31991R1601[1]

A Tanács 1601/91/EGK rendelete (1991. június 10.) az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról

A TANÁCS 1601/91/EGK RENDELETE

(1991. június 10.)

az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 43. és 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 )

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel jelenleg az ízesített borral, ízesített boralapú italokkal és az ízesített boralapú koktélokkal (továbbiakban "ízesített italok") kapcsolatban nincsenek különleges közösségi előírások, különösen amelyek az ilyen italok meghatározására, és a megnevezésükkel, illetve kiszerelésükkel kapcsolatos követelményekre vonatkoznának; mivel az ilyen italok gazdasági jelentősége miatt a közös piac zavartalan működésének elősegítése érdekében ebben a tárgyban közös rendelkezéseket kell megállapítani;

mivel ezek az ízesített italok a Közösség mezőgazdaságának egyik fő piacát alkotják; mivel ez a piac nagyrészt az ilyen termékeknek a Közösségben és a világpiacon elért jó hírneve eredményeként jött létre; mivel ez a hírnév a szóban forgó italok minőségének tulajdonítható; mivel ezért a piac megtartása érdekében a szóban forgó italok tekintetében bizonyos minőségi színvonalat fenn kell tartani; mivel a minőség színvonalának fenntartását úgy lehet kielégítő módon biztosítani, ha a szóban forgó italokat azoknak a tradicionális gyakorlatoknak a figyelembevételével határozzák meg, amelyeken a hírnevük alapul; mivel továbbá az így meghatározott fogalmakat leértékelődésük megelőzése érdekében csak olyan italok esetében szabad használni, amelyek minősége megegyezik a tradicionális italok minőségével;

mivel az ízesített italok számára, amelyek nagyrészt borból vagy mustból állnak, megfelelő keretet szükséges létrehozni, melynek során az ilyen italokat illetően lehetővé kell tenni a fejlesztést és az innovációt; mivel ezt a célkitűzést legkönnyebben úgy lehet elérni, ha az italok bortartalma, alkoholtartalma, valamint az alapján, hogy adtak-e hozzájuk alkoholt, az italok három kategóriájának megállapítására kerül sor;

mivel célszerűnek tűnik, hogy a közösségi előírásoknak bizonyos vidékek részére fenn kell tartani a rájuk vonatkozó földrajzi árujelzők használatát, feltéve hogy azokat a termelési szakaszokat, amelyek során a kész termék elnyeri a jellemzőit és végleges tulajdonságait, a szóban forgó földrajzi területen végzik el;

mivel a fogyasztók informálásának elfogadott és szokásos eszközei közé tartozik bizonyos információk címkén való feltüntetése; mivel az ízesített italok címkézésére a legutóbb a 89/395/EGK irányelvvel ( 4 ) módosított, a végső fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelvnek ( 5 ) általános szabályai vonatkoznak; mivel tekintettel a kérdéses italok természetére és a fogyasztók teljesebb informálása céljából, az általános szabályokon túl szükséges e rendelkezések kiegészítése;

mivel a fogyasztók számára bizonyos ízesített italok hírneve szorosan kötődik azok hagyományos származási helyéhez; mivel a fogyasztó megfelelő informálása, illetve ezeknek a speciális eseteknek a figyelembevétele céljából célszerűnek tűnik az eredet feltüntetésének kötelezővé tétele abban az esetben, ha az ital nem a hagyományos termelői régióból származik;

mivel az ital összetételére vonatkozó helytálló információk biztosításának lehetővé tétele érdekében a felhasznált alkohol természetére vonatkozó címkézési szabályokat kell elfogadni;

mivel a legutóbb a 81/858/EGK irányelvvel ( 6 ) módosított, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) és a legutóbb a 85/7/EGK irányelvvel ( 8 ) módosított, a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) meghatározza az élelmiszerekben felhasználható víz tulajdonságait; mivel ezekre az irányelvekre utalni kell;

mivel az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) tartalmazza különböző, az ízesítéssel kapcsolatos fogalmak meghatározását; mivel ugyanezt a fogalommeghatározást célszerű használni ebben a rendeletben;

