BH 2016.12.325 A falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás bűncselekménye csak akkor valósul meg, ha az azzal érintett felület olyan végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el, tehát védőponyvára, védőfóliára nem követhető el [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) alpont].

[1] A kerületi ügyészség falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. ba) pont] miatt emelt vádat.

[2] A vádiratban körülírt cselekmény a következő: A terhelt 2014. április 11-én részt vett az Sz. téren tartott "Tiltakozás a tervezett német megszállási emlékmű megépítése ellen" elnevezésű demonstráción. Ennek során festékszóróval az M. Kft. tulajdonát képező, 17 500 forint értékű védőponyvára "ITT ÉS SEHOL MÁSUTT NÁCI SZOBOR NEM ÉPÜL" feliratot fújt, s ezáltal a sértettnek a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozott.

[3] A kerületi bíróság a 2015. február 2. napján tartott előkészítő ülésen meghozott és kihirdetett végzésével megszüntette a terhelt ellen rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) alpont] miatt indított büntetőeljárást.

[4] A terhelt terhére irányuló ügyészi fellebbezés folytán másodfokon eljárt törvényszék a 2015. április 30. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[5] A kerületi bíróság - megismételt eljárásban - a tárgyalás előkészítése során 2015. június 9. napján meghozott végzésével ismételten megszüntette a terhelt ellen rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) alpont] miatt indított büntetőeljárást [Be. 6. § (3) bek. a) pont, 267. § (1) bekezdés bek.) pont], és egyúttal az iratokat megküldte a kerületi bíróság szabálysértési csoportjának, mint elsőfokú "hatóságnak".

[6] Az elsőfokú bíróság idézte a falfirka fogalmát [Btk. 371. § (7) bek.], amit a fal fogalmának törvényi meghatározása nélkül ténylegesen firka-fogalomnak tekintett. A fal pedig értelmezése alapján "csak valamely elmozdíthatatlan, végleges építményt foglalhat magában, ami állagsérelem nélkül már nem távolítható el". A "takarófólia" (helyesen: ponyva), illetőleg az azzal borított kordon viszont nem ilyen jellegű, az lemosható vagy ki is cserélhető. Az elsőfokú bíróság utalt a véleménynyilvánítás szabadságára is, amit szerinte a terhelt nem lépett át. Következtetése szerint a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem tulajdon elleni szabálysértés ["Sztv." 177. § (1) bek. b) pont].

[7] A terhelt terhére irányuló ügyészi fellebbezés folytán másodfokon eljárt törvényszék a 2015. augusztus 13. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú végzést annyiban változtatta meg, hogy az iratok megküldésére vonatkozó rendelkezést mellőzte.

[8] A másodfokú bíróság azzal érvelt, hogy az építési területen ideiglenesen alkalmazott védőponyvára fújt felirat nem gátolta a védőponyva rendeltetésszerű használatát, tisztítási költsége nem tekinthető értékcsökkenésnek, továbbá károkozási szándék sem látszott felismerhetőnek. Ezen értelmezés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rongálás nem valósult meg. Ezt meghaladóan úgy látta, hogy - figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadságára - a cselekmény társadalomra veszélyességének, mint a bűncselekmény egyik fogalmi elemének hiányában sem valósult meg bűncselekmény [Btk. 4. § (1)-(2) bek.]. Ugyancsak a társadalomra veszélyesség hiányában, ami a szabálysértésnek is fogalmi eleme, szabálysértés sem valósult meg [Szabs. tv. 1. § (1) és (2) bek.]. Ezért mellőzte az iratok - szabálysértési eljárást szolgáló - megküldésére vonatkozó rendelkezést.

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a terhelt terhére, a büntetőeljárás törvénysértő megszüntetése miatt, a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése és új elsőfokú eljárás elrendelése érdekében.

[10] A főügyészség szerint törvénysértő az a bírói érvelés, hogy egy köztéri szobrot körülvevő ponyván festékszóróval történt felirat nem valósítja meg a falfirka elhelyezésével elkövetett rongálást és tévesen állapították meg a bíróságok, hogy ez az elkövetési mód csak akkor valósul meg, ha az elhelyezés valamely elmozdíthatatlan, végleges, állagsérelem nélkül el nem távolítható építményre történik.

[11] Érvelésének lényege szerint falfirka elhelyezésével valósul meg a rongálás akkor is, ha a falfirkát nem falon (épületen), hanem bármely köz- vagy magántulajdonban lévő vagyontárgy felületén helyezik el. Ennek jellemző példájaként említi a vonat külső felületét, ami nem a hétköznapi értelemben vett falfelület.

[12] Ebből a szempontból nincs jelentősége annak sem, hogy az adott vagyontárgy ideiglenesen, tartósan vagy véglegesen van azon a helyen, ahol arra nézve megvalósítják a firkálást. Így "nyilvánvalóan" megvalósulhat valamely közterületen ideiglenesen elhelyezett kiállítási tárgyra nézve is (pl. plakátkiállítás, festmény reprodukció, fényképkiállítás, ideiglenesen közszemlére tett tárgy stb.). A rongálás megvalósításának nem feltétele, hogy az elkövetés tárgya alkalmatlanná váljon funkciója ellátására, még az sem feltétele, hogy rendeltetésszerű használhatósága sérelmet szenvedjen (pl. az oldószerrel leöntött gépjármű lakkozása ugyan tönkremegy, de működőképes marad), továbbá megvalósulhat a dolog állagának csorbulása nélkül is (pl. az elkövető a dolgot szakszerűen szétszereli, de az eredeti állapot helyreállítása jelentős mérvű és jellegű ráfordítást igényel). A példák közé emelte azt is, hogy a gépkocsit védő, ugyancsak értékkel bíró vagyontárgyat képező ponyva festékszóróval lefújva szennyeződik és használódik, külső megjelenésének állagsérelmével kár keletkezik. A kár akkor is bekövetkezik, ha a tulajdonosa nem kívánja az állagsérelmet helyreállítani.

[13] A főügyészség kitért rá, hogy a rongálás a jelen ügyben is megvalósult, függetlenül attól, hogy a terhelt alapvető szándéka egy politikai demonstráción véleményének a kifejezése volt, melynek gyakorlása azonban bűncselekményt nem valósíthat meg, mivel gyakorolhatóságához nem feltétlenül szükséges mást tulajdonjogában korlátozni. A terhelt tehát túllépte a véleménynyilvánítás törvényi korlátait. A falfirka megítéléséhez nem kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadsága.

[14] A főügyészség jelezte, hogy a rongálás szándékos, de nem célzatos bűncselekmény. Megvalósításához elegendő a kár bekövetkezésének felismerhetősége, és a felismert következménybe való belenyugvás, az iránti közömbösség, azaz az eshetőleges szándék is.

[15] Mindezek alapján a bíróságok tévesen vontak következtetést a rongálási szándék hiányára éppúgy, mint a cselekmény társadalomra veszélyességének a hiányára is. A jelen ügyben legfeljebb a társadalomra veszélyesség csekélyebb foka juthat szerephez, de csak a joghátrány meghatározásánál.

[16] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt - annak indokaival egyetértve - fenntartotta. Azzal egyezően indítványozta, hogy a Kúria nyilvános ülésen helyezze hatályon kívül a támadott határozatot, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra.