31989R1576[1]

A Tanács 1576/89/EGK rendelete (1989. május 29.) a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról

A TANÁCS 1576/89/EGK RENDELETE

(1989. május 29.)

a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. és 100a. cikkeire,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel ( 2 ) együttműködve,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel jelenleg nincsenek a szeszes italokra vonatkozó különleges közösségi előírások, különösen e termékek meghatározását illetően, valamint a megnevezésükre és kiszerelésükre vonatkozó követelményeket illetően; mivel adott ezeknek a termékeknek a gazdasági jelentősége, a közös piac működésének elősegítéséhez szükséges közös előírásokat megállapítani ebben a tárgyban;

mivel a szeszes italok a Közösség mezőgazdaságának egy fő piacát alkotják; mivel ez a piac nagyrészt az e termékek által a Közösségben és a világpiacon elért jó hírnév eredménye; mivel ezt a hírnevet a tradicionális termékek minőségének lehet tulajdonítani; mivel ezért bizonyos minőségi színvonalat fenn kell tartani a kérdéses termékek esetében a piac megtartásához; mivel a minőségi színvonal megőrzése érdekében szükséges a kérdéses termékek meghatározása, figyelembe véve azokat a hagyományos előállítási gyakorlatokat, amelyeken a hírnevük alapul; mivel az ekképpen meghatározott pontos kifejezéseket csak az azonos minőségű termékek esetében kell tradicionális termékekként használni a leértékelődésük megelőzése céljából;

mivel a közösségi szabályoknak bizonyos területek részére, amelyek között kivételesen bizonyos országok is szerepelhetnek, fenn kell tartaniuk a rájuk vonatkozó földrajzi megjelöléseket, feltéve hogy azokat a termelési szakaszokat, amelyek során a kész termék elnyeri a jellemzőit és végleges tulajdonságait, a kérdéses földrajzi területen végzik el; mivel ezáltal az érintett termelőknek kizárólagos jogot adva a közösségi szabályok biztosítják azt, hogy a kérdéses megnevezések továbbra is a származás megjelöléseként szolgáljanak és meggátolják azok közös tárgykörbe kerülését és általános kifejezéssé válását; mivel a kérdéses megnevezések a fogyasztót informálják a termék eredetét jellemző nyersanyagokat, illetve az előállításuk során alkalmazott különleges folyamatokat illetően;

mivel a fogyasztók informálásának elfogadott és szokásos eszközei közé tartoznak a címkén található bizonyos információk; mivel a szeszes italok címkézése a legutóbb a 86/197/EGK irányelvvel ( 4 ) módosított, a fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelvének ( 5 ) a tárgyát képezi; mivel tekintettel a kérdéses termékek jellegére és a fogyasztó teljesebb informálására, ezeket az általános szabályokat különleges rendelkezésekkel kell kiegészíteni, és mivel, különösen, fel kell venni a termékek meghatározásába az érlelésre és a minimális alkoholtartalomra vonatkozó jelöléseket az emberi fogyasztásra bocsátás esetében;

mivel, jóllehet a 79/112/EGK irányelv megköveteli bizonyos jelöléseknek a címkén történő feltüntetését, ez az irányelv egy kissé homályos az előállítás feltüntetésének tekintetében; mivel ez a fogalom különösen fontos az érintett italok körében, mert a fogyasztó gyakran összekapcsolja a kérdéses italokat az előállítás helyével; mivel az ilyen jelölések hiánya az eredet tekintetében félrevezetheti a fogyasztót; mivel ezt a veszélyt el kell kerülni úgy, hogy bizonyos esetekben kötelezővé kell tenni az előállítás helyének a címkén való feltüntetését;

mivel bizonyos esetekben további követelményeket kell meghatározni; mivel különösen etil-alkohol felhasználása esetében kötelező az, hogy ez kizárólag mezőgazdasági eredetű legyen, ahogy az már a Közösségben megszokott az alapvető mezőgazdasági termékek fő piacának további fenntartása céljából;

mivel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) és a legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya által módosított, a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) meghatározza az élelmiszerekben felhasználható víz minőségét; mivel ezekre az irányelvekre figyelemmel kell lenni;

mivel az élelmiszerek előállításához használt aromaanyagokra és ezeknek az anyagoknak az előállítására használt alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) közzéteszi különböző, az ízesítéssel kapcsolatos kifejezések meghatározását; mivel ugyanez a fogalommeghatározást kell használni ebben a rendeletben;

mivel különleges előírásokat kell meghozni az importált szeszes italok megnevezésére és kiszerelésére vonatkozólag, figyelembe véve a Közösség kötelezettségeit a harmadik országokkal való viszonyával kapcsolatban;

mivel a Közösség termékei világpiaci hírnevének megóvása céljából ugyanazokat az előírásokat kell alkalmazni az exportált termékekre, kivéve amennyiben a tradicionális szokásokat és gyakorlatot figyelembe véve ellenkező előírások léteznek;

mivel kívánatos a javasolt intézkedések egységes és egyidejű végrehajtásának céljából egy rendeletet hozni;

mivel az eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására a Bizottságot kell megbízni technikai jellegű végrehajtási rendelkezések meghozatalával; mivel e célból egy olyan eljárást kell kidolgozni, amely a tagállamok és a Bizottság szoros együttműködését egy végrehajtási bizottság keretében lehetővé teszi;

mivel átmeneti intézkedések szükségesek az e rendelet által bevezetett szabályozásra történő áttéréshez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ez a rendelet a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályokat határozza meg.

(2) Ezen előírás szerint a szeszes ital olyan alkoholos folyadék, amely:

- emberi fogyasztásra készült,

- különleges organoleptikus tulajdonságokkal rendelkezik, és a III. melléklet 1. pontjában felsorolt termékeket kivéve minimális alkoholtartalma 15 % (V/V), és

- a következőkben leírt módok valamelyikével készült:

- közvetlenül lepárlással, aromaanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül, természetes, erjesztett termékekből és/vagy növényi anyagok kivonatából és/vagy aromaanyagok, cukrok vagy más édesítőszerek hozzáadásával, amelyeket a (3) bekezdés a) pontja határoz meg, és/vagy más mezőgazdasági termékek mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy mezőgazdasági eredetű párlathoz és/vagy ezen előírásban leírt egyéb más szeszhez való hozzáadásával,

- szeszes italok összekeverésével:

- egy vagy több más szeszes itallal,

- mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal, mezőgazdasági eredetű párlattal vagy szesszel,

- egy vagy több alkoholtartalmú itallal,

- egy vagy több egyéb itallal.