mivel az importált ízesített italok megnevezésére és kiszerelésére különleges intézkedéseket kell hozni, és egyidejűleg figyelemmel kell lenni a Közösség harmadik országokkal való viszonyával kapcsolatban fennálló kötelezettségeire;

mivel a közösségi ízesített italok világpiaci hírnevének megóvása céljából ugyanazokat az előírásokat kell kiterjeszteni az exportált italokra, kivéve ha ellenkező előírások léteznek, és egyidejűleg figyelemmel kell lenni a tradicionális szokásokra és gyakorlatra;

mivel a szóban forgó intézkedések egységes és egyidejű végrehajtásának biztosítása céljából célszerű a kérdést rendelettel szabályozni;

mivel az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a Bizottságot utasítani kell a technikai jellegű végrehajtási intézkedések megalkotására; mivel e célból egy olyan eljárásról kell rendelkezni, amely révén a tagállamok és a Bizottság egy végrehajtó bizottság keretében szorosan együttműködhetnek;

mivel átmeneti intézkedésekre van szükség az ebben a rendeletben bevezetett rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályokat határozza meg.

2. cikk

(1) Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) az ízesített bor:

olyan ital:

- amelyet, a retsina asztali bor kivételével, a 822/87/EGK rendelet ( 11 ) I. mellékletének 5. és 12-18. pontjaiban meghatározott egy vagy több borászati termékből, esetleg hozzáadott szőlőmusttal, illetve részben erjedt szőlőmusttal állítottak elő, beleértve a 823/87/EGK rendelet ( 12 ) 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott termőhelyről származó minőségi borokat,

- amelyhez a 3. cikk d) pontja értelmében alkoholt adtak, és

- amelyet az alábbi anyagok felhasználásával ízesítettek:

- az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények, és/vagy

- fűszernövények, fűszerek, és/vagy ízesítő élelmiszerek,

- amelyet általában édesítenek, és a (2) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve, esetleg karamellel színeznek,

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 14,5 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék, illetve összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, ugyanakkor azoknak a termékeknek az esetében, amelyek az (5) bekezdés értelmében "száraz" vagy "extra-száraz" megjelölést kaptak, a minimális összes alkoholtartalmat 16, illetve 15 térfogatszázalékban kell megállapítani.

Az ízesített bor elkészítéséhez használt bornak, illetve az alkohol hozzáadásával lefojtott, friss szőlőből nyert mustnak a végtermékben nem kevesebb, mint 75 %-os arányban jelen kell lennie. Az 5. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a felhasznált termékek térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalmát a 822/87/EGK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése állapítja meg.

Az "ízesített bor" megnevezés helyettesíthető a "boraperitif" kifejezéssel. Az "aperitif" kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem esnek e rendelet hatálya alá;

b) az ízesített boralapú ital:

olyan ital:

- amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a retsina asztali bor kivételével, a 822/87/EGK rendelet I. mellékletének 11-13. és 15-18. pontjaiban meghatározott borból vagy borokból, lehetőség szerint hozzáadott szőlőmusttal, illetve részben erjedt szőlőmusttal állítanak elő, beleértve a 823/87/EGK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott termőhelyről származó minőségi borokat,

- amelyet az alábbi anyagok felhasználásával ízesítenek:

- az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények, és/vagy

- fűszernövények és/vagy, fűszerek, és/vagy ízesítő élelmiszerek,

- amelyet esetleg édesítenek,

- amelyhez nem adnak alkoholt, az e rendelet termék-meghatározásban említett, illetve az olyan kivételekkel, amelyekről a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően döntöttek,

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és legfeljebb 14,5 térfogatszázalék.

Az ízesített boralapú ital elkészítéséhez használt bornak a késztermékben legalább 50 %-os arányban jelen kell lennie. Az 5. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a felhasznált termékek térfogatszázalékban kifejezett legkisebb természetes alkoholtartalmának a meghatározására a 822/87/EGK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

c) az ízesített boralapú koktél olyan ital:

- amelyet borból és/vagy szőlőmustból állítanak elő,

- amelyet az alábbi anyagok felhasználásával ízesítenek:

- az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények, és/vagy

- fűszernövények, és/vagy fűszerek, és/vagy ízesítő élelmiszerek,

- amelyet esetleg édesítenek és esetleg színeznek,

- amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek,

- amelynek tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Az ízesített boralapú koktél elkészítéséhez használt bornak, és/vagy szőlőmustnak a késztermékben legalább 50 %-os arányban jelen kell lennie. Az 5. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a felhasznált termékek térfogatszázalékban kifejezett legkisebb természetes alkoholtartalmának meghatározására a 822/87/EGK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Egyedi megnevezésekről a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően lehet dönteni.

