A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27047/2018/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, (1) bek., 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 6. §, (6) bek., 8. §, (1) bek., (3) bek., (6) bek., (8) bek., 9. §, (1) bek., 18. §, 20. §, 23. §, (1) bek. d) pont, 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §, (1) bek., 85. §, (1) bek., 88. §, (1) bek., 99. §, (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (3) bek.] Bíró: Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.047/2018/8.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Sipos Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Sipos Balázs Tihamér ügyvéd- (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Hodován Éva tisztviselő által képviselt Fejér Megyei Kormányhivatal (alperes címe) - alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

A feljegyezett 30.000,-Ft (harmincezer) forint eljárási illetéket az Állam viseli.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,-Ft (tízezerz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a bizonyítási eljárás adatai, a felek nyilatkozatai és az előzményi iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az Helységnév1 hrsz1 hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlan tulajdonosa ˝-ed arányban név1. Ezen tulajdoni hányadot illetően felperes a Magyar Állam nevében részleges kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra. név2 az ingatlanra 2021. október 01. napjáig terjedően haszonbérleti szerződést kötött, mely a földhasználati nyilvántartásba is bejegyzést nyert.

A hatóság a bizonyítási eljárás keretében szakértő kirendelése iránt intézkedett, majd ezt követően alperes a 2018. január 17-én kelt FE/03/37-7/2018. számú határozatával helyt adott felperes részleges kisajátítás iránti kérelmének. Az ingatlan megosztása után rendelkezett arról, hogy a hrsz2, a hrsz3 és a hrsz4 hrsz.-ú ingatlan 16.287 m2 területtel a Magyar Állam tulajdonába kerül, míg a hrsz5 és a hrsz6 hrsz.-ú ingatlan a tulajdonos nevén marad. Rendelkezett alperes a földhasználati nyilvántartásban név2 haszonbérleti jogának megszűnésével kapcsolatban. A haszonbérleti jog megszűnése miatt a földhasználó részére 648.793,-Ft kártalanítást állapított meg. A keresettel támadott részében alperes azzal indokolta a döntését, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a kisajátítási eljárásban ügyfélnek minősül a földhasználati nyilvántartásból kitűnő jogosult. Alperes megállapította, hogy név2 haszonbérleti joga a Magyar Állam tulajdonába kerülő hrsz2, a hrsz3 és a hrsz4 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében a Kstv. 8. § (1), (3), (6) bekezdése alapján megszűnik. A szakértő nyilatkozott a haszonbérleti jog megszűnésével kapcsolatban megállapítható kártalanítás összegéről. Ennek alapján határozta meg alperes a haszonbérlő javára megállapítható kártalanítási összeget.

Felperes keresetében kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát és a határozat megváltoztatásával mellőzni a földhaszonbérlő részére megállapított 648.793,-Ft kártalanítási összeg megfizetését. Kérte továbbá alperest perköltségben marasztalni. Hivatkozott a Kstv. 9. § (1) bekezdésre, amelyből álláspontja szerint az következik, hogy a haszonbérleti jog nem szűnik meg, a visszamaradó terület vonatkozásában az továbbra is fennmarad. A kisajátítási határozat hozatalakor előre nem állapítható meg, hogy a földhasználat fennmarad-e. A jogszabály értelmében a telek, illetve a föld értékét növelő munkák ellenértékét kell megtéríteni, ami az elmaradt haszon körébe tartozik. Hivatkozott felperes álláspontjának alátámasztásaként a 1578/2006. számú elvi határozatra, amely kimondta, hogy kisajátítás esetén a haszonbérleti jog részleges megszűnéséért kártalanítás nem állapítható meg. Ezen felül hivatkozott a Kúria Kfv.VI.37.387/2016/9. számú ítéletére, amely felperes jogértelmezését támasztja alá, miszerint az ingatlanon fennálló jog alatt, csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat lehet érteni. Érvelése szerint az alperes téves jogértelmezéssel állapította meg a földhaszonbérlő javára a kártalanítást, ezért az megalapozatlan.

Alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a jogszerű határozatra figyelemmel. Hangsúlyozta, hogy az eljárás indulására figyelemmel hatályos Kstv. 9. § (1) bekezdése és e rendelkezéshez fűzött törvényi indokolás egyértelműen rögzíti, hogy a haszonbérleti jog megszűnéséért kártalanítás jár. A földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak a megosztást követően kialakult hrsz2, a hrsz3 és a hrsz4 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában teljes mértékben megszűnik a haszonbérleti joga, így földhasználóként kártalanításra jogosult.

-.-.-.-

Felperes keresete megalapozatlan.

Közigazgatási perben a bíróság a határozat jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem keretei között vizsgálja.

Felperes keresete alapján a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy részleges kisajátítás esetén a haszonbérlő részére jár-e kárpótlás.

A Kstv. 23. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a kisajátítási eljárásban ügyfél mindaz az ingatlan-nyilvántartásból, valamint a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de - a 6. § (6) bekezdés szerint az elidegenítési tilalom hatálya alá nem tartozó - széljegyzetként feltüntetett jogszerzőt is.

A Kstv. 8. § (1) bekezdése szerint a kisajátítási határozat véglegessé válásával - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ingatlan tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor. A (2) bekezdés értelmében a kisajátítási határozatban rendelkezni kell az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogokról és az ingatlanra feljegyzett tényekről.

A Kstv. 8. § (3) bekezdése szerint pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel -, és az ingatlanra feljegyzett tények megszűnnek.