Azonban a 2203 00, 2204, 2205, 2206 00 és 2207 KN-kódok alá eső italokat nem lehet szeszes italoknak tekinteni.

(3) Általános fogalommeghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a következő kifejezéseknek a következő jelentésük van:

a) édesítés:

egy vagy több anyag felhasználása szeszes italok készítése során a következőkből:

félfehércukor, fehércukor, finomított fehércukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, folyékony cukor, folyékony invertcukor, invertcukorszirup, finomított szőlőmustsűrítmény, szőlőmustsűrítmény, friss szőlőmust, égetett cukor, méz, szentjánoskenyér-szirup vagy más, a fenti termékekéhez hasonló tulajdonságú természetes szénhidráttartalmú anyagok.

Az "égetett cukor" ezen előírás szerint olyan termék, amelyet kizárólag szacharóz hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

b) keverés:

két vagy több különböző ital összekeverése egy új ital előállítása céljából;

c) alkohol-hozzáadás:

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadása egy szeszes italhoz;

d) elegyítés:

két vagy több, ugyanabba a kategóriába tartozó, olyan szeszes ital összekeverése, amelynek összetételében csak kisebb eltérés van, és ezek az eltérések a következő tényezők egyikének a függvényei:

- a készítési eljárás,

- az alkalmazott lepárlókészülék,

- az érlelés időtartama,

- az előállítás földrajzi helye;

az így előállított szeszes ital ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti italok;

e) érlelés:

olyan természetes folyamat, amikor megfelelő tárolóedényekben olyan reakciók játszódnak le, amelyek következtében a kérdéses szeszes ital új érzékszervi tulajdonságokat nyer;

f) ízesítés (aroma-hozzáadás):

a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromaanyag felhasználása a szeszes italok elkészítéséhez;

g) színezés:

egy vagy több színezőanyag felhasználása a szeszes ital elkészítéséhez;

h) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol:

olyan etil-alkohol, amely rendelkezik az ennek a rendeletnek az I. mellékletében felsorolt tulajdonságokkal, és amelyet a Szerződés II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítottak elő, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott szeszes italokat. Ha a megnevezésben utalás van a felhasznált nyersanyagra, az alkoholt kizárólag abból a nyersanyagból szabad előállítani;

i) mezőgazdasági eredetű párlat:

olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági eredetű termékekből nyernek lepárlással alkoholos erjesztését követően, de amely nem rendelkezik a h) pontban meghatározott etil-alkoholra előírt tulajdonságokkal, sem pedig egy szeszes ital tulajdonságaival, de még felismerhető a nyersanyag aromája és íze. Ha a megnevezésben utalás van a felhasznált nyersanyagra, akkor a párlatot kizárólag abból a nyersanyagból szabad előállítani;

j) alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve:

a kérdéses termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához, 20 °C hőmérsékleten;

k) illóanyag-tartalom:

az etil- és metil-alkoholon kívül a többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával állítanak elő;

l) az előállítás helye:

az a hely vagy régió, ahol a késztermék előállításának azt a szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte lényeges tulajdonságait és jellemző minőségét;

m) szeszesital-fajta:

minden szeszes ital, amelyre ugyanaz a meghatározás vonatkozik.

(4) A különböző szeszesital-fogalmak meghatározásai

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a következő kifejezéseknek a következő jelentésük van:

a) Rum

1. Olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek.

2. Olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital forgalmazható a "mezőgazdasági", valamint a "rum" szó feltüntetésével is úgy, hogy megnevezése tartalmazza a II. mellékletben meghatározott, Francia Tengerentúli Területek bármilyen földrajzi megjelölését.

b) Whisky vagy whiskey

Olyan szeszes ital, amelyet gabonacefre lepárlásával nyernek,

- amelynek cukrosítását a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül végzik,

- amelyet élesztő segítségével erjesztenek,

- amelyet 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra pároltak, hogy a desztillátum rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával, illattal és ízzel,

és amelyet legalább három évig érlelnek olyan fahordókban, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

c) Gabonapárlat

1. Olyan szeszes ital, amelyet erjesztett gabonacefre lepárlásával nyernek, és amely rendelkezik a nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal;

a "gabonapárlat" kifejezést helyettesítheti a Korn vagy Kornbrand azoknak az italoknak a megnevezésében, amelyeket Németországban, vagy a Közösség azon régióiban állítottak elő, ahol a német a hivatalos nyelv, feltéve hogy az italt hagyományosan ebben a régióban állítják elő, és, ha a gabonapárlatot bármely más anyag hozzáadása nélkül nyerik:

- vagy kizárólag a búza, árpa, zab, rozs vagy hajdina egész szemet és minden részét tartalmazó erjesztett cefréjének a lepárlásával, vagy

- az első albekezdés szerint nyert párlat újrafinomításával.

