A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40351/2021/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Matosek Edina
A határozat elvi tartalma:
I. Polgári jogi jogviszony a kartellfelár kifizetésével a megbízó felperes és a bizományossal szerződő I. rendű alperes között létrejött, ezért a felperest illeti meg az a jog, hogy a vagyonában bekövetkezett csökkenést az alperesektől, mint egyetemleges kötelezettektől kártérítésként követelje.
II. A károsodás bekövetkezése és az elévülés kezdő időpontja szempontjából a kárnak van jelentősége, a vagyonban beálló értékcsökkenés, mint kár akkor következik be, amikor a jogellenes magatartás következtében a károsult vagyona csökken, amikor az alperesek jogellenes piacfelosztó magatartása következményeként kikötött kartellfelárat magában foglaló vállalkozói díj kifizetése megtörténik.
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék G.41192/2020/39., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40351/2021/11.*, Kúria Gfv.30210/2022/22., Kúria Jpe.60016/2023/4., 3494/2023. (XII. 1.) AB végzés
***********
Fővárosi Ítélőtábla 2
10.Gf.40.351/2021/11
...
Fővárosi Ítélőtábla
10.Gf.40.351/2021/11.
A Fővárosi Ítélőtábla a jogi képviselő (cím1 I., ügyintéző: ügyvéd neve ügyvéd) által képviselt felperes felperesnek az jogi képviselő1 (cím2., ügyintéző: ügyvéd neve1 ügyvéd) által képviselt alperes1 (cím3) I. rendű, a jogi képviselő2 (cím4, ügyintéző: ügyvéd neve2 ügyvéd) által képviselt alperes2 (cím5) II. rendű, a jogi képviselő3 (cím6, ügyintéző: ügyvéd neve3 ügyvéd) által képviselt alperes4 (cím7) IV. rendű és alperes5 (cím7) V. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. szeptember 30. napján kelt 21.G.41.192/2020/39. számú ítélete ellen a felperes által 41. sorszám alatt benyújtott fellebbezés és a II. rendű alperes Gf/3. sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi
rész- és közbenső ítéletet:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, a felperest megilleti az a jog, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2004. július 23. napján kelt határozatszám számú határozatával megállapított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ába ütköző magatartás tanúsításával okozott, az I. rendű alperes által megvalósított útszakaszok kivitelezésére vonatkozó szerződés alapján a 2007. december 22-én történt kifizetéseket érintően a vagyonában bekövetkezett csökkenést az alperesektől, mint egyetemleges kötelezettektől kártérítésként követelje;
ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű alpereseknek személyenként 2.000.000 (Kétmillió) forint + áfa, a IV. és az V. rendű alpereseknek együttesen 2.000.000 (Kétmillió) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.
A felperes, valamint az I. és a II. rendű alperesek másodfokú perköltségét személyenként 100.000 (Százezer) forint + áfa összegben, a IV. és az V. rendű alperesekét együttesen 100.000 (Százezer) forint + áfa összegben, a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték összegét 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forintban állapítja meg.
A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A Kúria Gfv.VII.30.121/2020/13. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.360/2019/10-II. számú részítéletét - amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének a II., IV. és V. rendű alperesekkel szemben előterjesztett keresetet elutasító részét helybenhagyta, kötelezte a felperest a II. rendű alperesnek 7.207.370 forint + áfa, a IV. és az V. rendű alpereseknek egyetemlegesen 5.500.000 forint + áfa összegű együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, míg az elsőfokú ítéletnek az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította - a felülvizsgálati kérelemmel támadott ( a II., IV. és V. rendű alperesekkel szembeni keresetet elutasító elsőfokú rendelkezést helybenhagyó) részében, az ahhoz tartozó perköltségre vonatkozó rendelkezésekkel együtt, az elsőfokú ítélet ezen részére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott ítéletével a felperes módosított keresetét - amelyben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 339. §-a és 344. § (1) bekezdése alapján az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 4.439.289.457 forint és annak 2007. december 22. napjától a kifizetésig járó a rPtk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére arra hivatkozással, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) versenyfelügyeleti eljárásban 2004. július 23-án meghozott határozatszám számú határozatában megállapított, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ába ütköző versenykorlátozó alperesi magatartással okozati összefüggésben kár érte, az alperesek versenykorlátozó magatartása a Tpvt. 88/C. §-ában felállított vélelem szerint 10 %-kal emelte a perbeli projekt átalányárát, amely vállalkozói díjat a felperes teljesítette az I. rendű alperes részére - elutasította és kötelezte a felperest az I. és a II. rendű alpereseknek személyenként külön-külön 30.700.000 forint, míg a IV. és az V. rendű alpereseknek együttesen szintén 30.700.000 forint perköltség megfizetésére, valamint megállapította, hogy a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 6.125.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.