A "koktél" kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem esnek e rendelet hatálya alá.

(2) Azon ízesített borok kategóriáinak meghatározása, amelyek megnevezése helyettesítheti az "ízesített bor" kifejezést:

a) Vermut:

ízesített bor, amely az (1) bekezdés a) pontjában említett borból készül, amelynek jellegzetes íze a megfelelő anyagokból, így különösen a kötelezően alkalmazandó üröm (Artemisia-) fajokból állítható elő; ez az ital csak karamellizált cukor, szacharóz, szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és sűrített szőlőmust felhasználásával ízesíthető.

b) Keserű ízesített bor:

ízesített bor, jellegzetes keserű ízzel. Az "ízesített keserű bor" megnevezés előtt a 8. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a fő keserű ízt adó anyag nevének kell szerepelni.

A következő kifejezések, illetve azok megfelelői az egyéb közösségi nyelveken a fenti megnevezés helyett, vagy annak kiegészítéseként használhatók:

- "kínafakéreggel készített bor", ha a fő ízesítőanyag természetes kínakéreg-aroma;

- "Bitter vino", ha a fő ízesítő természetes enciánaroma és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színezőanyaggal színezték; a "bitter" kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem esnek a rendelet hatálya alá;

- "Americano", ha az íz ürömből vagy enciánból származó természetes ízesítőanyagok jelenlétének tulajdonítható, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színezőanyaggal színezték.

c) Tojás alapú ízesített bor:

Ízesített bor, amelyhez jó minőségű tojássárgáját vagy ilyen sűrítményt adnak, és amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként több mint 200 gramm, a minimális tojássárga-tartalma literenként legalább 10 gramm a végtermékben.

A "tojás alapú ízesített bor" kifejezést a "cremovo" kifejezés követheti, ha ez a bor legalább 80 %-ban Marsala bort tartalmaz.

A "tojás alapú ízesített bor" kifejezést a "cremovo zabaione" kifejezés követheti, ha ez a bor legalább 80 %-ban Marsala bort tartalmaz és a tojássárgája tartalom literenként legalább 60 gramm.

d) Väkevä viiniglögi/Starkvinsglögg:

Ízesített bor, amely az (1) bekezdés a) pontjában említett borból készült, és amelynek jellemző ízét a szegfűszeg és/vagy fahéj használata adja, amelyeket mindig más fűszerekkel együtt kell alkalmazni; ez az ital a 3. cikk a) pontjának megfelelően édesíthető.

(3) Azon ízesített boralapú italok kategóriáinak meghatározása, amelyek megnevezése:

- az előállító tagállamban helyettesítheti az "ízesített boralapú ital" megnevezést,

- a többi tagállamban kiegészítheti az "ízesített boralapú ital" kifejezést:

a) Sangria:

borból előállított ital, amelyet:

- természetes citrusgyümölcs-kivonatok hozzáadásával,

- az adott gyümölcs levének hozzáadásával vagy a nélkül,

- esetleg:

- fűszerek hozzáadásával,

- édesítve,

- szénsav hozzáadásával,

- ízesítenek, és amelynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma nem éri el a 12 %-ot.

Az ital a gyümölcs húsának vagy héjának szilárd részeit tartalmazhatja, és színe kizárólag a felhasznált alapanyagokból származhat.

A "Sangria" megnevezést a "készült ....-ban" meghatározásnak kell követnie, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni, kivéve ha a termék Spanyolországban vagy Portugáliában készült.

A "Sangria" megnevezés az "ízesített boralapú ital" megnevezést csak abban az esetben helyettesítheti, ha az ital Spanyolországban vagy Portugáliában készült;

b) Clarea:

az a) pontban meghatározottakkal megegyező körülmények között, fehérborból előállított ital.

