BH 2009.3.73 Tartozás fedezetének elvonása bűntettét valósítja meg a Betéti Társaság beltagja, aki a Bt. gazdasági tevékenységéből származó tartozás fedezetéül érvényes szerződéssel lekötött saját tulajdonú személygépkocsit más gépjárműre cseréli, majd azt korábbi tartozása fejében harmadik személynek adja át [Btk. 297. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2005. február 7. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki tartozás fedezete elvonásának bűntettében. Ezért őt 6 (hat) hónap - végrehajtásában 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő:

A terhelt a 2002. július 17. napján kelt társasági szerződéssel létrehozott és a cégjegyzékbe 2002. július 22. napján bejegyzett Sz. Bt. beltagja volt. A társaság kültagja a terhelt élettársa, K. M. volt.

Terhelt a Sz. Bt. ügyvezetőjeként a társaság képviseletében első alkalommal 2002. július 20. napján kötött szállítási szerződést a P. Kft.-vel, annak árlistájában szereplő, meghatározott árú és választékú szénféleségek szállítására. A Sz. Bt. a leszállított szenet továbbértékesítési céllal rendelte meg. A fizetés módját átutalással határozták meg a teljesítéstől számított 8 napos határidőben.

A szállítási szerződés 7. pontja szerint, amennyiben a nyolcnapos határidőig vagy a számla kiállításától számított 30. napig a Sz. Bt. a tartozását nem egyenlíti ki, úgy a terhelt a tulajdonában levő BMW 316 típusú személygépkocsit, valamint az IFA W50 L/SP típusú tehergépkocsit a P. Kft. tulajdonába adja.

A terhelt 471 150 forint és 495 011 forint követelést tartalmazó számlákkal kapcsolatos és 2002. szeptember 11-én lejáró fizetési kötelezettségének nem tett eleget. 2002. augusztus 30. napján a BMW 316 típusú személygépkocsit J. L. IVECO típusú kisteher-gépkocsijára cserélte, majd azt testvérének adta át egy korábbi tartozása fejében.

A BMW 316 típusú személygépkocsi forgalmi értéke legalább 450 000 forint volt.

A terhelt 2002. szeptember 11. napján a betéti társaságból kilépett. A társaság új beltagja J. J. lett, akinek a tartózkodási helyét az eljárás során megállapítani nem lehetett.

2002. október 5. napján az IFA W50 L/SP típusú tehergépkocsit a terhelt a P. Kft. felhívásának megfelelően a Kft. részére átadta. A tehergépkocsi forgalmi értéke legalább 50 000 forint volt. Az Sz. Bt. ezt meghaladó tartozásának a kiegyenlítésére nem került sor.

A jogi indokolás körében az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a terhelt és a sértett között létrejött megállapodás a Ptk. 375. §-ában meghatározott opciós szerződés. A terhelt a BMW 316 típusú személygépkocsi helyébe lépő IVECO kisteher-gépkocsi elidegenítésével a szerződés fedezetéül lekötött vagyont elvonta, ezáltal a tartozás kiegyenlítését részben meghiúsította.

A terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt bíróság a 2005. június 2. napján kelt és jogerős végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Végzésének indokolásában az elsőfokú bíróság egyebekben helyes jogi indokolásából az opcióra való utalást mellőzte annak megállapításával, hogy a terhelt és a sértett által kötött megállapodás atipikus szerződésnek tekinthető. Ezért nem helyes a védőnek a szerződés érvénytelenségét hangsúlyozó jogi érvelése. A felek megállapodásában a BMW 316 típusú gépkocsit kifejezetten a tartozás biztosítékául kötötték le, és a terhelt azt teljesítés-képtelenségének biztos tudatában idegenítette el. Ezzel a kielégítés alapját szándékosan elvonta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.

A felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspont szerint a Ptk. szabályaival ellentétes az a megoldás, hogy az adott szerződéstípusra (opciós szerződés) előírt alaki és tartalmi követelmények hiánya esetén a szerződést atipikusnak minősíti a bíróság ahelyett, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonná le.

A tartozás fedezete elvonásának bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonásával követhető el. Mivel ebben az ügyben a felek között a vagyon lekötése tárgyában érvényes szerződés nem jött létre, hiányzik a bűncselekmény tényállási eleme, következésképpen a terheltet bűncselekmény hiányában fel kell menteni.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

A Btk. 297. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartozás fedezete elvonásának bűntettét az követi el, aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja.

E bűncselekmény a hitelezők érdekeinek a védelmére szolgál azzal, hogy a hitelezés biztonságát a szerződések biztosítékainak a büntetőjogi védelme útján is garantálja. Elkövetési tárgya a rendes gazdálkodás keretei között folytatott gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. A tartozás, és ahhoz kapcsolódóan a fedezet biztosítására irányuló megállapodás nem csupán a már megalakult vállalkozás működése során keletkezhet, hanem a vállalkozás beindítása, létrehozása, bővítése, fejlesztése, korszerűsítése kapcsán, sőt a rendes gazdálkodás menetében bekövetkezett veszteségek mérséklése során is. A vizsgált bűncselekmény megvalósulása szempontjából lényeges azonban, hogy a tartozás fedezetéül lekötött vagyon ténye, és a lekötés oka megfelelően dokumentáltan megállapítható legyen.

A tartozás fedezete elvonásának bűntette a következetes ítélkezési gyakorlat szerint (BH 2000/140.) csak a fedezetként külön szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg.

A fedezet biztosítására szolgáló szerződéseknek két jól körülhatárolható csoportja különböztethető meg: 1. a Ptk. XXIII. Fejezetében szabályozott dologi biztosítékok (ún. a zálogjog és az óvadék) nyújtására vonatkozó megállapodások; 2. a fedezet biztosítására szolgáló más szerződések.