2. Ahhoz, hogy egy gabonaszeszt "gabonapárlatnak" lehessen nevezni, erjesztett gabonacefréből kell készíteni, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a desztillátum alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen az alapanyag jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

d) Borpárlat

Olyan szeszes ital,

- amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy borpárlat újralepárlásával úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen,

- amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és

- amelynek metil-alkohol-tartalma legfeljebb 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

ha ezt az italt érlelik, akkor forgalmazható "borpárlat" néven, ha az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint az e) pontban leírt termékek esetén.

e) Brandy vagy Weinbrand

Olyan szeszes ital

- amelyet borpárlatból állítanak elő, és amelyhez vagy hozzáadtak vagy nem 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt borpárlatot, feltéve hogy az említett párlat mennyisége a késztermékben nem haladja meg az 50 %-os térfogatarányt,

- amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1 000 l, legalább 6 hónapig,

- amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva,

- amelynek maximális metil-alkohol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

f) Törkölypárlat vagy törköly

a) Olyan szeszes ital

- amelyet szőlőtörkölyből erjesztettek és pároltak le vagy vízgőzzel vagy víz hozzáadása után; a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meghatározandó százalékarányú borseprő adható a törkölyhöz, a lepárlás a törkölynek kevesebb, mint 86 térfogatszázalékos jelenléte mellett történik; ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás megengedett,

- amelynek illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metil-alkohol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

b) azonban Portugália 1985-ös csatlakozási okmányában biztosított átmeneti időszak alatt az a) albekezdés nem zárja ki a Portugáliában előállított, abszolút alkoholra vetítve maximum 1 500 g/hl metil-alkoholt tartalmazó törkölypárlat Portugáliában történő forgalmazását.

2. A "törköly" vagy a "törkölypárlat" kifejezést helyettesítheti a grappa név, de csak kizárólag az Olaszországban termelt szeszes italok megnevezésében.

3. A törköly vagy a "törkölypárlat" elnevezést kizárólag a Cipruson előállított szeszes italok esetében a zivania megjelölés helyettesítheti.

4. A "törköly" vagy a "törkölypárlat" elnevezést kizárólag a Magyarországon előállított szeszes italok esetében a pálinka megjelölés helyettesítheti.

g) Gyümölcstörkölypárlat

Olyan szeszes ital, amely gyümölcstörköly erjesztésével és lepárlásával készült. A lepárlási körülményeket, a termék jellemzőit és az egyéb rendelkezéseket a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

h) Mazsolapárlat vagy mazsolabrandy

Olyan szeszes ital, amelyet a "Corinth Black" vagy a "Malaga muscat" szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a desztillátum rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel.

i) Gyümölcspárlat

a) Olyan szeszes ital, amelyet

- kizárólag friss, magozott vagy mag nélküli gyümölcs, vagy a gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek,

- amelyet legfeljebb 86 % (V/V)-os alkoholtartalomra kell párolni, hogy a gyümölcsök aromája és íze megmaradjon a desztillátumban,

- illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva,

- maximális metil-alkohol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva,

- csonthéjasok párlatában a hidrogén-cianid-tartalom legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

b) az a) albekezdés harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdései alól a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kivételeket lehet megállapítani, különösen olyan tradicionális termékek esetében, amelyeknek az előállítása és az eladása a Közösség meghatározott gyümölcstermelői bevételének jelentős hányadát teszik ki;

c) az ilyen módon definiált italokat "párlatnak" kell nevezni, eléírva azt a gyümölcsöt, amelyből készült, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, barack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat. Lehet még "víz"-nek is nevezni, a gyümölcs nevének feltüntetésével.

A Vilmos név csak azon körtepárlat megnevezésében használható, amelyet kizárólag a Vilmos körte fajtából készítettek.

Ha két vagy több gyümölcsöt együtt pároltak, akkor a terméket "gyümölcspárlatnak" kell nevezni. Ezt a nevet helyettesíteni lehet minden egyes felhasznált gyümölcs nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben;

d) a "párlat" szó feltüntetése nélkül, csupán a gyümölcs - amelyből a párlat készült - nevével is megnevezhető a termék a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően.

2. A gyümölcs neve és az utána álló "párlat" nevet olyan szeszes italok esetén is lehet használni, amelyek cefréje 100 kg gyümölcsöt tartalmaz 20 liter 100 % alkoholtartalmú párlatra vonatkoztatva, ahol bizonyos bogyókat és egyéb gyümölcsöket, úgymint málna, földi szeder, fekete áfonya és egyebek esetében nem vagy részben erjesztették, majd mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal vagy ezen rendeletben meghatározott desztillátummal kivonatoltak.

A "párlat" névnek a gyümölcs nevét követően történő használatának feltételeit az 1. pontban említett gyümölcspárlattal való keverésének elkerülése céljából a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

3. Az erjesztés nélküli, teljes gyümölcsökből mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban a 2. pontban hivatkozott mértékig történő macerációs eljárást követő lepárlással nyert tömény italokat "geist"-nek lehet nevezni a gyümölcs nevével együttesen.

4. A "gyümölcspárlat" elnevezést kizárólag a Magyarországon előállított szeszes italok és kizárólag az Alsó-Ausztria, Burgenland, Stájerország és Bécs osztrák tartományokban előállított sárgabarack párlatok esetében a pálinka megjelölés helyettesítheti.

5. A "gyümölcspárlat" elnevezést kizárólag a Romániában előállított szeszes italok esetében a "Pălincă" megjelölés helyettesítheti.

j) Almaborpárlat, almabrandy vagy körteborpárlat

Olyan szeszes italok, amelyeket

- kizárólag almabor vagy körtebor lepárlásával állítottak elő, és

- amelyek megfelelnek az i) pont 1. albekezdése a) pontjának második, harmadik és negyedik francia bekezdésének a gyümölcspárlatokra vonatkozó követelményeinek.

k) Tárnics- (encián-) párlat

Olyan szeszes ital, amelyet tárnicsgyökér (encián) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül végzett erjesztésével, majd lepárlásával állítanak elő.

l) Gyümölcsös szeszes italok

1. Olyan szeszes italok, amelyeket gyümölcsök mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal és/vagy mezőgazdasági eredetű párlattal és/vagy ezen előírás által meghatározott párlattal kivonatolnak, és a felhasznált friss gyümölcs mennyisége legalább 5 kg 20 liter 100 % alkoholtartalmú párlatra vonatkoztatva.

Ezen szeszes italok készítéséhez olyan aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók, amelyek nem a felhasznált gyümölcsből erednek. Ezeket az aromaanyagok és aromakészítmények külön-külön a 88/388/EGK irányelv 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és c) pontjában vannak meghatározva. Az ital jellemző íze és színe azonban kizárólag a felhasznált gyümölcstől származhat.