A "Clarea" megnevezést a "készült ...-ban" meghatározásnak kell követnie, az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevével együtt, kivéve ha a termék Spanyolországban vagy Portugáliában készült.

A "Clarea" megnevezés az "ízesített boralapú ital" megnevezést csak abban az esetben helyettesítheti, ha az ital Spanyolországban vagy Portugáliában készült;

c) Zurra:

az a) és b) pontokban meghatározott italokhoz az 1576/89/EGK rendeletben ( 14 ) meghatározott brandy vagy borpárlat, esetleg gyümölcsdarabok hozzáadásával előállított ital. A tényleges alkoholtartalomnak legalább 9 térfogatszázaléknak és 14 térfogatszázaléknál kevesebbnek kell lennie;

d) Bitter soda:

olyan ízesített ital, amelynek alapanyaga a "Bitter vino", amelynek részaránya a végtermékben nem lehet kevesebb 50 %-nál, és amelyhez szén-dioxidot vagy szén-dioxid tartalmú vizet adnak és lehetőleg ugyanolyan színezékekkel színezik, mint a Bitter vino-t. A tényleges alkoholtartalomnak legalább 8 térfogatszázaléknak és legfeljebb 10,5 térfogatszázaléknak kell lennie. A "keserű" kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem esnek a rendelet hatálya alá;

e) Kalte Ente:

bor, gyöngyözőbor vagy szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor és pezsgő vagy habzóbor elegyítésével előállított ízesített boralapú ital, amelyhez természetes citromanyagokat vagy azok kivonatát adják hozzá, -----. A készterméknek legalább 25 térfogatszázalékban kell pezsgőt vagy habzóbort tartalmaznia;

f) Glühwein:

kizárólag vörös- vagy fehérborból készített, ízesített ital, amelyet főleg fahéjjal, illetve szegfűszeggel ízesítenek; a 3. cikk a) pontjának rendelkezéseiből eredő víz mennyiségének sérelme nélkül víz hozzáadása tilos. Abban az esetben, ha fehérborból készült, a "Glühwein" kereskedelmi megnevezést a "fehérbor" meghatározással kell kiegészíteni;

f a) a Viiniglögi/Vinglögg:

kizárólag vörös- vagy fehérborból készített, ízesített ital, amelyet főleg fahéjjal, illetve szegfűszeggel ízesítenek. Ha az italt fehérborból készítették, akkor a "Viiniglögi/Vinglög" kereskedelmi megnevezést a "fehérborból készült" szóval kell kiegészíteni;

g) Maiwein:

az asperula odorata domináns ízének biztosítása érdekében asperula adorata növények vagy azok kivonatának hozzáadásával, fehérborból készített ízesített ital;

h) Maitrank:

száraz fehérborból készített ízesített ital, amelyben asperula odorata növényeket áztatnak, vagy amelyhez asperula odorata kivonatot adnak, és amelyhez narancsot, és/vagy más gyümölcsöt, lehetőség szerint lé, sűrítmény vagy kivonat formájában, és legfeljebb 5 %-os cukorédesítést adnak;

i) Pelin: fehér vagy vörösborból, szőlőmust sűrítményből, szőlőléből (vagy répacukorból) és meghatározott gyógynövény-tinktúrából készített ízesített boralapú ital, amelynek alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék, cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45-50 gramm és összes savtartalma borkősavban kifejezve literenként legalább 3 gramm;

j) Egyéb meghatározások:

az egyéb meghatározásokat a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

(4) Azon ízesített boralapú koktélok kategóriáinak meghatározása, amelyek megnevezése:

- az előállító országban helyettesítheti az "ízesített boralapú koktélok" megnevezést,

- egyébként kiegészítheti az "ízesített boralapú koktélok" megnevezést;

a) boralapú koktél:

olyan ízesített ital, amelyben

- a sűrített szőlőmust aránya nem éri el a késztermék össztérfogatának 10 %-át,

- az invertcukorban kifejezett literenkénti cukortartalom 80 grammnál kevesebb;

b) Ízesített gyöngyöző szőlőmust:

olyan ital:

