelen, ha a vád tárgyává tett magatartás nem valósít meg bűncselekményt. A büntethetőséget kizáró ok vizsgálatát ugyanis mindig megelőzi a tényállásszerűség vizsgálata, s ha tényállási elem hiányában a bűncselekmény nem állapítható meg, úgy felmentő ítéletet kell hozni [Btk. 4. §, 22. § (1) bek., Be. 566. (1) bek. a) pont].

[1] Az elsőfokú bíróság a 2016. augusztus 3. napján tárgyalás mellőzésével meghozott és a II. r. terhelt tekintetében 2016. augusztus 22. napján jogerőre emelkedett végzésével a II. r. terhelttel szemben társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt 6 hónap börtönbüntetést szabott ki, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt javára az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból. Indokai szerint az eljárt bíróság büntethetőséget kizáró ok - jogos védelem - figyelmen kívül hagyásával állapította meg a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét garázdaság vétségében. Kifejtette, hogy a II. r. terhelt az I. r. terhelttel folytatott verbális összetűzést követően reálisan tarthatott a vele szemben kést rántó I. r. terhelt támadásától, ezért nem lépett a jogtalanság talajára, amikor az I. r. terhelt magatartására azzal reagált, hogy feléje lépett és neki lökte az ajtónak. A kést kezében tartó I. r. terhelttel szemben a II. r. terhelt elhárító magatartása puszta kézzel valósult meg, a másik személy egy alkalommal történő meglökéséből állt. Ekként a II. r. terhelt cselekménye a szükségesség mértékét nem lépte túl.

[3] Erre tekintettel törvényt sértett az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt cselekményét a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének minősítette, ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott végzést változtassa meg és a II. r. terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól a korábbi Be. 6. § (3) bekezdés a) pont I. fordulata és a 331. § (1) bekezdése alapján mentse fel.

[4] A Kúria a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 660. § (2) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

[5] Az ügyész a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, azzal egyezően nyilatkozott.

[6] A II. r. terhelt védője a legfőbb ügyészi indítvánnyal egyetértett és a II. r. terhelt felmentését indítványozta. A II. r. terhelt korábbi vallomására hivatkozott és egyetértőleg nyilatkozott.

[7] A korábbi Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány - eltérő jogi indokolással - alapos.

[8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[9] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[11] Megjegyzi a Kúria, hogy a korábbi Be. 544. §-a szerinti tárgyalásmellőzéses eljárás lefolytatására jelen esetben a törvényi feltételek hiányában került sor, ugyanis a II. r. terhelt - miként az I. r. is - érdemi és egymással ellentétes védekezést terjesztett elő. Ez azonban nem felülvizsgálati ok, a felülvizsgálati eljárásban pedig - annak szigorú jogszabályi rendelkezéseire tekintettel - a részben megalapozatlan tényállás is irányadó.

[12] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [korábbi Be. 416. § (1) bek. a) pont].

[13] Az ügyészi indítvány a Btk. 22. §-ában írt büntethetőséget kizáró ok figyelmen kívül hagyása miatt - jogos védelmi helyzet fennállása - terjesztette elő a II. r. terhelt javára a felülvizsgálati indítványát.

[14] A büntethetőséget kizáró ok vizsgálatát megelőzi a tényállásszerűség vizsgálata. Ekként a Kúria elsőként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapulvételével azt vizsgálta, hogy a felrótt garázdaság vétségének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak-e.

[15] A jogerős tényállás lényege szerint az I. r. és a II. r. terhelt 2015. július 9. napján a reggeli órákban a lépcsőházban összetalálkozott és - a köztük szerelemféltésből történt előzetes szóváltást követően - az I. r. terhelt a nála lévő 8 cm pengehosszúságúnál kisebb zsebkést elővette és azzal fenyegetőzött. Ezt követően a II. r. terhelt közelebb lépett az I. r. terhelthez és nekilökte a lépcsőházban a folyosó végén lévő dupla szárnyas, fából készült ajtónak. A lökés következtében az I. r. terhelt szemüvege a földre esett és eltört, az ajtó egyik üvegablaka pedig betört. A terheltek ezt követően kirohantak az utcára, majd a II. r. terhelt értesítette a rendőrséget.

[16] A Btk. 339. § (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg).

[17] A bűncselekmény egyes tényállási elemei - a bűncselekmény megvalósulásának konjunktív feltételei - a kihívó közösségellenesség, az erőszakos elkövetés és a mások megbotránkoztatására, riadalomkeltésére való alkalmasság.

[18] Kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki. A kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel. A garázdaság elkövetője ekként tudatában van annak, hogy kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása sérti, illetve sértheti a köznyugalmat, a közrendet és a cselekményt e közösségi érdek semmibevételével hajtja végre. Éppen ez a kihívó közösségellenesség, a köznyugalom megzavarására való alkalmasság az, amely a bírói gyakorlat által kimunkáltan, rendszerint hiányzik a nem nyilvános helyen, így zárt lépcsőházban, szűk családi körben, lakásban elkövetett erőszakos cselekményeknél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg (BH 2005.313., 2015.52.).