2. Az így meghatározott italokat "szeszes italnak" kell nevezni, a gyümölcs nevét eléírva. Azokat az eseteket és feltételeket, amelyekben a gyümölcs neve helyettesítheti ezeket a kérdéses gyümölcs neve után álló neveket, a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

A Pacharán nevet kizárólag azokra a "gyümölcsös szeszes italokra" szabad használni, amelyeket Spanyolországban állítottak elő kökény (Prunus espinosa) kivonatolásával úgy, hogy 1liter 100 % alkoholtartalmú párlat legalább 250 g gyümölcsből készül.

m) Borókaízesítésű párlat

a) Olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy gabonaszesz és/vagy gabonapárlat borókával (Juniperus communis) való ízesítésével nyernek.

Egyéb, a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjaiban meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyagok és/vagy az ugyanannak az irányelvnek az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítmények és/vagy egyéb, az aromát fokozó növények vagy azok részei felhasználhatók, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.

b) Az italokat Wacholder, ginebra vagy genebra néven is lehet nevezni. Ezeknek a neveknek a használatát a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

c) A genièvre, jenever, genever és peket nevű italok készítéséhez használt alkoholnak az ital jellegének megfelelő érzékszervi tulajdonságokkal kell rendelkeznie, metil-alkohol-tartalma legfeljebb 5 g/hl lehet abszolút alkoholra vonatkoztatva és az aldehidtartalma legfeljebb 0,2 g/hl lehet abszolút alkoholra vonatkoztatva, acetaldehidben kifejezve. Az ilyen termékek esetében a boróka jellegnek nem kell felismerhetőnek lennie.

a) Egy italt "gin"-nek lehet nevezni, ha azt organoleptikusan megfelelő, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a 88/388/EGK irányelv 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjaiban meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak az irányelvnek az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítják elő úgy, hogy az ízében a borókaíz domináljon.

b) Az ital "desztillált gin"-nek nevezhető akkor, ha kizárólag érzékszervileg megfelelő minőségű, eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval és más természetes növényekkel együtt, hagyományos rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik, biztosítva, hogy ízében a boróka domináljon. A "desztillált gin" elnevezést lehet használni abban az esetben is, ha az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik. A desztillált gin ízesítéséhez használhatók természetes és/vagy természetazonos aromaanyagok és/vagy aromakészítmények az a) bekezdésben leírtak szerint. A London gin a desztillált gin egyik fajtája.

Az a gin, amelyet eszenciák vagy aromaanyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz való egyszerű hozzáadásával állítanak elő, nem minősül desztillált ginnek.

n) Köményízesítésű szeszes italok

1. Olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

A 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjaiban meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak az irányelvnek az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradni.

a) Az 1. pontban definiált szeszes italokat lehet akvavit vagy aquavit néven nevezni, ha fűszerezésükhöz növényi vagy fűszerdesztillátumokat használtak fel.

Az 1. pont második albekezdésében meghatározott egyéb aromaanyagok felhasználhatók, de az italok zamatát főként a kömény és/vagy a kapor (Anethum graveolens L.) adja, illóolajok használata tilos.

b) Az ízben nem szabad a keserű anyagoknak dominálniuk. A szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 g/100 ml lehet.

o) Ánizsízesítésű szeszes italok

1. Olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum), ánizs (Pimpinella anisum), ánizskapor (Foeniculum vulgare) természetes kivonatával való ízesítésével nyernek, de lehet használni más olyan növényt is, amelynek ugyanilyen főbb aromaanyagai vannak, a következő folyamatok valamelyikének alkalmazásával:

- kivonatolás és/vagy lepárlás,

- az alkohol újradesztillálása a fent meghatározott növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében,

- ánizsízesítésű növények természetes kivonatának hozzáadása,

- az előző három módszer kombinációja.

Egyéb növényi kivonatok vagy fűszer szintén használhatók, de az ánizs ízének dominánsnak kell maradnia.

2. Az ánizsízesítésű italt abban az esetben lehet "pastis"-nak nevezni, ha tartalmazza az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) természetes kivonatát is. Ebben az italban kimutatható a "kalkünok" néven ismert színezőanyagok jelenléte, valamint a glycyrrhizasav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05 és 0,5 gramm lehet literenként.

A pastis maximális cukortartalma 100 g/l, minimális és maximális anetolszintje 1,5, illetve 2 g/l.

3. Egy ánizsízesítésű szeszes ital akkor nevezhető "ouzo"-nak, ha

- kizárólag Görögországban vagy kizárólag Cipruson lehet előállítani,

- olyan desztillátumok elegye, amelyek ízesítéséhez ánizs, ánizskapor, egy, a Chios szigeteken honos masztixfából származó (Pistacia lentiscus Chia vagy latifólia) masztixgyanta és más aromás magvak, növények és gyümölcsök desztillátumát vagy kivonatát használták, és az ily módon ízesített alkohol az ouzo alkoholtartalmának legalább 20 %-a.

A párlat:

- előállításához hagyományos, 1 000 liter vagy annál kisebb térfogatú szakaszos működésű réz lepárlóberendezéseket kell használni,

- alkoholtartalma legalább 55 % (V/V), de legfeljebb 80 % (V/V) legyen.

Az ouzo színtelen, cukortartalma legfeljebb 50 g/l.

4. Az ánizsízesítésű szeszes italt "ánizs"-nak akkor szabad nevezni, ha jellegzetes aromája kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum) és/vagy csillagánizsból (Illicium verum) és/vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare) származik. Az "ánizspárlat" nevet azoknak az italoknak megnevezésére szabad használni, amelyek ilyen fűszerek desztillátumát tartalmazzák, és az ital alkoholtartalmának legalább 20 %-a a párlatból származik.

p) Keserű ízű szeszes italok vagy bitterek

Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjaiban meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak az irányelvnek az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.

Az italokat "amer" vagy "bitter" néven is forgalomba lehet hozni együtt más kifejezés eléírásával vagy egyedül.