- amely kizárólag szőlőmustból készül,

- amelynek térfogatszázalékban tényleges alkoholtartalma 4 %-nál kevesebb,

- amely kizárólag a felhasznált termékek erjedéséből származó szén-dioxidot tartalmaz;

c) Egyéb meghatározások:

az egyéb meghatározásokat a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában és a (2) és (3) bekezdésekben említett megnevezések az alábbi információkat is tartalmazhatják a vonatkozó albekezdésekben invertcukorban kifejezett cukortartalomnak megfelelően:

a) "extra száraz": olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 30 grammnál kevesebb;

b) "száraz": olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 50 grammnál kevesebb;

c) "félszáraz": olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 50 és 90 gramm között van;

d) "félédes": olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 90 és 130 gramm között van;

e) "édes": olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 130 grammnál több.

A "félédes" és "édes" jelölést helyettesíteni lehet a cukortartalom feltüntetésével, amelyet az invertcukor literenkénti mennyiségében, grammban kell kifejezni.

(6) Amennyiben az "ízesített boralapú italok" kereskedelmi megnevezés tartalmazza a "pezsgő" kifejezést, a felhasznált pezsgő mennyisége nem lehet kevesebb 95 %-nál.

(7) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. cikk

Kiegészítő meghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) "édesítés":

a következő termék vagy termékek felhasználása az ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok készítése során:

félfehér cukor, fehércukor, finomított fehércukor, dextróz, gyümölcscukor, szőlőcukorszirup, folyékony cukor, folyékony invertcukor, invertcukorszirup, finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőmust, friss szőlőmust, karamellizált cukor, méz, szentjánoskenyér szirup vagy egyéb, a fentiekhez hasonló hatású természetes szénhidrátok.

A "karamellizált cukor" kizárólag a szacharóz, lúgok, ásványi savak vagy egyéb kémiai adalékanyagok nélküli ellenőrzött hevítése révén kapott terméket jelenti;

b) "ízesítés":

a 88/388/EGK rendelet 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromaanyagot, és/vagy fűszernövényt, és/vagy fűszert, és/vagy ízesítő élelmiszert használnak az ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok készítése során.

Az ilyen anyagok hozzáadása a bortól különböző érzékszervi jellemzőket ruház a késztermékre;

c) "színezés":

színezék vagy színezékek használata az ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok készítése során;

d) "alkohol hozzáadása":

az alábbi termékek közül egynek vagy többnek az alkalmazása az ízesített borok, illetve egyes ízesített boralapú italok készítése során:

- szőlészeti eredetű etil-alkohol,

- bor eredetű alkohol vagy szárított szőlő eredetű alkohol,

- mezőgazdasági eredetű etil-alkohol,

- borpárlat vagy aszalt szőlő párlat,

- mezőgazdasági eredetű párlat,

- borpárlat vagy törkölypárlat,

- aszalt szőlőből készült párlat,

amelyek megfelelnek a közösségi rendelkezésekben megállapított jellemzőknek, így különösen az etil-alkohol jellemzőknek kell megfelelniük az I. mellékletben megállapított tulajdonságoknak;

e) "tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban":

annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei, amelyek 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében találhatók;

f) "potenciális alkoholtartalom térfogatszázalékban":

annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei 20 °C-os hőmérsékleten, amelyek a termék 100 térfogategységében található cukor teljes kierjedésével keletkezhetnek;

g) "összes alkoholtartalom térfogatszázalékban":

a tényleges és potenciális alkoholtartalom összege térfogatszázalékban;

h) "természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban":

bármiféle mustjavítás előtt jellemző összes alkoholtartalom, amely a must eredeti cukortartalmából az erjedés során képződhet.

4. cikk

(1) E rendeletben említett italok tekintetében engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok jegyzékét, az érintett termékekre és a használatukra vonatkozó utasításokat a 89/107/EGK irányelvben ( 15 ) szabályozott eljárással összhangban kell meghatározni.

(2) Ezen italoknak a készítése során víz - lehetőleg desztillált, vagy ásványi anyag tartalmától megtisztított víz - hozzáadása megengedett, feltéve hogy a víz minősége megfelel a 80/777/EGK és a 80/778/EGK irányelvekkel összhangban elfogadott nemzeti rendelkezéseknek, valamint hogy a hozzáadott víz nem változtatja meg az ital jellegét.

