A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.I.60.059/2023/7.]

jogegységi panasz visszautasításáról

Az ügy száma: Jpe.I.60.059/2023/7.

A felperesek: az I. rendű felperes neve

(az I. rendű felperes címe)

a II. rendű felperes neve

(a II. rendű felperes címe)

a III. rendű felperes neve

(a III. rendű felperes címe

a IV. rendű felperes neve

(a IV. rendű felperes címe)

az V. rendű felperes neve

(az V. rendű felperes címe)

a VI. rendű felperes neve

(a VI. rendű felperes címe)

a VII. rendű felperes neve

(a VII. rendű felperes címe)

a VIII. rendű felperes neve

(a VIII. rendű felperes címe)

Az alperes: az alperes neve

(az alperes címe)

A per tárgya: jelzálog törlése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperesek

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.I.30.255/2023/8. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria a felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek (a továbbiakban: panaszosok) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő a Kúria Gfv.I.30.255/2023/8. számú, a panaszosok igazolási kérelmét elutasító, a felülvizsgálati kérelmüket visszautasító végzése ellen. Az előterjesztők beadványukban arra kérik a Kúria elnökét, hogy másik tanács kijelölésével rendelje el a támadott határozat felülvizsgálatát. Amennyiben erre törvényes lehetőség nem áll rendelkezésre, állításuk szerint a támadott határozat ellen jogegységi panasz benyújtásának van helye.

[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[3] A Kúria a jogegységi panaszt Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.

[4] A jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.005/2021/5.) Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát (Jpe.I.60.017/2021/4.).

[5] A panaszosok által benyújtott meghatalmazás 2023. július 20. napján kelt, és "az ítélettel szembeni kúriai eljárásban (Gfv.I.30.255/2023. számon) a Pp. 68. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott teljes jogkörrel" való képviselet ellátására jogosítja fel a meghatalmazottat.

[6] A panaszosok által csatolt, az alapeljárás során adott (a Gfv.I.30.255/2023. számon folyamatban volt kúriai eljárásban való képviseletre jogosító) meghatalmazás a fentiek értelmében a jogegységi panasz eljárásban - kifejezett, ezen eljárásra vonatkozó rendelkezés hiányában - nem fogadható el. A jogegységi panasz eljárásban a meghatalmazás hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye (Jpe.II.60.006/2022/4. [14]), annak következménye a jogegységi panasz visszautasítása a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

[7] A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.

[8] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

[9] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a jogegységi panasz befogadásának feltétele, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.

[10] A panaszosok a Magyar Államkincstár számlakivonata szerint 7000 forint illetéket róttak le, a jogegységi panaszban személyes költségmentesség engedélyezését nem kérték. Az Itv. 39. § (3) bekezdés d) pontja értelmében, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja jogegységi panasz eljárásban 700 000 forint. Az Itv. 50. § (1) bekezdése alapján az illetékalap után az illeték mértéke jogegységi panasz eljárás esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint. Az alapeljárás tárgya a jogegységi panasszal támadott kúriai végzés alapján jelzálogjog törlése. A panasszal támadott határozatában a Kúria a panaszosok felülvizsgálati kérelmét annak elkésettsége okán visszautasította. Ennek következtében az eljárás tárgyának értéke nem határozható meg. Az Itv. hivatkozott szakaszai értelmében ezért a jogegységi panasz eljárás illetéke 70 000 forint. A panaszosok az eljárási illetéket hiányosan fizették meg. Mindezek miatt a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján.

[11] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.

[12] A Jogegységi Panasz Tanács gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkoznia, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, amely az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel (Jpe.II.60.034/2023/3. [12]).

[13] A panaszosok beadványukban nem jelöltek meg egyetlen olyan Kúria által hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatot sem, amelytől a jogkérdésben eltérést ki kell fejteni. Ennek következtében a panasz nem teljesíti a jogegységi panasz eljárás lényegi követelményét, az ügyazonosság bemutatását, a konkrét jogértelmezések összevetését és a jogkérdésben eltérés részletes kifejtését, indokolását.

[14] A panasz elsősorban a támadott határozatban foglalt kúriai döntés rendelkező részének és indokolásának megalapozatlanságát állítja, a végzés felülvizsgálatát kérte. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa számos jogegységi panasz határozatában rögzítette, hogy a jogegységi panasz eljárás egy, a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis eljárás. A jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgáló önálló eszköz. Jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi "szuper-felülvizsgálatként" (Jpe.I.60.011/2021/3. [20]). Ebből következik, hogy ebben az eljárásban nem általában kell a jogegységi panasszal támadott kúriai határozat jogszerűségét vizsgálni, és nincs lehetőség a felülvizsgálati határozattal szemben megismételt, illetve újabb jogi érvek érdemi értékelésére sem (Jpe.I.60.005/2023/6. [27]). Mindezekből következően a panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján is.

[15] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b), c) és h) pontjai alapján visszautasította.

Záró rész

[16] Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes, ezért a panaszosok az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 7000 forint illeték visszatérítését a lakóhelyük szerint illetékes állami adóhatóságtól kérhetik.

[17] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2023. december 4.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,

Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,

Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,

Dr. Bartal Géza s.k. bíró,

Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,

Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,

Dr. Cseh Attila s.k. bíró,

Dr. Darák Péter s.k. bíró,

Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,

Dr. Döme Attila s.k. bíró,

Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,

Dr. Farkas Attila s.k. bíró,

Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,

Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,

Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,

Dr. Kovács András s.k. bíró,

Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,

Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,

Dr. Tánczos Rita s.k. bíró