Ez az előírás nem érinti a "bitter" kifejezések használatát az e cikk által nem tartalmazott termékek esetében.

q) Vodka

Olyan szeszes ital, amelyet vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol rektifikálásával nyernek úgy, hogy aktív szénen szűrik át, esetleg ezután ismételt lepárlásnak vagy valamilyen hasonló kezelésnek vetik alá, hogy a felhasznált nyersanyagokra jellemző érzékszervi tulajdonságokat szelektíven csökkentsék. Aromaanyagok adagolásával a termékben különleges organoleptikus tulajdonságok, például érett, zamatos íz alakítható ki.

r) Likőr

1. Olyan szeszes ital, amelynek:

- minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 100 g/l, a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően hozott ettől eltérő döntés sérelme nélkül,

- előállításakor mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumot vagy egy vagy több ezen előírás meghatározásai szerinti szeszes italt ízesítenek, vagy az előzőek valamilyen keveréke, édesítve és esetleg mezőgazdasági eredetű termékek hozzáadásával, például tejszín, tej vagy más tejtermékek, gyümölcs, bor vagy aromásított bor.

2. A "crème de" név, valamint utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag neve (a tejtermékek kivételével) kizárólag olyan likőrök megnevezésében használható, amelyeknek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

A "crème de cassis" név kizárólag olyan feketeribiszke-likőrnek adható, amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma legalább 400 g/l.

3. A "Jägertee", "Jagertee" és a "Jagartee" megnevezéseket csak olyan Ausztriából származó likőrökre alkalmazható, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, bizonyos szeszesital-esszenciákból vagy teából és többféle, a 88/388/EGK rendelet 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti természetes aromaanyag hozzáadásával állítanak elő. Az alkoholtartalomnak legalább 22,5 % térfogatszázaláknak kell lennie. Az invertcukorban kifejezett cukortartalomnak literenként legalább 100 grammnak kell lennie.

s) Tojáslikőr/advocaat/avocat/Advokat

Olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, jó minőségű tojássárgájából, tojásfehérjéből és cukorból vagy mézből készítenek. Cukor- vagy méztartalma legalább 150 g/l, a minimális tojássárgája-tartalom 140 g/l késztermék.

t) Likőr tojással

Olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, jó minőségű tojássárgájából, tojásfehérjéből és cukorból vagy mézből készítenek. Cukor- vagy méztartalma legalább 150 g/l, a minimális tojássárgája-tartalom pedig 70 g/l késztermék.

u) Väkevä glögi/Spritglögg

Az a szeszes ital, amelyet természetes vagy természetazonos szegfűszeg- és/vagy fahéjaromával aromatizált mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból a következő eljárások valamelyikével állítanak elő: alkohol macerálása és/vagy desztillációja, újradesztillációja a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, természetes vagy természetazonos szegfűszeg- vagy fahéjaroma hozzáadásával vagy e módszerek kombinációjával.

Egyéb, a 88/388/EGK rendelet szerinti természetes, vagy természetazonos növényi aromakivonatok szintén felhasználhatók, de a fent meghatározott fűszerek aromájának kell dominálniuk. A bor és borászati termékek aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot.

2. cikk

A 3., 4. és 12. cikkek kikötései szerint az emberi fogyasztás céljából forgalmazni lehessen az 1. cikk (4) bekezdésében felsorolt neveken az italokat, meg kell felelniük az adott kategóriára előírt követelményeknek.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (4) bekezdése m) pontjának 1. alpontjában meghatározott borókaízesítésű szeszes italok kivételével, a következőkben felsorolt szeszes italoknak, amelyek megnevezését az 1. cikk (4) bekezdése határozza meg, a következő minimális alkoholtartalommal kell rendelkezniük (a kivételek a III. mellékletben találhatók):

(2) A II. mellékletben felsorolt szeszes italok esetében tagállami előírások megadhatnak az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb minimális alkoholtartalmat. A tagállamok értesítik a Bizottságot ezen alkoholtartalmakról három hónapon belül:

- vagy e rendelet hatálybalépése után a már létező előírások esetében,

- vagy azok elfogadása után bármely, e rendelet hatálybalépése után elfogadott előírás esetében.

A Bizottság biztosítja azt, hogy ezek az előírások kihirdetésre kerüljenek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(3) A Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel az (1) bekezdésben fel nem sorolt termékfajtákra minimális alkoholtartalmat állapíthat meg.

(4) 1992. december 31. előtt a Bizottság által végzett piackutatás alapján a Tanács felülvizsgálja a whisky/whiskey minimális alkoholtartalmát.

4. cikk

(1) A (2)-(5) bekezdésekben meghatározott intézkedések sérelme nélkül, amennyiben a Közösség jogszabályaiban, vagy ennek hiányában tagállami előírásokban engedélyezetten kívül egyéb anyagot adnak a kérdéses szeszes italhoz, ez az ital elveszíti a jogot fenntartott név használatára.

(2) Az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok csoportjait, a használatukra vonatkozó előírásokat és az érintett szeszes italok jegyzékét az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelvben ( 9 ) szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(3) Az engedélyezett adalékanyagokat, a használatukra vonatkozó előírásokat és az érintett szeszes italokat a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően lehet meghatározni.

(4) Az 1. cikk (4) bekezdésének szigorú előírásainak sérelme nélkül a szeszes italok színezése a legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya által módosított, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló, 1962. október 23-i tanácsi irányelv ( 10 ) szerint engedélyezhető.

(5) Csak a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és készítmények használhatók az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szeszes italok készítése során, az 1. cikk (4) bekezdésének m), n) és p) albekezdéseiben meghatározott italok kivételével.

Ezenkívül a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott természetazonos aromaanyagok és készítmények használata engedélyezett, a következőkben felsorolt likőrök kivételével, a többi likőr esetén:

a) gyümölcslikőrök (vagy krémlikőrök):

- ananász,

- fekete ribiszke,

- cseresznye,

- málna,

- áfonya,

- fekete áfonya,

- citrusfélék,

- törpemálna,

- sarkvidéki szeder,

- tőzegáfonya,

- vörös áfonya,

- ezüstös homoktövis;

b) növényi likőrök:

- menta,

- tárnics,

- ánizs,

- üröm,

- gyógybalzsam.