(3) Az említett ízesített termékek készítése során használt színezékek, ízesítők vagy más engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkoholnak mezőgazdasági eredetűnek kell lennie, és csak a feltétlenül szükséges adagban lehet a színezékek, ízesítők vagy más engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához felhasználni.

(4) A részletes szabályokat, beleértve az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vizsgálatára vonatkozó módszereket, a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. cikk

(1) A 822/87/EGK rendelettel összhangban meghatározott borászati eljárások és kezelések az 1. cikkben felsorolt termékekben előforduló borokra és mustokra vonatkoznak.

(2) Az ebben a rendeletben említett késztermékek előállítása céljából készülő termékekre vonatkozó eljárásokat a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

6. cikk

(1) A 2. cikkben és az ebben a cikkben említett megnevezések használatát az ott meghatározott italokra kell korlátozni, figyelembe véve a 2. és 4. cikkben meghatározott előírásokat. A szóban forgó megnevezéseket az említett italok Közösségben történő megjelölésére kell használni.

Azokat az italokat, amelyek nem felelnek meg a 2. cikkben meghatározott italok tekintetében megállapított előírásoknak, nem lehet az utóbbiak számára megállapított megnevezésekkel megjelölni.

(2)

a) A II. mellékletben felsorolt földrajzi jelölések az (1) bekezdésben említett megnevezéseket helyettesíthetik, vagy összetett megnevezést alkotva kiegészíthetik azokat.

b) Ezeket a földrajzi jelöléseket fent kell tartani azoknak az italoknak a számára, amelyek esetében a készítés azon szakaszát, amely során elnyerik jellegüket és végső minőségüket, a jelzett földrajzi területen hajtják végre, feltéve hogy a fogyasztót a felhasznált alapanyagok tekintetében nem tévesztik meg.

(3) Az 1. bekezdésben említett kereskedelmi megnevezéseket nem egészíthetik ki a borászati termékek tekintetében engedélyezett földrajzi jelölések.

(4) A tagállamok a II. mellékletben említett, a területükön előállított termékek termelésére, tagállamon belüli forgalmára, leírásukra és kiszerelésükre vonatkozóan különleges nemzeti előírásokat alkalmazhatnak, amennyiben azok összeegyeztethetőek a közösségi jogrendszerrel.

7. cikk

(1) A borászati termékeket és ízesítőket tartalmazó, legalább 1,2 térfogatszázalék alkoholtartalmú olyan ízesített italok kereskedelmi megnevezése, amelyek nem állnak összhangban ezzel a rendelettel, nem tartalmazhat utalást szőlészeti-borászati termékekre.

(2) Azokat az ízesített italokat, amelyek nem állnak összhangban ezzel a rendelettel, nem lehet emberi fogyasztás céljából oly módon forgalmazni, hogy az e rendeletben említett megnevezésekhez olyan szavakat vagy kifejezéseket társítanak, mint "szerű", "típusú", "stílusú", "készített", "ízű", vagy bármely más hasonló jelölés.

(3) Legkésőbb 6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően a Bizottság megfelelő javaslatot terjeszt a Tanács elé az e rendelet hatálya alá nem tartozó, alkohol hozzáadásával készült, szőlészeti és borászati termékeket tartalmazó ízesített italokra vonatkozóan.

A "wine-cooler" néven ismert italok megnevezésére használt szavak használata az ilyen italok tekintetében megengedett, amíg a Tanács nem hoz határozatot a fenti előterjesztéssel kapcsolatban.

8. cikk

(1) A 79/112/EGK irányelvvel összhangban alkotott nemzeti jogszabályok teljesítésén túlmenően a 2. cikkben említett italok címkézésének, kiszerelésének és reklámozásának összhangban kell állnia e cikk rendelkezéseivel.

(2) A 2. cikkben említett termékek kereskedelmi megnevezése azok közé a megnevezések közé tartozik, amelyeket a 6. cikk értelmében kizárólag az ilyen termékek tekintetében lehet használni.

(3) A 2. cikkben említett megnevezéseket ki lehet egészíteni a fő ízesítő megjelölésével.

