A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27039/2018/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, (1) bek., 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 6. §, (6) bek., 8. §, (1) bek., (3) bek., (6) bek., (8) bek., 9. §, (1) bek., 18. §, 20. §, 23. §, (1) bek. d) pont, 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §, (1) bek., 85. §, (1) bek., 88. §, (1) bek., 99. §, (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (3) bek.] Bíró: Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27039/2018/8., *Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27039/2018/10.*, Kúria Kfv.37721/2018/6.

***********

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.039/2018/8.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Sipos Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Sipos Balázs Tihamér ügyvéd - (ügyvéd címe.) által képviselt Felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Hodován Éva tisztviselő által képviselt Fejér Megyei Kormányhivatal (alperes címe) - alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

A feljegyezett 30.000,-Ft (harmincezer) forint eljárási illetéket az Állam viseli.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,-Ft (tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a bizonyítási eljárás adatai, a felek nyilatkozatai és az előzményi iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az helységnév I. hrsz. 1. hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlan tulajdonosa tulajdonos neve I. és tulajdonos neve II.. Az ingatlanra 2026. november 08. napjáig terjedő időtartamra haszonbérleti szerződést kötöttek szerződő neve I., amely a földhasználati nyilvántartásba is bejegyzést nyert.

Az ingatlant érintően a Magyar Állam nevében eljáró felperes részleges kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra 3523 m2 terület igénybevétele iránt.

A hatóság a bizonyítási eljárás keretében szakértő kirendelése iránt intézkedett, majd ezt követően alperes a 2018. január 04-én kelt FE/03/34-1/2018. számú határozatával felperes részleges kisajátítás iránti kérelmének helyt adott. Az ingatlan megosztása után rendelkezett arról, hogy a hrsz. 2. és a hrsz. 3. hrsz.-ú ingatlanok 3523 m2-nyi területtel a Magyar Állam tulajdonába kerülnek, míg a hrsz. 4. és a hrsz. 5. hrsz.-ú ingatlan a tulajdonosok nevén marad. Határozatával alperes rendelkezett a földhasználati nyilvántartásban a hrsz. 2. és hrsz. 3. hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában szerződő neve I. haszonbérleti jogának megszűnéséről. A tulajdonelvonásért és a megszűnt jogokért a tulajdonosok részére kártalanítást, míg a haszonbérleti jog megszűnéséért a haszonbérlő részére 304.203,-Ft kártalanítást állapított meg. A keresettel támadott részében alperes azzal indokolta a döntését, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a kisajátítási eljárásban ügyfélnek minősül a földhasználati nyilvántartásból kitűnő jogosult. Alperes megállapította, hogy szerződő neve I. haszonbérleti joga a Magyar Állam tulajdonába kerülő hrsz. 2. és hrsz. 3. hrsz.-ú ingatlanok tekintetében a Kstv. 8. § (1), (3), (6) bekezdése alapján megszűnik. A szakértő nyilatkozott a haszonbérleti jog megszűnésével kapcsolatban megállapítható kártalanítás összegéről. Ennek alapján határozta meg alperes a haszonbérlő javára megállapítható kártalanítási összeget.

Felperes keresetében kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát és a határozat megváltoztatásával mellőzni a földhaszonbérlő részére megállapított 304.203,-Ft kártalanítási összeg megfizetését. Kérte továbbá alperest perköltségben marasztalni. Hivatkozott a Kstv. 9. § (1) bekezdésre, amelyből álláspontja szerint az következik, hogy a haszonbérleti jog nem szűnik meg, a visszamaradó terület vonatkozásában az továbbra is fennmarad. A kisajátítási határozat hozatalakor előre nem állapítható meg, hogy a földhasználat fennmarad-e. A jogszabály értelmében a telek, illetve a föld értékét növelő munkák ellenértékét kell megtéríteni, ami az elmaradt haszon körébe tartozik. Hivatkozott felperes álláspontjának alátámasztásaként a 1578/2006. számú elvi határozatra, amely kimondta, hogy kisajátítás esetén a haszonbérleti jog részleges megszűnéséért kártalanítás nem állapítható meg. Ezen felül hivatkozott a Kúria Kfv.VI.37.387/2016/9. számú ítéletére, amely felperes jogértelmezését támasztja alá, miszerint az ingatlanon fennálló jog alatt, csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat lehet érteni. Érvelése szerint az alperes téves jogértelmezéssel állapította meg a földhaszonbérlő javára a kártalanítást, ezért az megalapozatlan.

Alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a jogszerű határozatra figyelemmel. Hangsúlyozta, hogy az eljárás indulására figyelemmel hatályos Kstv. 9. § (1) bekezdése és e rendelkezéshez fűzött törvényi indokolás egyértelműen rögzíti, hogy a haszonbérleti jog megszűnéséért kártalanítás jár. A földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak a megosztást követően kialakult hrsz. 2. és hrsz. 3. hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában teljes mértékben megszűnik a haszonbérleti joga, így földhasználóként kártalanításra jogosult.

-.-.-.-

Felperes keresete megalapozatlan.

Közigazgatási perben a bíróság a határozat jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem keretei között vizsgálja.