(6) A szeszes italok készítésekor lehetőleg desztillált vagy ioncserélt vizet kell használni, amely megfelel a 80/777/EGK és 80/778/EGK irányelvek végrehajtása során elfogadott tagállami előírásoknak. Más minőségű víz akkor engedélyezhető, ha a hozzáadott víz nem változtatja meg a termék jellegét.

(7)

a) A szeszes italok előállításához használt etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet.

b) Az etil-alkohol, amelyet a színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használnak a szeszes italok készítése során, csak mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet.

c) Az 1. cikk (4) bekezdése m) pontja 1. alpontja szigorúbb előírásainak sérelme nélkül a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol minőségének meg kell felelnie az I. mellékletben megállapított feltételeknek.

(8) A szeszes italok vizsgálatának részletes előírásait, beleértve az alkalmazott módszereket, a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

A likőröknek az (5) bekezdés második albekezdésében látható jegyzékét adott esetben a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel kiegészítheti.

5. cikk

(1) A 6. cikkben foglalt intézkedések sérelme nélkül az 1. cikk (4) bekezdésében említett neveket kizárólag az ott meghatározott szeszes italok megnevezésében szabad használni, figyelembe véve a 2., 3., 4. és 12. cikkekben megállapított követelményekre. Ezeket az elnevezéseket az említett italok megnevezésére kell használni.

Azok a szeszes italok, amelyek nem felelnek meg az 1. cikk (4) bekezdésében leírtaknak, nem nevezhetők az ott megadott elnevezésekkel. Ezeket a termékeket "szeszes italoknak" vagy "alkoholos italoknak" kell nevezni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt neveket helyettesíthetik olyan földrajzi megjelölések is, amelyek különböznek a 3. pontban leírtaktól, feltéve hogy azok nem vezetik félre a fogyasztókat.

(3)

a) A II. mellékletben felsorolt földrajzi megjelöléseket helyettesíthetik az 1. pontban leírt megjelöléseket, vagy kiegészíthetik azokat, összetett megnevezést alkotva. Ezeket a megjelöléseket akár összetett, akár nem, szükség esetén követhetik még más adatok is, feltéve ha ezeket a termelő tagállam szabályozza.

Az előző albekezdéstől eltérően a marque nationale luxembourgeoise név helyettesíti a földrajzi megjelölést és kiegészítheti a II. mellékletben felsorolt, a Luxemburgi Nagyhercegségben előállított párlatok neveit.

b) Ezeket a földrajzi megjelöléseket azon szeszes italok számára tartják fenn, amelyek gyártásakor azt a termelési fázist, amelynek során megkapta az ital a végleges tulajdonságait és meghatározó jellemzőit, a jelzett földrajzi helyen végezték.

c) A tagállamok a területükön előállított termékek termelésére, tagállamon belüli szállítására, megnevezésére és kiszerelésére különleges tagállami előírásokat alkalmazhatnak, amennyiben azok összeférhetők a közösségi jogszabályokkal. Amennyiben ezeket minőségi célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzák, az ilyen előírások korlátozhatják a termelést egy, a különleges előírásoknak megfelelő minőségi terméket előállító adott földrajzi területen.

Lengyelország előírhatja, hogy a területén előállított "lengyel vodka/Polska Wódka" címkével ellátott vodkához, a Lengyelország által követett minőségi politika keretei között, kizárólag lengyel eredetű speciális alapanyagokat használjanak fel vagy a hagyományos előírásokat kövessék.

6. cikk

(1) A termék kereskedelmi megjelölésének kiegészítéséül használt jelöléseket különleges előírások szabályozhatják, így:

- kifejezések, mozaikszavak vagy jelek használata,

- összetett kifejezések használata, amelyek tartalmazzák az 1. cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott szokásos kifejezéseket.

(2) Különleges előírások szabályozhatják a szeszes italok keverékeinek neveit, valamint az italok és szeszes italok keverékeinek a neveit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben megállapított rendelkezéseket a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghozni. Ezeket különösen az említett bekezdésekben meghatározott nevekkel való összekeverésnek a megelőzése érdekében kell megalkotni, különösen az e rendelet hatálybalépésekor létező termékek vonatkozásában.

7. cikk

(1) A 79/112/EGK irányelv szerint megállapított tagállami jogszabályokon túl az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott, végső fogyasztónak szánt szeszes italok címkézésének, kiszerelésének és az ezen italokra vonatkozó reklámnak meg kell felelnie a (2) és (3) bekezdésekben foglaltaknak rendelkezéseknek.

(2)

a) A név, amelyen az 1. cikk (2) és (4) bekezdéseiben említett termékeket értékesítik, kizárólag az 5. cikkben és a 6. cikk (2) bekezdésében említett ilyen termékek esetében használandó nevek egyike lehet.

b) Amennyiben a címkén feltüntetik a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállítására használt nyersanyagot, akkor az összes mezőgazdasági alkoholt meg kell említeni a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

c) A nevet, amelyen az (1) bekezdésben említett szeszes italokat értékesítik, ki lehet egészíteni az "elegyített" kifejezéssel, amennyiben a terméket elegyítéssel állították elő.

d) Néhány kivételtől eltekintve az érlelés idejét csak akkor lehet feltüntetni, ha az a legkevesebb ideig érlelt alkoholos összetevőre vonatkozik, feltéve hogy a terméket állami ellenőrzés mellett érlelték, vagy oly módon, amely az államival egyenlő értékű garanciát biztosít.

e) 1993. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó szeszes italok nem hozhatóak forgalomba olyan palackokban, amelyeket ólomtartalmú kupakkal vagy fóliával zártak le. Az említett időpont előtt azonban az ilyen kupakokkal vagy fóliával ellátott szeszes italok eladása a készletek kimerüléséig megengedett.