(4) Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó italok készítésénél használt alkohol egyetlen alapanyagból származik (pl. kizárólag boralkoholból, melaszalkoholból vagy gabonaalkoholból), az alkohol fajtája megjelölhető a címkén.

Ha az alkohol több alapanyagból származik, az alkohol jellegére vonatkozó speciális jelzést nem lehet a címkén feltüntetni.

A rendelet hatálya alá tartozó italok készítése során a színezékek, ízesítők és más engedélyezett adalékok hígítása vagy oldása céljából használt etil-alkohol nem minősül összetevőnek.

4a. 1993. január 1-jétől a rendelet hatálya alá tartozó palackozott termékek eladás vagy forgalomba hozatal céljából nem tárolhatók ólomtartalmú kupak vagy fóliaborítású zárószerkezettel ellátott tárolóedényekben. Mindazonáltal a fenti időpont előtt ilyen kupakkal vagy fóliával ellátott palackokba töltött italok forgalmazása a készletek kimerüléséig megengedett.

(5) A II. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőket nem lehet lefordítani.

(6) E rendeletben szabályozott információkat oly módon kell a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén közölni, hogy a fogyasztó könnyen megérthessen minden adatot, kivéve ha a vásárlóknak a tájékoztatást más módon rendelkezésre bocsátották.

(7) Harmadik országokból származó italok esetében, annak az országnak a hivatalos nyelvének használata, amelyben a termék készült, megengedett, ha e rendeletben előírt adatokat a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén szintén megadták, oly módon, hogy a fogyasztó minden adatot könnyen megérthet.

(8) A 11. cikkben foglaltak sérelme nélkül, a Közösségből származó és exportra szánt italok esetében az ebben a rendeletben előírt információkat más nyelven is meg lehet ismételni; ez nem vonatkozik az (5) bekezdésben említett megjelölésekre.

(9) A 2. cikkben említett italok esetében a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően az alábbiakat lehet meghatározni:

a) a termék bizonyos sajátosságára (mint például története, készítésének módja) utaló kifejezések használatára vonatkozó rendelkezéseket;

b) a nem a végső fogyasztóknak szánt, tárolóedényekben található termékek címkézésére vonatkozó szabályokat.

9. cikk

(1) Az ízesített borokra, ízesített boralapú italokra és az ízesített boralapú koktélokra vonatkozó közösségi rendelkezések betartásának biztosítása céljából a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket. A rendelkezések betartásának ellenőrzésére a tagállamok ügynökséget vagy ügynökségeket jelölnek ki.

A II. mellékletben felsorolt italok esetében a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően a Közösségen belüli forgalom ellenőrzését és védelmét a közigazgatási szervek által hitelesített kereskedelmi dokumentumok és megfelelő nyilvántartások vezetése révén biztosítsák.

(2) A II. mellékletben felsorolt exportált italok tekintetében, a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően okmány-hitelesítési rendszert lehet létrehozni a csalások és hamisítások kiküszöbölése céljából.

Ha az első albekezdésben említett rendszer nem kerül bevezetésre, a tagállamok saját hitelesítési rendszereket hoznak létre, feltéve, hogy azok megfelelnek a közösségi jogszabályoknak.

(3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel fogadja el az ízesített borokra, ízesített boralapú italokra és az ízesített boralapú koktélokra vonatkozó közösségi rendelkezések egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az ellenőrzésekre és a tagállamok illetékes szervei közti kapcsolatokra.

(4) A tagállamok és a Bizottság közlik egymással a rendelet végrehajtásához szükséges alapvető információkat. Az ilyen információk közlésére és terjesztésére vonatkozó részletes szabályokat a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

E rendeletben meghatározott és földrajzi árujelzővel ellátott importált italokat a Közösségen belül emberi fogyasztásra történő értékesítésük céljából kölcsönös megállapodás alapján a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett felügyeletre és védelemre alkalmasnak lehet minősíteni.

Az első albekezdés rendelkezéseit olyan megállapodások révén kell végrehajtani, amelyeket az érintett harmadik országokkal a Szerződés 113. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően tárgyalnak meg és kötnek meg.