A határozat indokolásában rögzítette, hogy a felülvizsgálati eljárásban meghozott végzés szerint kizárólag az I. rendű alperes által megvalósított, az M7-es autópálya szakasz1, valamint az M70-es autóút szakasz2 közötti útszakasz vállalkozási díjának mértékével esetlegesen okozott és el nem évült kár tekintetében kellett vizsgálni az alperesek egyetemleges kártérítési felelősségének fennállását, mert amennyiben a II., a IV. és az V. rendű alperesek által épített útszakaszok vonatkozásában merült is fel vagyoncsökkenésben álló kár, annak követelése az ebben a tekintetben jogerős részítélet szerint elévült.
Az rPtk. 339. §-ának alkalmazásához megkívánt jogellenes károkozó alperesi magatartás a GVH határozatszám számú határozatában megállapított azon magatartás volt, hogy versenykorlátozó módon felosztották egymás között a cég1 (a továbbiakban: cég1) által 2002-ben meghirdetett autópálya építési munkák elvégzését.
Elsődlegesen a kárkövetelés elévülését vizsgálta és abból indult ki, hogy a rPtk. 360. § (1) bekezdéséből és 326. § (1) bekezdéséből következően a deliktuális felelősségi alapon érvényesített kártérítési követelés elévülése a károsodás, azaz a vagyoncsökkenés bekövetkezésekor, illetve a költség felmerülésekor keletkezik, ami a perbeli esetben nem esik egybe a károkozás időpontjával. Az alperesek jogellenes magatartása ugyanis a szerződéskötésekkel véglegesült, mert azokban került meghatározásra a kartellfelárat esetlegesen tartalmazó vállalkozási díj, míg a kár az egyes részszámlák teljesítésével következett be. Az egyes részszámlák kifizetésével az adott részszámlához kapcsolódóan vált esedékessé - bizonyított teljesítés és bizonyított kartellfelár esetén - a kár megtérítése iránti követelés, azaz az elévülés kezdő időpontjai időben elváltak egymástól, azok a vállalkozási díjak kifizetéséhez kötődtek. Nem fogadta el a felperesnek azt a hivatkozását, hogy a teljes vállalkozói díjban megjelenő kartellfelárnak megfelelő kár összege az utolsó részszámla kifizetésével vált volna esedékessé, mert ilyen értelmezés esetén a károsult akár éveket is késlekedhetne igényének érvényesítésével. Ugyanakkor nem tartotta helytállónak azt az álláspontot sem, amely szerint a teljes kárkövetelés a legelső részszámla kifizetésével már esedékessé válik, mert ebben az esetben az elévülési idő elteltét követően kiállított további számlákban megjelenő kár összegét bírói úton a jogosult nem tudná érvényesíteni. Az elévülés kezdő időpontja a szerződés megkötéséhez sem kapcsolható, mert a kötelem létrehozása önmagában nem alkalmas vagyoncsökkenés előidézésére. Az alperesek részéről nem cáfolt felperesi előadás szerint az I. rendű alperes által végzett útépítés utolsó részszámláinak (az M7-es projekt kapcsán 5.440.713 forint + áfa, az M70-es autóút tekintetében pedig 28.077.005 forint + áfa összeg) kifizetésére egyaránt 2007. december 22-én került sor, így amennyiben a felperes a kárkövetelés jogosultja, úgy e követelése a perindításig (2012. október 16.) nem évült el és a Kúria határozatában kifejtettek szerint a II., a IV. és az V. rendű alperesek az I. rendű alperes által megvalósított projekttel okozott kár tekintetében egyetemlegesen felelősek a felperessel szemben.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!