(3) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett termékek esetében a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően a következőket lehet meghatározni:

a) azokat a feltételeket, amelyek szerint a címkézés megadhatja az érlelés idejét, és az ehhez felhasznált nyersanyagokat;

b) a termék érlelésére utaló kereskedelmi megnevezés használatának feltételeit, bármely kivétel és az egyenértékű ellenőrzés feltételeivel együtt;

c) a termék bizonyos tulajdonságára, mint például a történetére vagy előállításának módszerére utaló kifejezések használatára vonatkozó különleges rendelkezéseket;

d) a nem a végső fogyasztónak szánt termékek tárolóedényeinek címkézésére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a különösen a raktározáskor és szállításkor figyelembe veendő címkézésre vonatkozó rendelkezések alóli kivételeket.

(4) Az e rendeletben leírt jellemzők a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethetők, hogy a végső fogyasztó biztosan értsen minden egyes megjegyzést, kivéve ha a vevőket más módon informálják.

(5) A II. mellékletben felsorolt földrajzi megjelöléseket, az 1. cikk (4) bekezdésében dőlt betűvel szedett kifejezéseket és a Rum-Verschnitt valamint a Slivovice megnevezést nem kell lefordítani.

Azonban a fogyasztó tagállam kérésére a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meg lehet határozni azt, hogy az említett dőlt betűs kifejezéseket, és különösen a mazsolabrandy elnevezést azonos kifejezésekkel egészítsék ki abból a célból, hogy ezek a kifejezések az említett tagállam fogyasztóit ne vezessék félre.

(6) A harmadik országokból származó termékek esetében a terméket előállító ország valamelyik hivatalos nyelvének a használata engedélyezett, amennyiben az e rendeletben említett jelöléseket a Közösség egyik hivatalos nyelvén is feltüntetik olyan módon, hogy a végső fogyasztó biztosan értsen minden egyes megjegyzést.

(7) A 12. cikk sérelme nélkül a Közösség országaiból származó, exportra szánt termékek esetében az e rendeletben említett jelöléseket más nyelven is fel lehet tüntetni; ez nem vonatkozik az 5. cikkben említett megjelölésekre.

(8) A 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően a Bizottság meghatározhatja, hogy mely esetekben és/vagy mely szeszes italoknál kell az előállítás és/vagy az eredet és/vagy a származást feltüntetni, valamint az ezekre vonatkozó részletes előírásokat.

8. cikk

Az emberi fogyasztás céljából értékesítendő, a Közösségen belül előállított szeszes italok megnevezésében nem lehet a "hasonló", "típusú", "stílusú", "készített", "ízű" szavakat, kifejezéseket, vagy bármely, az e rendeletben említett kereskedelmi megnevezéshez hasonló jelöléseket használni.

9. cikk

(1) Az alábbiakban felsorolt szeszes italok:

- rum,

- whisky és whiskey,

- gabonapárlat/gabonabrandy,

- borpárlat és brandy,

- szőlőtörkölypárlat,

- mazsolapárlat,

- az 1. cikk (4) bekezdése i) pontja 2. alpontjában meghatározottakon kívüli gyümölcspárlatok,

- almapárlat, almaborbrandy és körtepárlat,

megnevezésében semmilyen formában nem alkalmazható az előző italok számára fenntartott fajtamegnevezés, ha készítésükhöz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is használtak.

(2) Az (1) bekezdés azonban akadályozza a Németországban a rum és az alkohol keverésével előállított termék Közösségen belüli, emberi fogyasztás céljára történő értékesítését. A Rum-Verschnitt-nek nevezett végtermék alkoholtartalma legalább 5 %-ának rumból kell származnia. Amennyiben ezt a terméket a német piacon kívül értékesítik, akkor az alkohol összetételét fel kell tüntetni a címkén.

A Rum-Verschnitt feliratozását és kiszerelését illetően a Verschnitt szónak meg kell jelennie a csomagoláson (az üvegen vagy a csomagolópapíron) a Rum szóéval megegyező típusú, méretű és színű karakterekkel ugyanabban a sorban, és az üvegek esetében az első címkén.

(3) Mindazonáltal az (1) bekezdés nem gátolja a Cseh Köztársaságban előállított, és legfeljebb 30 % tömegszázalék mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz való hozzáadásával nyert, "Slivovice" nevű szeszes ital forgalmazását. Ezt a terméket az 5. cikk értelmében "szesz"-ként vagy "szeszes ital"-ként kell megjelölni, és a Slivovice elnevezést az üveg elején található címkén ugyanabban a mezőben kell feltüntetni. Amennyiben a cseh Slivovice-t a Közösségben forgalmazzák, az alkohol-összetételét a címkén fel kell tüntetni. Ez a rendelkezés nem érinti a Slivovice elnevezés gyümölcspárlatok esetében történő használatát az 1. cikk (4) bekezdése i) pontjának megfelelően.

10. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szeszes italokra vonatkozó közösségi előírásoknak eleget tegyenek. A tagállamok kijelölnek egy vagy több szervet az előírások teljesítésének megfigyelésére.

A II. mellékletben felsorolt termékek esetében a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meg lehet határozni azt, hogy ez a megfigyelés és védelem megvalósuljon a Közösségen belüli forgalom céljából a közigazgatási szerv által ellenőrizendő kereskedelmi dokumentumok és megfelelő nyilvántartás fenntartása által.

(2) A II. mellékletben felsorolt exportált szeszes italok esetében a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel létrehoz egy okmányhitelesítési rendszert a csalárd gyakorlat és a hamisítás kizárására. Ez a rendszer a meglévő tagállami rendszerek helyébe lép és legalább a tagállami rendszerek által nyújtott védelmet kell biztosítania a közösségi jogszabályok betartásával, különös tekintettel a piaci versenyre vonatkozó előírásokra.

Az előző albekezdésben említett rendszer bevezetéséig a tagállamok fenntarthatják a saját hitelesítési rendszereiket, feltéve hogy ezek eleget tesznek a közösség előírásoknak.

(3) A Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel meghozza a szeszes italra vonatkozó közösségi előírások egységes alkalmazásához szükséges megfelelő intézkedéseket, különös tekintettel a tagállamok illetékes szervei közötti ellen- őrzésre és kapcsolatokra vonatkozóan.