A végrehajtási szabályokat és az első albekezdésben említett italok listáját a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

10a. cikk

(1) A Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló egyezmény 23. és 24. cikkeiben megállapított kikötéseknek megfelelően a tagállamok meghozzák mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az érintettek számára az e rendelet hatálya alá tartozó termékek azonosítására szolgáló földrajzi árujelzők közösségi használatának megakadályozását olyan termékek vonatkozásában, amelyek nem arról a helyről származnak, mint amire a szóban forgó földrajzi árujelző utal, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a termék tényleges származási helyét is feltüntették, vagy a földrajzi árujelző fordításban szerepel, vagy azt "- szerű", "típusú", "stílusú", "utánzat" vagy egyéb hasonló kifejezések egészítik ki.

Ennek a cikknek az alkalmazásában a "földrajzi árujelző" olyan jelölést jelent, amely alapján azonosítani lehet, hogy a termék a Világkereskedelmi Szervezetben tagként résztvevő harmadik ország területéről, régiójából vagy helységéből származik, amennyiben a termék minőségét, hírnevét vagy egyéb különleges jellemzőjét elsősorban földrajzi eredetének lehet tulajdonítani.

(2) E rendelet 10. cikkével és e rendelet hatálya alá tartozó termékek megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló közösségi jogszabályok egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az (1) bekezdést alkalmazni kell.

(3) Ennek a cikknek az alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat szükség esetén a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghozni.

11. cikk

A 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően megállapított kivételektől eltekintve az exportra szánt ízesített boroknak, ízesített boralapú italoknak és az ízesített boralapú koktéloknak meg kell felelniük a rendelet rendelkezéseinek.

12. cikk

(1) Az ebben a rendeletben említett a szeszes italokkal foglalkozó végrehajtási bizottság (a továbbiakban: a bizottság) jön létre.

(2) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

13. cikk

Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 16 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

14. cikk

Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 17 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

15. cikk

A bizottság más kérdéseket is mérlegelhet, amelyet az elnök saját kezdeményezésére, vagy egy tagállam képviselőjének kérésére elé utalt.

16. cikk

(1) A jelenlegi intézkedésekről az e rendeletben bevezetett intézkedésekre való áttérés megkönnyítése érdekében a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően átmeneti intézkedéseket kell hozni.

(2) Az átmeneti intézkedések legfeljebb e rendelet végrehajtásának időpontjától számított két évig alkalmazhatók.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

1991. december 17-től kell alkalmazni, a 12-15. cikkek kivételével, amelyeket e rendelet hatálybalépésétől kezdve kell alkalmazni. Mindazonáltal az említett dátum előtt készített és címkézett italokat a készletek kifogyásáig értékesíteni lehet.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az etil-alkohol 3. cikk (d) pontban említett jellemzői

II. MELLÉKLET

a 6. cikk(2) bekezdésében említett boralapú ízesített italok földrajzi árujelzői

Nürnberger Glühwein

Samoborski bermet

Thüringer Glühwein

Vermouth de Chambéry

Vermouth di Torino

( 1 ) HL C 269., 1986.10.25., 15. o.

( 2 ) HL C 127., 1984.5.14., 185. o., és.

HL C 129., 1991.5.20.,

( 3 ) HL C 124., 1983.5.9., 16. o.

( 4 ) HL L 186., 1989.6.30., 17. o.

( 5 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

( 6 ) HL L 319., 1981.11.7., 19. o.

( 7 ) HL L 229., 1980.8.30., 11. o.

( 8 ) HL L 2., 1985.1.3., 22. o.

( 9 ) HL L 229., 1980.8.30., 1. o.

( 10 ) HL L 184., 1988.7.15., 61. o.

( 11 ) HL L 84., 1987.3.27., 1. o. A legutóbb az 1544/95/EK rendelettel (HL L 148., 1995.6.30., 31. o.) módosított rendelet.

( 12 ) HL L 84., 1987.3.27., 59. o. A legutóbb a 3011/95/EK rendelettel (HL L 314., 1995.12.28., 14. o.) módosított rendelet.

( 13 ) HL L 354., 2008.12.31., 34. o.

( 14 ) HL L 160., 1989.6.12., 1. o.

( 15 ) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

( 16 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 17 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)