(4) A tagállamok és a Bizottság kölcsönösen értesítik egymást az e rendelet végrehajtásához szükséges információkról. Az ilyen közleményekre és ezek közzétételére vonatkozó részletes szabályokat a 14. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghozni.

11. cikk

(1) A (2) bekezdés fenntartásával, a földrajzi megjelöléssel vagy az 1. cikk (4) bekezdésében említettől eltérő megjelöléssel ellátott, Közösségen belüli emberi fogyasztásra szánt, importált szeszes italok forgalmazása során a 10. cikkben meghatározott felügyelet és védelem alkalmazható, amennyiben a viszonosság fennáll.

Az első albekezdést az érintett harmadik országokkal tárgyalandó és megkötendő megállapodások által kell végrehajtani a Szerződés 113. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően.

Az első albekezdésben felsorolt termékek jegyzékét és a részletes előírásokat a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(2) Ez a rendelet nem érinti a harmadik országokból származó, eredetmegjelöléssel ellátott, Közösségen belüli emberi fogyasztás céljából importált olyan különleges szeszes italok behozatalát és forgalmazását, amelyekre nézve vámkoncessziót biztosít a Közösség akár a GATT keretében, akár kétoldalú megállapodások keretében, és amelyek beléptetésére vonatkozó előírásokat a közösségi előírások állapítják meg.

11a. cikk

(1) A Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló egyezmény 23. és 24. cikkeiben megállapított kikötéseknek megfelelően a tagállamok meghozzák mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az érintettek számára e rendelet hatálya alá tartozó termékek azonosítására szolgáló földrajzi árujelzők közösségi használatának megakadályozását olyan termékek vonatkozásában, amelyek nem arról a helyről származnak, mint amire a szóban forgó földrajzi árujelző utal, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a termék tényleges származási helyét is feltüntették, vagy a földrajzi árujelző fordításban szerepel, vagy azt "- szerű", "típusú", "stílusú", "utánzat" vagy egyéb hasonló kifejezések egészítik ki.

Ennek a cikknek az alkalmazásában a "földrajzi árujelző" olyan jelölést jelent, amely alapján azonosítani lehet, hogy a termék a Világkereskedelmi Szervezetben tagként résztvevő harmadik ország területéről, régiójából vagy helységéből származik, amennyiben a termék minőségét, hírnevét vagy egyéb különleges jellemzőjét elsősorban földrajzi eredetének lehet tulajdonítani.

(2) E rendelet 11. cikkével és e rendelet hatálya alá tartozó termékek megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló közösségi jogszabályok egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az (1) bekezdést alkalmazni kell.

(3) Ennek a cikknek az alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat szükség esetén a 15. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghozni.

12. cikk

(1) Az exportra szánt szeszes italoknak meg kell felelniük e rendelet előírásainak.

(2) A tagállamok azonban dönthetnek a 4. cikk (2), (3), (4) és (6) bekezdéseitől való eltérésekről, kivéve a II. és III. mellékletekben felsorolt szeszes italokra vagy a szeszes italok számára fenntartott megnevezésekre vonatkozóan.

(3) Továbbá a termelő tagállam kérelemre, a 14. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az emberi fogyasztásra szánt termékek alkoholtartalmát a 3. cikk előírásaitól eltérően is megállapíthatja:

- az 1. cikk (2) és (4) bekezdéseiben foglalt szeszes italok esetében,

- a II. mellékletben foglalt szeszes italok esetében, különösen, ha az importáló harmadik ország jogszabályai ezt lehetővé teszik.

(4) A tagállamok engedélyezhetik az 1. cikk (2) és (4) bekezdéseibe és a II. és III. mellékletekbe nem foglalt szeszes italok megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó előírásoktól való eltérést a 8. és 9. cikkek sérelme nélkül:

- amennyiben az importáló harmadik ország érvényes jogszabályai ezt szükségessé teszik,

- olyan esetekben, amelyekre nem vonatkozik az első francia bekezdés, néhány, a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meghatározandó jelölés kivételével.

(5) A tagállamok által engedélyezett eltérésekről a tagállamok értesítik Bizottságok és többi a tagállamot.

13. cikk

(1) Szeszes italok kezelésével foglalkozó végrehajtási bizottság jön létre.

(2) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

14. cikk

(1) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 11 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

15. cikk

Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

16. cikk

A bizottság bármilyen más kérdést is megvizsgálhat az elnöke saját kezdeményezésre, vagy egy tagállam képviselőjének kérésére.

17. cikk

(1) A jelenlegiről az e rendelet által bevezetett rendelkezésekre való áttérés megkönnyítése érdekében átmeneti intézkedéseket kell elfogadni a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően.

(2) Ezek az átmeneti intézkedések az e rendelet végrehajtásának kezdőidőpontjától számított két évig alkalmazhatók.

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1989. december 15-étől alkalmazni, a 13-16. cikkek kivételével, amelyeket ennek a rendeletnek a hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (3) bekezdése h) pontjában meghatározott mezőgazdaság eredetű etil-alkohol minőségi követelményei

II. MELLÉKLET

SZESZES ITALOK

Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott földrajzi megjelölések

III. MELLÉKLET

Kivételek az általános előírások alól:

1. cikk (2) bekezdésben:

tojáslikőr/advocaat/avocat/Advokat: minimális alkoholtartalom: 14 % (V/V)

2. 5. cikk (3) bekezdésben (nem teljesülő földrajzi megjelölések):

Königsberger Bärenfang,

Ostpreußischer Bärenfang.

( 1 ) HL C 189., 1982.7.23., 7. o. és HL C 269., 1986.10.25., 4. o.

( 2 ) HL C 127., 1984.5.14., 175. o. vélemény és az 1989. május 24-i határozat (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL C 124., 1983.5.9., 16. o.

( 4 ) HL L 144., 1986.5.29., 38. o.

( 5 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

( 6 ) HL L 229., 1980.8.30., 11. o.

( 7 ) HL L 229., 1980.8.30., 1. o.

( 8 ) HL L 184., 1988.7.15., 61. o.

( 9 ) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

( 10 ) HL 115., 1962.11.11., 2645/62. o.

( 11 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)